Növénytermesztés

Földimogyoró – A kiaknázatlan növényi olajforrás

Agrofórum Online

A földimogyoró Magyarországon is termeszthető gazdaságosan. A Debreceni Egyetem agrárkarán pedig azt is bebizonyították, hogy nemcsak termeszteni, hanem feldolgozni is megéri: a belőle készített olaj világpiaci ára folyamatosan emelkedik.

A világ mezőgazdaságában rangos helyet elfoglaló földimogyoró a múlt század elején bekerült ugyan a hazai kultúrflórába, de a kezdeti sikerek ellenére mégsem vált igazán jelentős haszonnövénnyé Magyarországon, az elmúlt évtizedben termesztése egyre inkább visszaszorult. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet munkatársai 2016 tavaszán kezdtek kisparcellás földimogyoró-termesztéstechnológiai kísérletbe a Böszörményi úti campuson, hogy a növény termesztésének magyarországi lehetőségeit és környezeti válaszreakcióit vizsgálják.

– A földimogyoró vagy amerikai mogyoró a neve ellenére nem a mogyoró nemzetség faja, jóval közelebbi rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak. A májusi vetést követően az időjárás kedvezően alakult az állomány számára, október elején jelentkeztek az érés legfontosabb jelei: a bokrok szétdőltek, a levelek elsárgultak és a magok a fajtára jellemző színűek lettek. A betakarítást 153 nappal a vetés után kezdhettük el – foglalta össze Balla Zoltán, a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet tudományos segédmunkatársa.

Az elért terméshozam hektáronként az amerikai termesztéstechnológia paraméterek alkalmazása mellett 3,3–3,6 tonna lett Debrecenben, ami nem sokkal marad el a világ vezető földimogyoró-termesztő országainak átlagától. Az Amerikai Egyesült Államokban hektáronként 3,8-3,9, Kínában 3,4-3,5, Indiában 3-3,1, Brazíliában pedig 2,5-2,6 tonna termést takarítanak be átlagosan. 2015-ben a legtöbb földimogyorót Kínában (18.7 millió tonna), Indiában (6,8 millió tonna) és az USA-ban (4 millió tonna) termesztették.

– Összességében elmondható, hogy a földimogyoró termesztése és feldolgozása, valamint forgalmazása hazánkban is jó lehetőség helyi növényi olaj-előállítók számára. Az étolaj iránti igény egyre nagyobb, ami a megművelt területek nagyságának növekedésével jár. A földimogyoró egyike a leggazdagabb növényi olajforrásoknak, ennek következményeként a világpiaci ára is folyamatosan emelkedik, ami kiváló befektetési és export lehetőséget jelenthet – összegezte Balla Zoltán.

(Debreceni Egyetem)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ismét segíti a kukoricatermelőket a legjobb hibridek kiválasztásában a GOSZ-VSZT-NAK

2025. február 2. 14:10

A GOSZ-NAK-VSZT országos kukorica fajtakísérletei 2025-ös évben is folytatódnak. Tavaly ősz óta folyamatban van 8 helyszínen az őszi búza, valamint 6 helyszínen az őszi káposztarepce fajtakísérlet.

Tippek a növénytermesztés inputköltségeinek csökkentésére

2025. február 2. 08:10

Növénytermesztési szaktanácsadók ötletei arra, hogyan növelhető a termesztés bevétele. Avagy lehetőleg kerüljük a pénzköltést, de ne mindenáron.

Kína újabb génszerkesztett növényeket hagyott jóvá

2025. január 31. 09:40

17 új GMO fajtát hagytak jóvá, ami várhatóan ellenállóbb, tehát nagyobb termőképességű, kisebb inputanyagigényű növényeket jelent.

Ha hiányosan kelt a kukorica: hogyan találjuk meg az okát?

2025. január 30. 11:10

A termelők sokszor maguk sem értik, hogy mi okozza a kukoricaállományukban a hiányos, foltos kelést. Pedig kis keresgéléssel feltárhatók az okok.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Elsőként indul precíziós mezőgazdasági mérnök szak a debreceni agrárkaron

2023. január 24. 09:20

Az országban elsőként indít precíziós mezőgazdasági mérnök alapszakot 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

Zsírcsökkentett, fehérjékben gazdag húskészítmények fejlesztésébe kezdtek Debrecenben

2023. február 2. 15:02

Egészséges, életkorspecifikus, zsírcsökkentett, rostban és fehérjében gazdag húskészítmények kidolgozásába kezd a Gulyás és Társa Kft. konzorciumi partnerségben a Debreceni Egyetemmel - jelentették be a három éves projekt nyitórendezvényén csütörtökön.

Stresszkezelés a mezőgazdaságban címmel szervez konferenciát a Magro.hu és a Debreceni Egyetem

2024. február 6. 12:40

A Magro.hu ismét megrendezi mezőgazdasági konferenciáját: a Stresszkezelés a mezőgazdaságban, NÖVÉNY-ÁLLAT-GAZDA Konferencia és Kiállítás 2024. február 15-én lesz Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.