Kutatók azt a kérdést tették fel, hogy ha a mikrobák és a növények vegyi anyagokon keresztül kommunikálnak egymással, akkor ezek a vegyi anyagok hatással lehetnek-e a növények ízére is.
A New Phytologist című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmányban Corrine Walsh, a Colorado Boulder Egyetem Környezettudományi Kutatási Intézetének (Cooperative Institute for Research in Environmental Sciences, CIRES) korábbi PhD-hallgatója és Noah Fierer, a CIRES munkatársa végzett újfajta kísérletet annak kiderítésére, hogy a talajban élő mikroorganizmusok, például a baktériumok és gombák befolyásolják-e a termények ízét. Kutatásuk tárgya a mustármag csípőssége volt.
Eddig nem vizsgálták ezt a témát
Korábbi kutatások megerősítették, hogy a talaj tulajdonságai befolyásolják a növényeket, például a növekedést, az évszakra jellemző ciklusokat, a betegségekkel szembeni ellenálló képességet és a tápanyagfelvételt. Az viszont továbbra is rejtély, hogy a talajmikrobák hatással vannak-e a növény ízére. Ennek kiderítése nehéz, és a korábbi tanulmányok különböző helyszíneken és régiókban termesztett növényeket vizsgálták, ami még kevésbé segít meghatározni a mikrobák szerepét.
„Gyakori állítás, hogy a talajban található mikrobák különféle típusai befolyásolják a növény ízét – mondta Fierer. – Megpróbáltuk tesztelni ezt az állítást, de nem volt könnyű, mivel a talajmikrobákat nehéz tanulmányozni.”
A kutatók egyedi megközelítést alkalmaztak: üvegházban termesztettek mustárnövényeket. A növényeket beoltották egy folyékony mikrobákból álló inokulummal, amely Colorado államban található talajból származott. A virágföld, a hőmérséklet, az öntözés és a tápanyagok állandóak maradtak – csak a mikrobák változtak.
A glükozinoláttartalmat mérték
Azért választották a mustárt, mert könnyen termeszthető. A mustár a Brassica család tagja, amelyet a fűszeres és keserű ízek jellemeznek. Ezek a glükozinolátokból származnak, olyan vegyi anyagokból, amelyek segítenek a növényeknek a rovarok és kártevők elleni védekezésben.
„Amikor megfőzzük őket, kénes szaguk van – mondta Walsh –, amely a glükozinolátokban található kénvegyület szaga.”
A mustármagok betakarítása után a kutatók tesztelték a csípősséget. Nem az ízekre voltak kíváncsiak, hanem a mustármagok glükozinolátkoncentrációját mérték, ami objektív eredményt ad. De, mint kiderült, a biológiai folyamatok megfigyelése nem egyszerű feladat.
Eredmény: van kapcsolat, de egyelőre nem tudni, milyen
„A mikrobiomok idővel változtak, ez a kísérlet során megnehezítette néhány, az ízt befolyásoló mikrobákkal kapcsolatos hipotézisünk tesztelését – mondta Walsh. – Találtunk kapcsolatot a mikrobiom és a magok kémiai tulajdonságai között, de ennek a kapcsolatnak az iránya és mechanizmusa továbbra is ismeretlen.”
Röviden, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy van némi bizonyíték a mikrobák és a mustár fűszeressége közötti kapcsolatra, de hogy miért lesz csípősebb a mustár bizonyos mikrobák hatására, az továbbra sem ismert. Az eredmények ennek ellenére fontosak, mivel segítenek megérteni, hogy a talajmikrobák hogyan hatnak a növényekre.
„Most már tudjuk, hogy a mikrobákat is érdemes figyelembe venni – mondta Walsh. – Izgalmas téma a mikrobiális beoltószerek (probiotikumok) használata, amelyek például védelmet nyújtanak a szárazság ellen, vagy növelik a termelékenységet. Talán ezek a termékek az ízekre is hatással vannak.”
Fotó: Pixabay