Hígtrágya vagy fermentációs maradék: melyik jobb a földnek?
Manapság már több helyen a szerves trágya először a biogázüzemben hasznosul, mielőtt a szántóföldre kerül. De milyen hatással vannak a fermentációs maradékok a talaj termékenységére? Összehasonlíthatóak-e a terméshozamok az ásványi műtrágya kijuttatását követő hozamokkal?
Svájcban a FiBL és az Agroscope 2018-tól ez év végéig vizsgálja a műtrágyák anaerob fermentációjának a termésre, a talaj termékenységére és az éghajlatra gyakorolt hatását. A folyékony és a szilárd szerves trágyák hatásáról szóló előzetes vizsgálati eredményeket egy német nyelvű Youtube-videóban be is mutatják.
A biogázüzemből származó és az ásványi műtrágyák hatása
A kísérlet során a tudósok négy különböző folyékony mű- és szerves trágyát vizsgáltak a terméshozamra és az éghajlatra, valamint a talaj termékenységére gyakorolt hatásuk szempontjából. Ezek a következők voltak:
- ásványi műtrágya (ammónium-szulfát),
- szarvasmarha-hígtrágya,
- fermentált hígtrágya és
- folyékony fermentációs folyadék (présvíz).
A folyékony szerves trágyákkal – legyen szó szarvasmarhatrágyáról, fermentált hígtrágyáról vagy fermentációs folyadékról – elérhető hozamok csak kismértékben maradnak el az ásványi trágyák hozamai mögött.
A biogázüzemből származó szilárd szerves trágyák esetében azonban az eredmények eltérőek.
Nem mindegy, hogy szilárd vagy folyékony
A biogázüzemek ugyanis működhetnek szilárd vagy szerves anyaggal is, ezek azonban eltérő technológiát igényelnek. A fermentációs maradék is ennek megfelelően lehet folyékony vagy szilárd. A tudósok azt találták, hogy a biogázüzemből származó szilárd szerves maradéknak a kísérletsorozat elején alig volt hatása. Az első néhány évben a terméshozamok hasonlóak voltak a trágyázatlan kontrollhoz.
A helyzet azonban néhány év elteltével megváltozott. Idővel a fermentációs maradékok hatása is kimutatható volt. Az ezekkel trágyázott parcellák terméshozamai növekedtek, és a talaj termékenysége is javult. Pontosabb adatok csak a betakarítás után állnak majd rendelkezésre, amikor a kísérletek befejeződnek és a szakemberek elemzik őket.
Melyik szerves trágya képez több humuszt?
A talaj termékenységére gyakorolt hatások felmérése érdekében a tudósok a parcellák humusztartalmát is meghatározták. Az eredmények különböztek attól függően, hogy a különféle trágyák szilárd vagy folyékony anyagok voltak-e. A folyékony szerves trágyák használatával a humusztartalom a vizsgálati időszak alatt nem változott. Azokon a parcellákon, ahová a szilárd fermentációs maradékot juttatták ki, a humusztartalom nőtt.
Fotó: Pixabay
