70 ezer forintos tonnánkénti ár mellett, hektáronként heti egy tonna veszteséggel számolva jött ki az összeg, és ez még optimista jóslat.
Miután problémamentesen lezajlott az őszi árpa és a búza aratása Magyarországon, a figyelem a kukorica (és a napraforgó) irányába fordult. Júniusban még akár rekordtermésekről is álmodhattunk, ám utána újra bebizonyosodott, hogy öntözés nélkül meglehetősen rizikós a termesztés.
Júliusban alkalmanként 40 Celsius-fokot is meghaladó kánikula, illetve hetekig tartó aszály sújtotta a hazai földeket. Ekkor a kukorica virágzása már véget ért, de a növények így is megsínylették a mostoha időjárást, és immár sokkal szerényebb terméskilátásaink vannak.
Bizonyos számítások szerint hektáronként akár 2-3 tonnával is csökkenhetnek az előzetesen kalkulált hozamok. Bár sok helyen lényegében az utolsó pillanatban frissítő eső érkezett, ám országos szinten így is kieshet akár másfél millió tonna termés.
Heti százmilliárd forintos kukoricakárról beszélt Gyuricza Csaba is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora a 24.hu hírportál érdeklődésére válaszolva. Mindezzel együtt az évszázad aszályát hozó 2022-es évnél jobb szezonra számíthatunk, bár már így is voltak olyan pillanatok, amikor nem az volt a kérdés, hogy mennyi termést hoz a növény, hanem az, hogy életben marad-e egyáltalán.
Az extrém hőség miatt olyan intenzív a levélen keresztüli párologtatás, hogy ezzel nem tud lépést tartani a gyökéren keresztüli vízfelvétel. Nedvességdeficit alakul ki, a növény elkezd kiszáradni
– magyarázta Gyuricza Csaba a 24.hu oldalnak. Problémát jelentett, hogy éjszakára sem csökkent jelentősen a hőmérséklet, márpedig így a növényeknek nem volt alkalmuk regenerálódni.
A rektor úgy gondolja, hogy ilyenkor látszik meg igazán a megfelelő talajművelés hatása, hiszen ettől függ, mennyi nedvességet tud megtartani a föld, és túl tudja-e élni a növény a kritikus időszakokat.
