A sör és a sörgyártás több ezer éves múltra tekint vissza. Szinte egyidős a civilizációval. Az árpafajták jelentős fejlődésen mentek keresztül ezidő alatt. Ennek a fejlődési útnak egy részére derítettek fényt nemrégiben.
Az alkoholkészítés alapja a cukorbomlás folyamata. Minden olyan növény megfelelő alapanyag, amelyből az erjesztés során elegendő cukor szabadul fel. A gabonák különösen alkalmasak erre. Az összes gabonaféle magja alkalmas szeszfőzésre, a sör mellett a whisky, gin, vodka szintén gabonamalátából készül. A gabonafélék közül az árpa különösen könnyen kezelhető alapanyag.
A malátakészítéshez a megfelelő alapanyag előállítása pedig a sörárpatermesztés során kulcsfontosságú. Ha betakarítás előtt egy csapadékosabb időjárás következtében már a kalászban elkezd csírázni az árpaszem, akkor a termés nem lesz alkalmas maláta előállítására. De mi befolyásolja, hogy a termesztett fajta mennyire hajlamos a kalászban kicsírázni?
Az agrarheute.com-on megjelent cikk szerint a Carlsberg Kutató Laboratórium vezetésével, ill. a Leibniz Növénygenetikai és Növénytermesztési Kutatóintézet részvételével működő nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a gént, amely az árpa csírázásának gyorsaságáért felelős. A kutatók több mint 1000 árpafajta genetikai vizsgálata során meghatározták az MKK3 gént, ill. ennek egy változatát, az MKK3Q165 variánst, amelynek jelenléte befolyásolja az árpa csírázásának sebességét.

De hogyan kapcsolódik az árpa csírázásának sebessége a vikingekhez?
A kutatócsoport az MKK3Q165 variánst régi skandináv fajtákban találta meg, amelyek egészen Skóciáig és Izlandig terjedtek el. A kutatók feltételezik, hogy az egyik legrégebbi európai árpafaj, a Bere-árpa az eredete ennek a variánsnak. Hagyományosan többek között whiskyt és sört is készítettek Bere-árpából. A gyors csírázás ugyanis előnyös tulajdonság a malátakészítés során. A vikingek kereskedelmi és települési útvonalain keresztül az árpa eljutott az északi régiókba, és később a modern nemesítésben is tovább használták.
A kutatás eredményei tovább segíthetik a nemesítési munkát az újabb fajták létrehozása során.
Képek forrása: pixabay.com