Növénytermesztés
Növénytermesztés

Eredményes cukorrépa-termesztés Kocson (+KÉPEK)

Eredményes cukorrépa-termesztés Kocson (+KÉPEK)

Agrofórum Online

Napjainkban igen keveset lehet hallani a cukorrépa termesztéséről, s talán emiatt a termesztői tapasztalatok sincsenek közkinccsé téve.

Napjainkban igen keveset lehet hallani a cukorrépa termesztéséről, s talán emiatt a termesztői tapasztalatok sincsenek közkinccsé téve. A 2006. évben végbement cukoripart érintő reform, mint ismert, teljesen átalakította Magyarország cukorrépa igényét és feldolgozó iparát. A 2004. évben még 62.000 hektáron folyt cukorrépa-termesztés, amely 2006-ra 48.000 hektárra esett vissza, majd ezt követően folyamatosan csökkent a termesztés volumene. 2013-ban Magyarországon mindössze 16.000 hektáron vetettek cukorrépát. A drasztikus változások időszakát megelőzően hazánkban tizenkét cukorgyár üzemelt, ebből mindössze egy maradt meg. Jelenleg ennek az üzemnek köszönhetjük azt, hogy beszélhetünk még cukorrépa-termesztésről hazánkban.

Szakmai gyakorlat az Aranykocsi Zrt.-nél

Cikkemben, a szakmai gyakorlatom ideje alatt megszerzett cukorrépa-termesztési tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal. Gyakorlati félévemet Kocson, az Aranykocsi Zrt.-nél töltöttem. Kocs község a Kisalföld északkeleti részén a tatai medencében helyezkedik el, Tatától 10 km-re. Területi adottságai igen jónak mondhatóak, talajainak nagy része mészlepedékes csernozjom. A kiváló talajadottságokat a magas aranykorona-érték is jelzi, amely átlagosan 25-30 AK közé tehető. Az Aranykocsi Zrt. megközelítőleg 2500 hektáron foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel, az idei évben ebből mindössze 122 hektáron vetett cukorrépát. Nagy élmény volt számomra a drasztikusan megcsonkult cukorrépa-termesztési lehetőségek tudtával betekintést nyerni e növény szántóföldi technológiájába.


1. kép: Gyommentes cukorrépa állomány, lombzáródás után

Tarlóhántás, tarlóápolás

A 2014. évben termesztett cukorrépa előveteménye őszi búza volt, amely kiemelkedő 7,2 t/ha termésátlaggal került betakarításra. A jó termés következtében nagy mennyiségű szalma maradt vissza a tarlón, amelyet az állattenyésztés igényei szerint báláztak fel. Megnyugtató azonban, hogy a szalma kizárólag az állattenyésztésben kerül felhasználásra, így szerves trágya formájában visszakerül a talajba. Az istállótrágya közismerten fontos a talaj humusztartalmának, víztartó képességének, szerkezetességének javítása és biológiai életének pezsdítése érdekében. Július utolsó dekádjában, a szalmabálák lehordását követően a tarlót 10 cm mélyen kultivátorral meghántották.
A tarlóhántást követően néhány nap elteltével a talajállapot lehetővé tette a talajlazítás elvégzését 45 cm mélységben, kapcsolt hengersorral. Köztudott, hogy a megfelelően száraz talajállapotban elvégzett lazítással megszüntethető a művelési hibák miatt vagy természetes úton kialakult károsan tömör réteg. A lazításnak kiemelkedő fontossága van a cukorrépa termesztésében, ugyanis csak a mélyen lazult talajállapot garancia a répa talpasságának megelőzésében.

A lazítás utáni második héten a tarlón kikelt gyomokat kultivátorral irtották, 10-12 cm mélyen járatva az eszközt.


2. kép: Technikai érettségben lévő cukorrépa, betakarítás előtt

Az istállótrágyát az ősz folyamán, szeptember második dekádjában juttatták ki, és nem szántották be. A kijuttatásra szánt mélyalmos szarvasmarhatrágyát ugyanis speciális készítménnyel, komposztban felszaporított aerob mikroorganizmusokkal kezelik, ezért a talaj felső 10-15 cm-es rétegébe keverhető be. Az istállótrágyát a mikroba tevékenység kedvező hatásának fokozása érdekében kezelik. E kezelés hatására csökken a tárolás során a tápanyagok kimosódása, javul a trágya minősége és aktívabb a humifikáció. A trágya talajba keveréséhez hagyományos tárcsát használtak, és egy menetben a hengeres lezárás is megtörtént.

A gyommentes, és a téli csapadék befogadására alkalmas talajállapot elérése érdekében október közepén megismételték a tarlóápolást, ezúttal kissé mélyebben, 15 cm-ig járatva a kultivátort.


3. kép: A cukorrépa fejezése és felszedése egy menetben

Magágy-előkészítés, vetés

A cukorrépa vetésidejét a tankönyvek március 15. és április 10. közé teszik, tehát a tél elmúltával a talajállapot függvényében minél hamarabb el kell kezdeni a magágy előkészítését, hogy a mag idejében a földbe kerülhessen. A gazdaságban bevált gyakorlat az, hogy minden évben csak starter nitrogénműtrágyát szórnak, mert a többi tápanyagot a rendelkezésükre álló szerves trágya kijuttatásával oldják meg. Az első előkészítő munkálatot ennek megfelelően, 27 %-os nitrogénműtrágya kijuttatásával kezdték meg, amelyet rövid időn belül kultivátorral 10 cm mélységben talajba dolgoztak. A talajhőmérséklet emelkedését és a kedvező talajállapotot szem előtt tartva a vetésre március 28-án került sor, amelyet előző nap 5-6 cm mélységű, túlnyomóan morzsás szerkezetű magágy készítése előzött meg. A termesztett cukorrépa fajtája Síbó, amelyet 1,25 U egység/ha csíraszámmal vetettek, 45 cm sortávolság, 17 cm tőtávolság, és megközelítőleg 3 cm vetésmélység tartásával. Öntözetlen körülmények között 80.000-90.000 növény/ha-ra tehető a beállottság. A répa kelését a szakirodalom a vetést követő 7-9. napra teszi. A gyakorlat is ezt igazolta, a vetést követő 9. napon a cukorrépa sorolt.

Növényvédelem és tápanyagellátás

A cukorrépa gyomirtási gyakorlata évtizedek óta mindig kardinális kérdés a termesztésben. Az idei évben négy alkalommal került sor gyomirtó szer kijuttatására, de felhívom a figyelmet arra, hogy ezt nem a talaj erős gyomfertőzöttsége, hanem a növényt kímélő, alacsony dózisok használata indokolta. Első alkalommal stop-kezelésre került sor, szikleveles állapotban. A posztkezelést a növény BBCH 10-11. állapotában (kiterült szikleveles állapot gombostűfejnyi lomblevéllel) végezték. Ezt követően még április végén és május közepén került sor gyomirtó szer kijuttatására. A kitartó és precíz munka nem maradt látványos eredmény nélkül (1. kép). Az állományban elszórtan, néhány százaléknyi borítottságban keltek a cukorrépa legjellemzőbb gyomnövényei, pl. a fehér libatop (CHEAL), a szőrös disznóparéj (AMARE), a szulák keserűfű (POLCO), az egyéves szélfű (MERAN), a termesztett köles (PANMI) és a közönséges kakaslábfű (ECHCR). A mechanikai gyomirtást május utolsó hetében, sorközkultivátorral végezték. A gyomok elpusztítása mellett a talajfelszín meglazításának köszönhetően, javult a talaj vízbefogadó képessége is, amely a későbbiekben lehullott jelentős csapadékot is befogadta.


4. kép: Cukorrépa fejező és felszedő adapter

A termesztés során két alkalommal került sor rovarölő és gombaölő szer használatára, amelyet az általános védekezésen túl leginkább a nagy mennyiségű csapadék indokolt. Kiemelt fontosságú feladat volt az idei évben a cerkosporás levélfoltosság (Cercospora beticola) elleni védekezés.

A növényvédő szerekkel egy időben lombtrágyát is kijuttattak. A cukorrépa tápanyagellátásában az N-P-K tápelemek mellett figyelmet kell fordítani a bór és magnézium kijuttatására is, mert ezek a tápanyagok a cukorrépa beltartalmi értékének javulását, a cukor beépülését segítik elő. Bór lombtrágyát három, míg a magnéziumtrágyát két alkalommal, az alap lombtrágyákkal együtt juttattak ki.

Betakarítás

Az idén korai betakarítás is történt, mégpedig 30 hektáron, részben a feldolgozó üzem korai indulása, részben a nagy mennyiségű csapadék okozta nagy répatest növekedés (2. kép) és cukortartalom visszaesése miatt. A betakarítás két menetben zajlott.


5. kép: A felszedést követően a répa a gép tartályába kerül

Első menetben önjáró gép végezte a répák fejezését és felszedését (3-4. kép). A második menetben a depókba lerakott répák tisztítása és szállító járműre helyezése történt (5-6. kép). A betakarított termény minőségi és mennyiségi mutatói nem okoztak csalódást, ugyanis 83 t/ha fejezett répát takarítottak be, 14,8 % digestioval. A további 92 ha betakarítása október végén zajlott.

Úgy látom, az idei év is azt igazolta, hogy a szélsőséges klímajelenségek mellett, vagy azok ellenére is lehet eredményesen növénytermesztéssel foglalkozni. A tarlók gondos ápolása, az eső miatt letömörödött talaj lazítása, a talajállapothoz igazított művelési beavatkozások és az időben elvégzett védelem a növény igényeinek kielégítésén túl az esetlegesen fellépő klímakárokat, egyúttal a terméskiesést hivatottak csökkenteni. Tanulság tehát, hogy az egyre inkább változékony időjárási körülmények között elsősorban nem a kár enyhítésére, sokkal inkább a kár megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni.


6. kép: Cukorrépa depó a tábla szélén, felszedés után

Ezúton is köszönöm az értékes szakmai beszélgetéseket Schweighardt Lászlónak, az Aranykocsi Zrt. növénytermesztési szaktanácsadójának és Nagy Árpádnak, az Aranykocsi Zrt. növénytermesztő mérnökének.

Magyaros Tibor egyetemi hallgató
SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
Fotók: A szerző felvételei

A cikk az Argofórum Szaklap novemberi számában jelent meg!

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Dél-Ukrajna titkos kertje: üvegházi csoda csemegekukoricával!

2024. március 28. 10:10

Ukrajna déli részén a termelők azon fáradoznak, hogy újabb „csodát” hozzanak létre, munkájuknak köszönhetően a csemegekukorica életre kelt az üvegházak melegében, és ha minden jól megy, hamarosan megjelenik az asztalokon is.

RAPOOL: a repce a hivatásunk, már 50 éve

2024. március 27. 10:10

A bólyi RAPOOL Repce Akadémia nyitotta meg a jubileumi esztendőt, amikor a vállalat azt ünnepli, hogy immár öt évtizede látja el a termelőket kiemelkedő minőségű repcehibridekkel.

Nemcsak hálóval vagy fóliával lehet már bálát kötözni, csomagolni

2024. március 26. 10:10

A neccháló és a takarófólia egyfajta „keverékét” alkotta meg egy izraeli cég, forradalmasítva a bálák kötözését, csomagolását.

Mindenki nyer vele: napenergiával működtetik az öntözést Dél-Afrikában

2024. március 24. 12:10

A dél-afrikai gyümölcsösökben sok helyen már inkább napenergiával működtetik az öntözőrendszereket ahelyett, hogy az országban bizonytalan energiahálózatra hagyatkoznának.

Új pályán a magyar agrárfelsőoktatás és kutatás

2021. január 6. 11:13

Megalakult és online sajtótájékoztató keretei között bemutatkozott a 2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, alapítványi fenntartásban tovább működő Szent István Egyetem leendő kuratóriuma.

Közös agrárbiztonsági kutatásokba kezd a Szent István Egyetem és az Óbudai Egyetem

2018. január 26. 10:11

A keret-megállapodás hat kiemelt alprogramot, azon belül 26 projektet foglal magába. Három alprogramot az Óbudai Egyetem, hármat pedig a Szent István Egyetem gondoz.

Kombájnt építettek a mérnökhallgatók - CLAAS UniTech mérnökverseny Törökszentmiklóson

2018. április 25. 07:37

A feladat nehézségét mutatja, hogy az indulás jogát elnyert csapatok közül végül nem mindenki tudott elindulni a törökszentmiklósi versenyen.

Öntözési és vízgazdálkodási intézetként működik tovább a szarvasi agrárkar

2019. november 22. 09:02

Az intézet elsődleges feladata az agronómiai, biológiai, ökológiai, talajtani és környezettudományi diszciplínákhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzések szervezése, tudományos kutatásokban való részvétel, továbbá kutatás-fejlesztés a mezőgazdasági vízgazdálkodás és öntözés területén.