A világ vezető vetőmag vállalatai a termékfejlesztések során a fő célkitűzések közé a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és megfelelő tápanyagtartalmú fajták nemesítését helyezik. A kiváló minőségű vetőmagok azonban a feltörekvő piacok nagy részén csak korlátozott mennyiségben szerezhetők be, e vállalatok a mezőgazdasági kistermelőknek csupán egytizedét érik el.
A vetőmag hozzáférést kifejező indexet (Access to Seeds Index 2019), röviden a vetőmag indexet az amszterdami központú Vetőmag Alapítvány (Access to Seeds Foundation) adta közre az Egyesült Nemzetek Szervezete New York-i Közgyűlésén (2018) alakított Világ Benchmark Szövetség (World Benchmarking Alliance, WBA) által publikált első fenntarthatósági vizsgálat eredményei alapján.
Az ENSZ 2015-ben 17 fenntarthatósági fejlődési célt határozott meg. Ezek megvalósulását ösztönzi és segíti elő a WBA a benchmarking (teljesítményértékelés) eszközével, amely arra irányul, hogy méri és összehasonlítja a különböző vállalatok és testületek teljesítményét a fenntarthatóság szempontjából.
A vetőmag index a Bill & Melinda Gates Alapítvány és a holland kormány támogatásával jött létre.
A vetőmag indexet alakító tényezők
A vetőmag index kialakításakor 13 globális vetőmag cég tevékenységét vették alapul. Létrehozásának célja, hogy nyilvánvalóvá váljon, mely területeken van szükség fejlesztésre annak érdekében, hogy nőjön a kisgazdaságok termelékenysége, javuljon az élelmezés és mérséklődjenek az éghajlatváltozás okozta kedvezőtlen hatások.
Az index alapját jelentő globális vetőmagpiaci felmérés eredményei azt mutatják, hogy a 13 vetőmag vállalat a világon található 500 millió mezőgazdasági kistermelőből csak 47 milliót ért el 2017-ben. A legnagyobb befektetések az országok egy szűk csoportjára korlátozódtak, amelyek többségében Dél-Délkelet-Ázsiában találhatók. Ezzel ellentétesen Nyugat- és Közép-Afrika területén a beruházás alacsony színvonalú volt.
Klíma-ellenálló és kiemelkedő tápanyag-tartalmú növényfajták termesztésével csökkenthető az alultápláltság, az éhezés. Éppen ezért nagyon fontos lenne e vetőmagok hozzáférését növelni a kistermelők körében, akik összességében a világ élelmiszer-mennyiségének mintegy 80%-át termelik meg – hangsúlyozta Ido Verhagen, az Access to Seeds Index ügyvezetője.
A kistermelők igényeihez igazított üzleti modell sikerét bizonyítja a thaiföldi EastWest Seed vállalat, amely a legjobb vetőmag indexet érte el. A svájci székhelyű Syngenta és a német Bayer holtversenyben a második és a harmadik helyen szerepel.
Miközben az éhező emberek száma a 2014-ben regisztrált 784 millióról 2017-re 821 millióra növekedett, a 13 vetőmag vállalat közül csak 6 esetében szerepel a nemesítési program fő célkitűzéseként a fajták táplálkozási értékének javítása. Azonban meg kell jegyezni, hogy e téren lassú javulás figyelhető meg, hiszen az előző felméréshez képest számuk kettővel emelkedett.
A vetőmag indexben a klímaváltozásra adott válasz hangsúlyosan szerepel. A 13 vizsgált vállalatból 12 úgy nyilatkozott, hogy a nemesítési programok sarkalatos pontja a hozam növelése, valamint a klíma-ellenálló és az időjárási szélsőségeket jobban toleráló fajták előállítása.
Emellett az elérhető szolgáltatások bővítésével próbálnak a világcégek nagyobb támogatást nyújtani a kistermelőknek a változó klímához való alkalmazkodásban. Ezek közé tartoznak például a különféle továbbképzések és a növénytermesztési biztosítások. Az új módszerek és megközelítések erősítése érdekében 8 vetőmagvállalat integrált fenntarthatósági stratégiát dolgozott ki, amely jelentős növekedés (háromról) az előző felméréshez képest.
Az élelmezésbiztonság a termesztett növények sokszínűségének javításával fokozható. A vetőmagipar a kínált fajták és hibridek körének szélesítésével, a hüvelyes növények és a helyi fajták propagálásával járulhat hozzá e célok eléréséhez – tette hozzá az EAT–Lancet Bizottság.
