A Magyar Növénynemesítők Egyesülete Szegeden, a Gabonakutató Kft.-nél tartotta idei rendes éves közgyűlését.
A Magyar Növénynemesítők Egyesülete Szegeden, a Gabonakutató Kft.-nél, ezen belül is stílusosan az üvegház mellett lévő tanácsteremben tartotta idei rendes éves közgyűlését, –március 22-én – ahol a napi aktualitásokhoz, azaz a bürokrácia-csökkentés kapcsán napvilágra került intézmény-átalakítási elképzelésekhez kapcsolódva az első előadás /Kristóf Ákos osztályvezető, FM/ a magyar agrárkutatás jövőjével foglalkozott.
Elhangzott: a szakminiszter és a tárca maximálisan kiáll az önálló agrárkutatási intézet-hálózat megmaradása, fönntartása mellett, amit nagyon részletes és megalapozott szakmai érvrendszerrel is alátámasztottak a kormányfővel és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel folytatott egyeztetések során. A jelenlegi átmeneti bizonytalanság jól érzékelhetően terhet jelent, de tekintettel arra, hogy a 2017-es költségvetés tárgyalását hamarosan el kell kezdeni, minden bizonnyal nagyon hamar és megnyugtató módon pont kerül a még nyitott kérdések végére és újra csak a munkára lehet és kell koncentrálni. Megjegyezte, a tárca csak egy forgatókönyvvel számol, az pedig az, hogy a NAIK és az FM-hez tartozó négy gazdasági társaság továbbra is a minisztériumnál marad és munka ennek szellemében folyik és fog folyni a jövőben is.
Kristóf Ákos kitért a magyar agrárkutatásban az elmúlt két évben végbement szervezeti változásokra, ezen belül elsősorban a NAIK létrehozásának okaira és körülmény-rendszerére. Aláhúzta: a legfontosabb a különböző szereplők – NAIK-on belül és kívül, ideértve a gyakorló gazdákat is – közötti konstruktív együttműködés, és ennek hosszútávra történő szervezése, a mindenkori célnak pedig a felhasználók, azaz a termelők és agrár-ipari vállalkozások igényeinek kiszolgálása kell, hogy legyen.
A jövőről szólva Kristóf Ákos leszögezte: a hosszútávra tervezés szükségessége nem véletlen, hiszen a brüsszeli agrárkutatási tervezés is 2050-et tűzte ki az újonnan induló kutatási projektek gazdasági és társadalmi szintű kihatásához illeszkedő végpontnak, amit a világban végbemenő demográfiai folyamatok és a klímaváltozás egyaránt megalapozottá tesz.
Hozzátette, azzal, hogy Brüsszel egyre inkább a biomasszára alapozott gazdaságot helyezi előtérbe, a 2020 utáni agrártámogatási rendszer nagyon is lehetséges átalakítása miatt pedig jó eséllyel a közvetlen támogatások csökkenése mellett nőni fognak az agrárkutatásra szolgáló brüsszeli források. Ezért már most el kell kezdeni a fölkészülést a majdani új helyzetre annak érdekében, hogy a magyar agrárkutatás valóban jó eséllyel induljon a támogatások elnyeréséért folyó versenyben, mégpedig minél jobb együttműködési rendszerekben véve részt.
A hallottakra reagálva Bóna Lajos, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója, az MNE elnöke is úgy fogalmazott, a szaktárcához tartozó, de legalábbis az FM szakmai irányítása alá tartozó szervezetként tudja elképzelni a NAIK-ot és háttérintézményeit, aminek maximálisan együtt kell/érdemes működnie az MTA Agrártudományi Központtal és az egyetemek agrárkutatóival is.
A hallgatóság részéről fölvetett kérdésre, az egyetemekhez tartozó kutatóhelyek jövője kapcsán Kristóf Ákos úgy fogalmazott: a tárca nyitott a felsőoktatási intézményekkel való konstruktív tárgyalásokra annak érdekében, hogy egyes kutatóhelyek a jövőben az FM-hez tartozva működjenek. Aláhúzta, a tárca továbbra sem zárkózik el attól, hogy egyetemi kutatóhelyet (kutatóhelyeket) a saját agrárkutatási intézményhálózatának bővítése érdekében átvegyen, ha ez szakmailag indokolt és kölcsönös egyetértéssel találkozik, arra viszont nincs módja, hogy saját költségvetése terhére más tárcához tartozó szervezeti egységek fenntartását finanszírozza.
Szintén nemesítői kérdés volt az, ami az agrárkutatás és az NKFIH kapcsolatrendszerét, a pályázati lehetőségeket firtatta. Kristóf Ákos szerint sajnálatos tény, hogy az elmúlt években az agrárium kiszorult az NKFIH és jogelődjei döntéshozatali rendszeréből, amin az FM és ezen belül a Mezőgazdasági Főosztály igyekszik változtatni. Kérte a jelenlevőket, hogy az ezzel kapcsolatos javaslataikat, kérdéseiket küldjék meg a szakfőosztálynak, ami igyekszik minél aktívabb és eredményesebb szerepet vállalni a közvetítésben és érdekérvényesítésben. Ebben kész közreműködni az MNE is, mint a nemesítők érdekképviseleti szervezete, hiszen egyik fő föladata pont ez.
Egy hozzászóló – Dr. Purnhauser László
Ahogy Bóna Lajos elnök a 2015. évi beszámoló ismertetése során erről beszélt, az egyesület a tavalyi évben nagyon színvonalas és sokszínű programsorozatot szervezett és bonyolított le, amit részletesen hosszú lenne fölsorolni elég, ha pl. a tavaszi Növénynemesítési Napokat vagy az Alföldi Szőlő, Bor és Kenyér Ünnepét, vagy a ceglédi Vándorgyűlést említeni. Az MNE még a szakpolitikába is „beleszólt” – ha szerény eszközeivel is, de érdemi szerepet vállalt abban, hogy a fajtahasználati díjak eltörlését szorgalmazó – az innovációt gátló – önálló képviselői javaslatot végül a Tisztelt Ház elutasította.
Mindenképpen fontos továbbá, hogy az MNE igyekszik mindent megtenni a hazai nemesítői utánpótlás erősítése, bátorítása érdekében, és ha erre anyagi forrást tud biztosítani, az ígéretes tehetségeket díjazza is. Az egyesület természetesen élt és a jövőben is élni fog azzal a lehetőséggel, hogy érdekképviseletet is ellátó közhasznú szervezetként, állami kitüntetésre javasol arra érdemes nemesítőket, saját forrásait használva pedig évről-évre elismeri a komoly nemesítői tevékenységet fölmutatni tudó szenior kutatók munkáját is. Az MNE elnöke és maga a tagság is komoly fegyverténynek tartotta, hogy az egyesület az utóbbi években is folyamatosan meg tudta őrizni közhasznú minősítését, ami nagyon fontos a végzett munka szempontjából.
Somogyi Norbert általános főigazgató-helyettes, NAIK
Fotó: Bódis László – Agrofórum
