Növénytermesztés

Az alternatív növények szerepe a hazai mezőgazdaságban

Agrofórum Online

Szemescirok, szudánifű, köles, fénymag, mohar, bükköny, őszi takarmányborsó, és még több más alternatív növény...

A növénytermesztés egy speciális, sokoldalú tevékenység, amelynek során nemcsak a célzott termelői tevékenységeket végezzük el (mint pl. élelmiszer-alapanyagok előállítása, takarmánytermelés, bioenergia-előállítás stb.), hanem egyéb, hasonlóan fontos feladatokat is ellátunk.

Ezek az egyéb feladatok a tág értelemben vett vidékfejlesztés alapelemei, hiszen a területi adottságokhoz illeszkedő növénytermesztés eredményessége fokozottabb, amely a vidék versenyképességének növekedésében nyilvánul meg. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a növénytermesztési tevékenységet minden esetben a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett kell folytatnunk, ami alapjaiban meghatározza a növénytermesztés összetettségét.

Ezen sokoldalú növénytermesztési kívánalmak, továbbá a növénytermesztési termékek piaci elvárásai határozzák meg a minőség- és mennyiségorientált termelés összhangját. Tekintettel arra, hogy ezek a piaci igények sok szempontból módosultak (nyomonkövethetőségi elvárások, minőségbiztosítási rendszerek, a fejlődő országok igényeinek fokozódása, speciális új igények megjelenése stb.), továbbá a történelmi változásokból adódó, a mezőgazdaságot érintő strukturális átalakulások miatt – amelynek során az állattenyésztés és a feldolgozóipar egy igen komoly hanyatláson ment keresztül – a termelés összhangja némiképp megbomlott. A cukorrépa, illetve egyéb szántóföldi kultúrák háttérbe szorulásával, a gabonanövények termesztése vált kiemelté.

A termelői tevékenység összetett helyzetét tovább nehezítik azok a kihívások, amelyeket a különféle környezeti tényezők támasztanak. Napjainkban egy igen sokat vitatott kérdéskör a globális klímaváltozás kérdése. Anélkül, hogy ebben a kérdésben állásfoglalást tennénk, mindenképp kijelenthetjük, hogy az időjárás szeszélyei igen nagymértékben, és mindenki számára érezhető módon fejtik ki hatásukat. A Karcagi Kutató Intézet mérései alapján jól látszik, hogy ha csak az utolsó három évet vesszük alapul, már akkor is szembetűnőek ezek a szélsőségek. Az éves csapadékmennyiségek az elmúlt három évben is igen komoly eltéréseket mutattak. A kiemelkedően csapadékos 2010-es évet két aszályos év követte, amikor a csapadék eloszlása is kedvezőtlen volt, hiszen az átlagon aluli csapadékmennyiség közel fele a tenyészidőszakon kívül esett. Az éves átlaghőmérséklet tekintetében is megfigyelhető a klimatikus tényezők változékonysága, hiszen a 2011-es és 2012-es évek esetében két egymást követő év átlaghőmérséklete között 5 °C eltérést észleltünk (1. táblázat).

Alternatív gabonanövények

A komplex elvárások és a klimatikus viszonyok által támasztott kihívások az alternatív növények irányába terelik a figyelmet, amelyek számos növénytermesztési probléma megoldásai lehetnek. Az alternatív növények nemesítésében, a nemesítési alapanyagok vonatkozásában kulcskérdés a faj megválasztása is, így afrikai géncentrumának köszönhetően nem meglepő, hogy a cirokfélékre Karcagon kiemelt hangsúlyt fektetnek. Mélyre hatoló gyökérzetének és jó vízhasznosító képességének köszönhetően a cirok kiváló növénye lehet az aszályos éveknek, hiszen jól hasznosítja a talaj nehezen hozzáférhető vízkészleteit is, továbbá mérsékelt párologtatásának köszönhetően lényegesen kevesebb az egységnyi növényi szárazanyaghoz felhasznált vízmennyiség, mint például a kukorica esetében.

A 2010-es év a ciroktermesztésben is tanulságosnak bizonyult, hiszen a közel 900 mm éves csapadékmennyiség következtében olyan gyakorlati tapasztalatokra is szert tehettünk, amelyekre korábban nem nyílt lehetőség. A jelentős mennyiségű csapadék több alkalommal is időszakos vízállásokat eredményezett a tenyészidőszak során. Ennek ellenére a cirok nem dőlt meg, és bár a vízállások, valamint az abból adódó levegőtlen körülmények a talajban éreztették hatásukat a hozamokban, a betakarítás nem maradt el (1. kép).



1. kép: Szemes- (fent) és silócirok (lent) fajtasor 2010-ben

Szemescirok

A szemescirok egy igen sokoldalú növény a felhasználás tekintetében (2. kép). Jellemzően abraktakarmányként hasznosítják, de magas keményítőtartalmának köszönhetően mint bioenergetikai alapanyag is számításba jöhet a bioetanol-előállításban. Napjainkban a kukoricához hasonlóan a szemescirok esetében is jelen vannak az úgynevezett waxy típusú hibridek, amelyek keményítőtartalma kizárólag amilopektinből áll, ezzel is előirányozva az ipari célú hasznosítást. Természetesen az imént ismertetetteken kívül még számos alternatíva létezik a szemescirok hasznosítására, hiszen madáreleség, sör, funkcionális élelmiszerek és számos egyéb termék készül cirokból a világ különböző tájain.


2. kép: A Zádor szemescirok-hibrid augusztus végén

Silócirok és szudánifű

A silócirok és a szudánifű a szemescirokra jellemző kedvező toleranciával bírnak az abiotikus környezeti tényezőkkel szemben. Jellemzően tömegtakarmány-előállítási céllal vetik, de természetesen a bioenergetikai vonatkozásokban is igen jelentős növények lehetnek. A silócirok 40-60 t/ha hozammal jellemezhető, továbbá szára lédús, amelynek cukortartalma akár a 18-20 %-ot is elérheti. Ezen kedvező tulajdonságai miatt igen jó minőségű silótakarmány készíthető belőle. Magas cukortartalmának köszönhetően biogáz, illetve bioetanol előállításra is alkalmas, de nemzetközi szinten cukor- és édesipari hasznosíthatóságára vonatkozóan is számos helyen végeznek kutatásokat. A szudánifű szárának vastagsága és cukortartalma is elmarad a silócirokétól, viszont kiemelkedő sarjadzóképességgel bír. Ebből adódóan egy kedvező évjáratban, 2-3 kaszálással akár 100-150 t/ha biomassza hozammal is számolhatunk, ami kiválóan hasznosítható silózott takarmányként, zöld szecskaként etetve, de akár szénaként vagy zöld legeltetéssel is, továbbá a biogázüzemi fermentorok kiváló szénhidrátforrása lehet.

Köles

A köles az elmúlt években mint madáreleség volt keresett, de napjainkban egyre inkább fokozódik a kereslet a humán táplálkozás irányából is. A köles kiemelkedő szerepe a funkcionális élelmiszerek előállításban rejlik, tekintettel arra, hogy a belőle készült liszt nem tartalmaz glutént. A lisztérzékenység jellemzően gyermekkorban alakul ki. Ilyenkor a lisztben lévő vízoldhatatlan fehérjeváz (glutén) egyik alkotójával, a gliadinnal szemben alakul ki egyfajta allergiás reakció a vékonybélben. Tekintettel arra, hogy ezen összetevők a kölesben nem találhatóak meg, a kölesből készült termékek alkalmasak lehetnek a cöliákiában, vagy más néven lisztérzékenységben szenvedő betegek táplálására. Rövid tenyészidejének köszönhetően másodvetésben is elvethető, így egy évben két tenyészidőszakra nyílik lehetőség a gazdálkodó számára.

Fénymag

A fénymag egy napjainkban kevésbé ismert szántóföldi növény, amelyet jellemzően madáreleségként hasznosítanak. Észak-afrikai származásából adódóan jó aszálytűrés jellemzi, továbbá a cirokfélékhez hasonlóan képes megújulni és továbbfejlődni, ha a kedvezőtlen időjárási tényezők miatt fejlődése megállt. Kedvező beltartalmi értékei és magas fehérjetartalma miatt különféle állateledelek adalékanyagaként is szokták alkalmazni.

Mohar

A mohar a Távol-Keletről származik, ahol mind a mai napig széles körben elterjedt élelmiszer-alapanyag. A Kárpát-medencében inkább madáreleség vagy takarmány céllal vetik. A különböző madáreleség-keverékek gyakran meghatározó összetevője a mohar, de abraktakarmányokhoz is kiváló alapanyag. Zöldtakarmány vagy szénakészítési céllal is előszeretettel termesztik.

Fontos megjegyezni, hogy a cirokfélék, a köles, a fénymag és a mohar egyaránt apró magvú növények. Ebből adódóan a biztonságos és egyöntetű keléshez gondosan előkészített talajt, jó minőségű és kellően tömör magágyat igényelnek. Ezen növények termesztésében kiemelt fontosságú a megfelelő növényvédelem, aminek keretein belül a gyomok elleni védekezésben a vegyszeres kezeléseken túl az egyéb védekezési eljárásokat is figyelembe kell venni (pl. megfelelő táblaválasztás, vetésváltás stb.), ugyanis egyes esetekben, különösen az egyszikű gyomok tekintetében kifejezetten nehéz lehet a védekezés.

Alternatív pillangósvirágúak

Rég ismert tény, hogy a pillangós virágú növények magas biológiai értéket képviselnek azáltal, hogy rendkívül nagy arányban halmoznak fel könnyen emészthető, és kiváló minőségű fehérjéket. Az így előállított fehérjék mind a haszonállatok, mind pedig a humán élelmezési szempontokat tekintve is nélkülözhetetlenek a világ szinte minden pontján.

Az állatok takarmányozása szempontjából az elmúlt néhány évtizedben mind hazánkban, mind a fejlett mezőgazdasági országok nagy részében, ha növényi fehérjék kerültek szóba, szinte mindenki első sorban a szójára gondolt. Feledésbe merült, hogy nem feltétlenül van szükség a több ezer kilométeren át utaztatott, ráadásul nem minden esetben értékesebb takarmányalapokra. Egy kis szemléletváltással, a helyi adottságokat kiaknázva, körül kellene tekinteni az itthoni lehetőségek között is.

A felvázolt borús kép ellenére az utóbbi években érezhetően növekszik intézetünkben a pillangós takarmánynövények vetőmageladása, aminek egyik oka az AKG-program előírásai, valamint a gazdaságok egyre jobb felismerő képessége. A további előrehaladáshoz viszont még megalapozottabb és stabilabb agrárgazdasági háttérre lenne szükség.

Pannon bükköny

Intézetünk három pillangósnövény-faj nemesítésével és vetőmag előállításával foglalkozik. Az egyik a pannon bükköny, amely szinte kizárólag export érdekeltségű növény. Vetőmagtermesztése az évjárathatásokat követve rendkívül nehezen kiszámítható, így a bevételi oldal tervezése sem egyszerű feladat. Termésátlaga széles határok között, 0,6-2 t/ha változik. Hazai szálastakarmányként termesztésének az egyik legnagyobb gátja, hogy az iparszerű állattartás a nagy tömeget adó, ám gyengébb minőséget produkáló növényeket preferálja friss etetésre és szenázs/szilázs készítésre. Ez bizonyos fokig érthető is, de érdemes lenne megvizsgálni, hogy ezekhez a tömegtakarmányokhoz keverve is milyen jótékony hatást lehetne elérni akár a tejhozamok, akár a húshozamok terén. Kalászos növényekkel vegyesen vetve 26-30 tonna zöldtömeget is realizálhatunk egy hektárról. Tiszta vetésekből bemért nyersfehérje-tartalma az egész növény szárazanyag-tartalmára vonatkoztatva egy friss felmérés alapján 12-13 % is lehet.

Őszi takarmányborsó

Az őszi takarmány borsó is olyan alternatíva, amely ma kevésbé ismert. A pannon bükkönynél lényegesen nagyobb zöldtömeget (60-70 t/ha) tervezhetünk ezzel a növénnyel. Támasztó növény nélkül is viszonylag jó állóképességgel rendelkezik. Növénymagassága átlagosan 160-180 cm. A teljes növény nyersfehérje-tartalma a hüvelyben lévő magok zsenge állapotában meghaladja a 15 %-ot. Magként betakarítva a szalmája szintén értékes takarmányforrás lehet. Vetését szeptember közepe és október eleje időszakra ajánljuk. Rendkívül jó talajvédő hatása van az ősszel kikelt állománynak, ami kiváló télállósággal rendelkezik. A tél kezdetéig 6-10 cm növénymagasságig megerősödő állomány fejlődésében megállva vészeli át, akár a zord teleket is.

Szegletes lednek

A szegletes lednek talán a legkevésbé ismert pillangósaink egyike. Tájjellegű növény. A Kutató Intézet történetét tekintve az egyik legrégebbi növényfaj. A világ számos, csapadékkal rosszul ellátott területén (Kelet-Afrikában) nagyon fontos, és sokszor egyetlen nagyobb tömeget adó fehérjenövény, de jól ismerik Belső-Ázsiában is. Egyéb pillangósok (pl. bab, borsó) kiváltására a helybéliek nagyon régóta használják. Rendkívül jól pürésíthető, nagy magja levesekben ízletes. A faj a nevét a mag alakjáról kapta, amely valóban szögletes, lapított. A maghéj színe fehér. Karotinban rendkívül gazdag, magas fehérjetartalmú, szárazságtűrő faj. Szélesebb körű felhasználására kutatási projekt is készült, ami remélhetőleg a közeljövőben tágabb körű megismerésének és elterjedésének segíthet. Szerepe lehet a cukorbetegségben szenvedők számára is a zöldborsó kiváltására, mivel a zöld hüvelyben lévő magjai ízletesek, és általuk is minden probléma nélkül fogyaszthatóak.

*

Az ismertetett aktualitások tükrében bátran kijelenthetjük, hogy az alternatív növények kis területarányuk és piaci részesedésük ellenére meghatározó fontosságúak lehetnek agrárgazdasági, agrárpolitikai és agrometeorológiai szempontok alapján egyaránt. Ezen összefüggéseket felismerve a Karcagi Kutató Intézetben már évtizedek óta folyik számos apró magvú, illetve hüvelyes alternatív növényfaj nemesítése és vetőmagtermesztése, annak érdekében, hogy kiváló minőségű vetőmaggal láthassuk el a változó mezőgazdaságban is eredményesen termelni kívánó gazdákat.

Jóvér János, Puskás Árpád, Dr. Czirák László, Bosnyák Imre
DE ATK Karcagi Kutatóintézet

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Kényelmetlenné vált a brazil szójabab a gigacég számára

2024. november 8. 12:10

Brazília vezet a világon az esőerdők pusztításában, bár az erdőirtások aránya az Amazonas dzsungelében több mint felére esett vissza.

Új módszer a drénvízzel kimosódó foszfor újrafelhasználására

2024. november 7. 09:40

Fenntartható, megfizethető bioszénpellettel csökkenthető a mezőgazdasági üzemek foszforszennyezése. Sőt, a foszfor visszajuttatható a földekre.

Holdtalajban termesztett mustárnövények hoztak életképes magokat

2024. november 1. 14:10

Szenzáció a MATE kutatóitól: nemcsak egészséges mustárnövényt, hanem egészséges magokat is termesztettek a Holdról származó talajban.

Több mint 100 ezer euró egy hektár földért

2024. október 30. 13:10

Hollandiában 2024 3. negyedévére tovább emelkedtek a termőföldárak, és meghaladják a 100 ezer eurót (400 millió forint).

Már tavasszal is Isterra! - Épülő, versenyképes portfólió a szója és szemescirok piacán

2020. december 8. 10:14

A kiemelkedő termést biztosító kalászos fajtáinkat már mindenki ismeri a közép-európai piacokon. 2021. tavaszától új portfólióval, szója és cirok fajtákkal jelentkezünk. Ezeknek a fajoknak a vetésterülete nem éri el a kalászosokét, de hisszük, hogy a jövőben a klímaváltozás, valamint a vetésváltásban szereplő fajok elkerülhetetlen bővítése okán is egyre sikeresebbek lehetnek.

A cirok kórokozója is jól érzi magát Magyarországon

2024. szeptember 25. 12:10

A hamuszürke szárkorhadás, vagy Macrophomina phaseolina kártétele a keresztben elvágott szártövön jól látszik.

A cirok egyre vonzóbb alternatíva Magyarországon is, kukorica előtt vagy helyett is vethető

2024. augusztus 9. 09:10

A cirok egységnyi szárazanyag előállításához 40-50 százalékkal kevesebb vizet használ fel, mint a kukorica.

Termésstabilitás biztosításának lehetőségei – KWS Innovation Farm bemutató

2023. szeptember 19. 18:10

A KWS Magyarország Kft. szeptember 14-én Szentgáloskéren tartotta Innovation Farm elnevezésű szántóföldi bemutatóját. Az eseményre, a borongós idő ellenére, szép számban gyűltek össze gazdálkodók, egyetemi hallgatók, érdeklődők, hogy megismerkedhessenek a modern KWS hibridekkel és a jövő kihívásaihoz szükséges új megoldásokkal.