Növénytermesztés

Földimogyoró – A kiaknázatlan növényi olajforrás

Agrofórum Online

A földimogyoró Magyarországon is termeszthető gazdaságosan. A Debreceni Egyetem agrárkarán pedig azt is bebizonyították, hogy nemcsak termeszteni, hanem feldolgozni is megéri: a belőle készített olaj világpiaci ára folyamatosan emelkedik.

A világ mezőgazdaságában rangos helyet elfoglaló földimogyoró a múlt század elején bekerült ugyan a hazai kultúrflórába, de a kezdeti sikerek ellenére mégsem vált igazán jelentős haszonnövénnyé Magyarországon, az elmúlt évtizedben termesztése egyre inkább visszaszorult. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet munkatársai 2016 tavaszán kezdtek kisparcellás földimogyoró-termesztéstechnológiai kísérletbe a Böszörményi úti campuson, hogy a növény termesztésének magyarországi lehetőségeit és környezeti válaszreakcióit vizsgálják.

– A földimogyoró vagy amerikai mogyoró a neve ellenére nem a mogyoró nemzetség faja, jóval közelebbi rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak. A májusi vetést követően az időjárás kedvezően alakult az állomány számára, október elején jelentkeztek az érés legfontosabb jelei: a bokrok szétdőltek, a levelek elsárgultak és a magok a fajtára jellemző színűek lettek. A betakarítást 153 nappal a vetés után kezdhettük el – foglalta össze Balla Zoltán, a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet tudományos segédmunkatársa.

Az elért terméshozam hektáronként az amerikai termesztéstechnológia paraméterek alkalmazása mellett 3,3–3,6 tonna lett Debrecenben, ami nem sokkal marad el a világ vezető földimogyoró-termesztő országainak átlagától. Az Amerikai Egyesült Államokban hektáronként 3,8-3,9, Kínában 3,4-3,5, Indiában 3-3,1, Brazíliában pedig 2,5-2,6 tonna termést takarítanak be átlagosan. 2015-ben a legtöbb földimogyorót Kínában (18.7 millió tonna), Indiában (6,8 millió tonna) és az USA-ban (4 millió tonna) termesztették.

– Összességében elmondható, hogy a földimogyoró termesztése és feldolgozása, valamint forgalmazása hazánkban is jó lehetőség helyi növényi olaj-előállítók számára. Az étolaj iránti igény egyre nagyobb, ami a megművelt területek nagyságának növekedésével jár. A földimogyoró egyike a leggazdagabb növényi olajforrásoknak, ennek következményeként a világpiaci ára is folyamatosan emelkedik, ami kiváló befektetési és export lehetőséget jelenthet – összegezte Balla Zoltán.

(Debreceni Egyetem)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ekkor érkezhet az első hó, meglepően közel állunk hozzá

2025. november 5. 13:10

Lesz-e kemény tél és havazás, hótakaró, ami megvédi az őszi vetéseket? A válasz ma még bizonytalan, de a meteorológusok jósolni már tudnak.

Verjük ki a fejünkből az áprilisi kukoricavetést? Izgalmas kísérlet hozott megdöbbentő eredményt

2025. november 4. 09:10

Az idei év is megmutatta, micsoda lutri a kukoricatermesztés – nemcsak Magyarországon, de globálisan is. A gazdák máris drasztikus váltáson törik a fejüket.

Rejtélyes módon fejlődött harsány zöld kukorica a csontszáraz talajban, de van vele egy óriási bökkenő

2025. november 1. 13:10

Lehet csapadék és öntözés nélkül kukoricát termeszteni? A válasz nem lehet egyértelműen tagadó, amint azt egy különös eset is mutatja.

Nincs annál rosszabb ötlet, mint sós vízzel öntözni – kipróbálták, ez történt a növényekkel

2025. október 30. 09:10

Ha van elég víz a Földön, miért szomjaznak egyre többet a kultúrnövényeink? A sós víz öntözésben való felhasználási lehetőségeit kutatták, érdekes következtetésekre jutva.

Egyetemi paprika az űrben

2023. szeptember 9. 11:40

A HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében a Debreceni Egyetem kutatói hosszútávú űrmissziók élelmiszer-előállítását kiszolgáló rendszerek kifejlesztésén dolgoznak.

Agrármérnök tanár: több mint 15 év kihagyás után indul újra a szak

2018. július 27. 09:44

Csaknem tíz év szünet után újra indul az agrármérnök tanár szak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. Juhász Csabát, a kar dékánhelyettesét az újraindítás okairól, a képzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztük. 

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Innováció a pontynevelésben: harmadára csökkentették a tenyészidőt

2018. december 8. 04:36

A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának kutatói olyan intenzív, zárt rendszerben szaporítják és nevelik az ivadékokat, aminek köszönhetően a hagyományos, halastavi tenyészidőt jelentősen le tudják csökkenteni.