A génmódosított (GMO) növények termesztése és forgalmazása jelenleg eltérő szabályozás alá esik a Föld különböző pontjain. Az Egyesült Államoknak nincsenek aggályai velük kapcsolatban, például az elvetett kukoricáik 92 százaléka ebbe a kategóriába tartozik.

Az Európai Unió – és Magyarország különösen – már sokkal szigorúbban áll a kérdéshez. Ugyanakkor a 2001-es, meglehetősen elavult szabályozás helyébe hamarosan újabb lép, amely várhatóan sokkal megengedőbb lesz a GMO-kkal szemben.

Az Európai Bizottság által 2023. július 5-én ismertetett tervezettel szemben máris erélyesen szólaltak fel az ökogazdálkodók, valamint a különböző szakmai szervezetek. Az elképzelés ugyanis az, hogy az új géntechnológiákkal (NGT) létrehozott növények kerüljenek ki a GMO-szabályozás hatálya alól.

Az NGT annyiban jelent mást, hogy ezek célzott mutagenezissel vagy ciszgenezissel előállított növényeket takarnak, vagyis a bennük végrehajtott változások nemcsak géneljárással, hanem hagyományos nemesítéssel, illetve a természetben is kialakulhatnak, csupán hosszabb idő alatt, tehát ebben az esetben az ember felgyorsítja a természetes folyamatokat. Ilyen módszer például a CRISPR/Cas9, amely lehetővé teszi az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását. Ezt nem is génmódosításnak, hanem „csupán” génszerkesztésnek szokták nevezni.

Az európai döntéshozóknak abból a szempontból mindenképpen igazuk van, hogy a klímaváltozás negatív hatásai, az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek már a termésbiztonságot (és ezzel együtt az ellátást) veszélyeztetik a kontinensen. Valamit ki kell tehát találni a hozamok növelése, illetve a növények tűrőképességének javítása érdekében.

Ehhez pedig az NGT megfelelő eszköz lehet, de sokan nem tartanák ördögtől valónak a GMO növények termesztésének engedélyezését sem. A tavaly nyári súlyos aszályok, a hatalmas termésveszteségek, a kiszáradt folyók sokakat megijesztettek Európában is, és az eddigi gyakorlat felülvizsgálatára késztették a szakembereket.

Az EU két évtizede egyértelműen elhatárolódott a génmódosítási eljárásoktól, elsősorban az ökoszisztémára és az emberi egészségre gyakorolt káros (vagy annak vélt) hatása miatt. A génszerkesztés viszont elfogadhatóbb eljárás, hiszen ennek során nem kerül fajidegen DNS a növénybe, hanem annak a saját DNS-ét módosítják. A jelenlegi uniós szabályozás azonban a két eljárást nem különbözteti meg, ezért van szükség a finomításra.

A változtatást immár szakemberek, agrárminiszterek és természetesen biotechnológiai vállalatok is sürgetik, rámutatva arra, hogy Európának át kell gondolnia az élelmiszertermelés módozatait, és teret kell engednie a modern technológiáknak. Az NGT révén olyan növények állíthatók elő, amelyeknek javul a nitrogénfelvevő képességük, és beérik kevesebb vízzel, műtrágyával, vegyszerrel, ezáltal a mezőgazdaság karbonlábnyoma is csökkenthető.

Az EU-ból 2020-ban kilépett britek már elindultak ezen az úton, lazítottak a szabályozásokon. Javában kísérleteznek például olyan árpákkal, amelyeknek kevesebb műtrágyára van szükségük, és mivel az eredmények meggyőzőek, hamarosan a parlament elé kerülhet a génszerkesztett és GMO növények megkülönböztetését szolgáló törvény.

^{(Fotó: Balu G/Pixabay)}