A humuszt varázslatos anyagnak tartják a mezőgazdaságban és a klímavédelemben, de időigényes az előállítása. A kutatók mesterséges humusszal szeretnének lendületet adni a talajoknak.
A humusz a válasz sok kérdésre a bolygónk jövőjével kapcsolatban. A talaj termékenysége, az ökoszisztéma megőrzése, a szén-dioxid és a víz tárolása is ide sorolható. Ez azt jelenti, hogy a humusz a gazdálkodók számára is a gazdálkodás alapja. De a humuszképzés is nehéz vállalkozás, a mesterséges humusz egyfajta megoldást jelenthet. Németországban egy potsdam-golmi kutatóintézet kutatói eljárást fejlesztettek ki huminanyagok laboratóriumi előállítására. Ez új lehetőségeket nyithat a gazdálkodók és a társadalom számára.
A termőfölddel szemben támasztott igények óriásiak. A kutatók reményei szerint az új megoldás segítheti az éghajlatot és hozzájárulhat az egészséges táplálékot biztosításához. A bolygó 4,8 milliárd hektárnyi szántó- és legelőterületéből csaknem kétmilliárd hektárnyi talaj rossz minőségű. Ezek a területek szenvednek az erózió, a vízhiány és szikesedés miatt. „Tekintettel a világszerte egyre rosszabb talajminőségre, gyorsabbnak kell lennünk a természetnél, mert néhány éven belül 10 milliárd embert kell etetni, és a klímaválságot is le kell küzdeni” – mondja Markus Antonietti professzor.
A humusz segít a talajon, de mivel a szerves anyagok bomlásából származik, néha évekbe telik, amíg a humusz felhalmozódik. A kutatók megtalálták a módját, hogy rövid idő alatt humuszanyagokat állítsanak elő. Hőt, nagy nyomást, alapanyagot, például hamut és szerves hulladékot, zöld dugványokat, leveleket vagy fakérget használnak. A termék természetes humuszként viselkedik, és a gazdálkodók elteríthetik a földjükön. „A reakció vízben indul el magasabb hőmérsékleten, majd spontán módon megy végbe” – mondja Antonietti – „megfelelő hőkezelés mellett a folyamat nagyon olcsó.”
A mesterséges humuszanyagok a természetes humuszhoz hasonlóan javítják a talajt. A kutatók szerint ezek nagy előnyökkel is járnak: „Kétmilliárd hektár szántónak valójában kétmilliárd tonna humuszanyagra van szüksége, de aztán a talajbiológia révén akár 350 milliárd tonna szén-dioxidot is megköt” – hívta fel a figyelmet Antonietti. Nagyjából ennyi szén-dioxidot bocsátott az emberiség a légkörbe az elmúlt évtizedben.
A humusz vagy humuszanyagok polimerekből, azaz rendkívül összetett molekulákból állnak, amelyekben szén kötődik meg és képesek a talaj szerkezeti és kémiai minőségének javítására.
