A standok kinyitásával gyorsan kiderült, hogy 2025-ben mélyebben kell a zsebbe nyúlni annak, aki szépen formált karácsonyfát szeretne a nappalijába. A fenyőárak ugyanis átlagosan 10-15 százalékkal emelkedtek, és a legnépszerűbb nordmann esetében már a 40 ezer forintos végösszeg sem számít különlegesnek.
A drágulás azonban nem törte meg a vásárlói lelkesedést. A magyar családok többsége idén is ugyanazt a fajtát és méretet keresi, mint egy évvel korábban, és továbbra is biztos pontként tekint a hazai termelőkre.
Számokban a 2025-ös árak
A legjelentősebb változás továbbra is a nordmannfenyő piacán érzékelhető. A kertészeti kereskedők tapasztalatai alapján a fajta méterára idén 8-10 ezer forint között mozog, az utcai árusoknál azonban gyakran 10-12 ezer forintot is elkérnek érte. Ez azt jelenti, hogy egy kétméteres, jó minőségű nordmannért 20-24 ezer forintot kell fizetni.
A prémium kategória pedig ennél jóval magasabb, méterenként akár 15 ezer forintos áron is elkel. A dán importból származó, első osztályú példányoknál így már természetes a 30 ezer forintos ár. A legszebb, két méternél magasabb fáknál a 40 ezer forintos összeg sem számít ritkaságnak.
A lucfenyő tartja helyét a legkedvezőbb árú választások között. Métere átlagosan 4-5 ezer forint, így egy kétméteres luc általában 8-10 ezer forintból megvásárolható. Az ezüstfenyő e két kategória között helyezkedik el, hiszen a méterárak 6-8 ezer forint között alakulnak, ami egy átlagos magasságú fa esetében 12-16 ezer forintos végösszeget jelent.
A drágulás ellenére a vásárlók többsége ugyanazt a fajtát és méretet tervezi megvenni, mint tavaly. Elenyésző azoknak a száma, akik olcsóbb fajtára váltanának, vagy azon gondolkodnak, hogy esetleg idén nem állítanak fát. A legtöbben legfeljebb 10 ezer forintot szánnak fenyőre, ám a piaci árak alapján ennek a határnak a túllépése szinte elkerülhetetlen.
Miért drágult ennyit a karácsonyfa?
A termelői oldalon már hónapokkal az ünnepek előtt látszott, hogy a fenyőárak idén érezhetően emelkedni fognak. A gazdálkodóknál körülbelül 10 százalékos drágulás volt indokolt, amelyet elsősorban a növekvő energia-, bér- és inputanyagköltségek okoznak. Ehhez jön hozzá a kereskedői árrés, amely területenként eltérő, így a végső fogyasztói árakban akár jelentős különbségek is megjelenhetnek.
A fenyőtermesztés hosszú távú befektetés: a lucot átlagosan 5-8 év, az ezüstöt 6-11 év, a nordmannt pedig legalább 8-10 év nevelés után lehet értékesíteni. Egy hektár területen körülbelül 9000 fa fér el, de egy évben csak 250-300 darabot vágnak ki, így az évtizedes gondozás költségei természetesen beépülnek a végső árakba.
Stabil magyar termelés, kiváló minőség
A vásárlókban sok bizonytalanság volt a forró, aszályos nyár után, ám a termelők gyorsan megnyugtatták a piacot. Somogy, Zala és Vas vármegyékben továbbra is ideálisak a feltételek, és bár néhol öntözni kellett, a fenyők egészségesek, arányosak és kiváló minőségűek. A szakemberek szerint a magyar fenyők ma már formájukban és esztétikájukban egyenértékűek a dán importtal, és hiánytól idén sem kell tartani.
Érdekes idei trend, hogy a feketefenyő iránt is nő az érdeklődés, amely a ’80-as és ’90-es évek karácsonyait idézi. Bár a nordmann továbbra is a piac egyértelmű királya, láthatóan egyre több vásárló keresi a karakteres, sötétebb lombú alternatívákat.
Mikor és hogyan érdemes vásárolni?
A fenyővásárok december elején indulnak, és egészen szentestéig tartanak, de a legszebb példányok rendszerint már december közepéig elfogynak. A kereskedők és termelők egybehangzóan azt javasolják, hogy aki teheti, ne hagyja az utolsó pillanatra a vásárlást. A frissen vett fát érdemes hűvös helyen tárolni (erkélyen, garázsban vagy pincében), és vízzel tölthető talpba állítani, mivel még a vágott fenyő is jelentősen tovább bírja így a beltéri környezetet.
Képek: Pixabay.
