Növénytermesztés

Hatalmas felfedezés a vikingekről, döbbenetes újdonságra derült fény

Agrofórum Online

A sör és a sörgyártás több ezer éves múltra tekint vissza. Szinte egyidős a civilizációval. Az árpafajták jelentős fejlődésen mentek keresztül ezidő alatt. Ennek a fejlődési útnak egy részére derítettek fényt nemrégiben.

Az alkoholkészítés alapja a cukorbomlás folyamata. Minden olyan növény megfelelő alapanyag, amelyből az erjesztés során elegendő cukor szabadul fel. A gabonák különösen alkalmasak erre. Az összes gabonaféle magja alkalmas szeszfőzésre, a sör mellett a whisky, gin, vodka szintén gabonamalátából készül. A gabonafélék közül az árpa különösen könnyen kezelhető alapanyag.

A malátakészítéshez a megfelelő alapanyag előállítása pedig a sörárpatermesztés során kulcsfontosságú. Ha betakarítás előtt egy csapadékosabb időjárás következtében már a kalászban elkezd csírázni az árpaszem, akkor a termés nem lesz alkalmas maláta előállítására. De mi befolyásolja, hogy a termesztett fajta mennyire hajlamos a kalászban kicsírázni?

Az agrarheute.com-on megjelent cikk szerint a Carlsberg Kutató Laboratórium vezetésével, ill. a Leibniz Növénygenetikai és Növénytermesztési Kutatóintézet részvételével működő nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a gént, amely az árpa csírázásának gyorsaságáért felelős. A kutatók több mint 1000 árpafajta genetikai vizsgálata során meghatározták az MKK3 gént, ill. ennek egy változatát, az MKK3Q165 variánst, amelynek jelenléte befolyásolja az árpa csírázásának sebességét.

A gabonafélék közül az árpa különösen könnyen kezelhető maláta alapanyag.

De hogyan kapcsolódik az árpa csírázásának sebessége a vikingekhez?

A kutatócsoport az MKK3Q165 variánst régi skandináv fajtákban találta meg, amelyek egészen Skóciáig és Izlandig terjedtek el. A kutatók feltételezik, hogy az egyik legrégebbi európai árpafaj, a Bere-árpa az eredete ennek a variánsnak. Hagyományosan többek között whiskyt és sört is készítettek Bere-árpából. A gyors csírázás ugyanis előnyös tulajdonság a malátakészítés során. A vikingek kereskedelmi és települési útvonalain keresztül az árpa eljutott az északi régiókba, és később a modern nemesítésben is tovább használták. 

A kutatás eredményei tovább segíthetik a nemesítési munkát az újabb fajták létrehozása során.

Képek forrása: pixabay.com

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Veszélyes gyom terjed, nagy ellenséggé válik a mandulapalka

2026. január 15. 16:10

Ez a gumós, évelő, a sásfélék közé tartozó növény egy olyan invazív gyom, amely ha megjelenik a területen, gyorsan terjed és rendkívül nehéz megszabadulni tőle.

146 éve vetik ugyanazt a növényt ugyanabba a földbe, így bánik el a talajjal

2026. január 12. 13:10

Mi történik, ha évről évre ugyanazt a kultúrát vetjük egy adott táblába? Német kutatók másfél évszázada teszik ezt, látványos eredményekkel.

150 éves palack került elő a földből, hihetetlen dolog rejtőzik benne

2026. január 6. 16:10

A 19. század második felében kezdődött az a mezőgazdasági kísérlet, amely a tervek szerint 2100-ban ér véget. De máris hihetetlen eredményekkel szolgál.

Malátaárpa-fronton erősít az RAGT: lezárult a nagy felvásárlás

2026. január 6. 11:10

Az RAGT lezárta a Syngenta malátaárpa vetőmag-üzletágának felvásárlását, erősítve európai pozícióit.

Árpatermesztés intenzíven?

2020. augusztus 24. 12:58

Megéri a szokásosnál nagyobb figyelmet fordítani a kiváló takarmány- és élelmiszeripari alapanyagra.

Bajnok és kihívója. Ön melyik árpára voksolna?

2020. augusztus 19. 11:46

Nincs rossz döntés, a SAATEN-UNION mindkét őszi fajtájára biztosan számíthat.

Amit a termelő kíván, mi teljesítjük

2021. július 23. 06:31

Válasszon kedvencet a SAATEN-UNION modern árpafajtái és -hibridjei közül.

Decemberben aratják az árpát, ez a legnagyobb fricska a természettől

2025. december 20. 09:10

A klímaváltozás újabb érdekes következménye, hogy a kísérletezéstől nem félő gazdaságok jelentősen kibővíthetik a másodvetésű növények körét.