A szemestermény-szárítók esetében hatványozott fontosságú, hogy nem csak a szárítót, hanem az adathasználatot is érdemes optimalizálni. Ugyanis mit sem ér a sok adat, ha a folyamatban továbbra is zavaró fizikai hatások érvényesülnek.
Még veszélyesebb, ha a zavaró hatásokról egyszerűen nem vesznek tudomást, és minden áron automatizálni is akarnak. A gépkezelő figyelmét is elvonhatják a lényegről a rázúdított adatok. A fő cél a gabona minőségének védelme, nem veszhet el az adatok tömegében. Tehát hasznos rangsorolni az adatokat a célok szerint.
Mire használjuk az adatokat:
I. a szárítási folyamat optimalizálására,
II. a szárítási folyamat kontrolljára,
III. az üzemmenet és a kapcsolódó technológia kontrolljára.
A feladatok sorrendje nem cserélhető fel. Miért lehet jobb, ha a digitalizáció a folyamat optimalizálását szolgálja elsősorban? A DryerDoctor Kft. innovációja, a precíziós beüzemelés rámutat arra, hogy a szárítási folyamatot zavaró fizikai hatások akkor is fennállnak, ha nem tud róluk az üzemeltető.
Ha ebben a „műfajban” nem tudunk valamit, vagy rosszul tudjuk, annak a következménye az indokolatlanul magas gázfelhasználás. Így a CO2 kibocsátás is magasabb az elfogadhatónál, a költségek szintén, a mag beltartalmi értéke pedig gyakran sérül, sőt a tűz kialakulásának a veszélye is fokozódik.
A digitalizáció eredménye, hogy képesek vagyunk magában a folyamatban felmérni az adott műszaki megoldás szemesterményre gyakorolt jellemző fizikai hatásait. Fontos felismerés, hogy a kedvezőtlen fizikai hatásokat általában egy-egy kevéssé sikeres műszaki részmegoldás okozza, ebből fakadóan ezek a hatások műszaki beavatkozással korrigálhatóak.
„A precíziós beüzemelés az optimalizálás alapja, ez a lépés nem kerülhető meg. A precíziós beüzemelést követően a szárító képes lesz a precíziós szárítás követelményeit kielégítő módon üzemelni. Ez vezet a precíziós szárításhoz”
– mondta Dr. Speiser Ferenc Péter, a DryerDoctor Kft. fejlesztési igazgatója, akinek a cége sok eltérést dokumentált már eddig is. Például azt, hogy mivel a szárítók energiatakarékossági és környezetvédelmi okokból jól le vannak burkolva és szigetelve, nem láthatja a tulajdonos, milyen hatások érik a kukoricát. Egy gyakran előforduló kedvezőtlen hatás, hogy a szárítózónában nem egyenletes, hanem aszimmetrikus a hőterhelés.
A szárítózóna bal oldalán a 14. sorban 43 °C a kukorica hőmérséklete, ami 16%-os, a jobb oldalon pedig 86,1 °C, ami 10%-os nedvességtartalmú. Miért rossz ez a helyzet? Ha 10 ezer tonna kukoricát szárít ez a gép évente, akkor 3000 tonna 16% nedvességtartalommal kerül a magtárba, és a penészgombák kedvelt terepe lesz, 3-4000 tonna 13-14% közötti nedvességtartalommal, ami jól raktározható, és 3000 tonna túlszárított, emiatt melegebb.
A melegebb szemek elkeverednek a többi közé, de így is energiát visznek ki a rendszerből a magtárba. Ezzel emelik a garmadában lévő kukorica hőmérsékletét, kedvezve a penészgombák szaporodásának.
Ha tehát ezekkel a fizikai hatásokkal a háttérben automatizálni akarjuk ezt a szárítót, akkor automata üzemmódban fog nehezen raktározható kukoricát drágán szárítani. Észszerűbb lenne először optimalizálni a szárítás folyamatát (jelen esetben kiegyenlíteni a jobb és bal oldal hőterhelését), hogy a lehető legkisebb legyen a kiadagolt száraz kukoricán belül a nedvességtartalom-eltérés és a gázszámla. A precíziós beüzemelést követően a szárító képes lesz a precíziós szárítás követelményeit kielégítő módon üzemelni. Ez vezet a precíziós szárításhoz.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központja idén rendezte meg az első olyan E-EXPO-t, ahol a nagyközönség a fenntarthatóság jegyében elektronikus standokon láthatta a hazai zöldinnovációkat.
Az MBH Nyrt. által támogatott kategória, Az év zöld mezőgazdasági innovátorának járó díj. Ezt a „Szemestermény-szárító üzemek energiahatékonyságának növelése precíziós beüzemeléssel” című pályázatáért Prof. Dr. Boros Anita, a MATE Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának vezetője adta át a DryerDoctor Kft. fejlesztési igazgatójának, Dr. Speiser Ferenc Péternek.