A svájci központú élelmiszergyártó óriás még ennek az évtizednek a végére a regeneratív mezőgazdasági eljárások segítségével kívánja megtermelni az alapanyagai felét.
Napjaink egyik varázsszava a „regeneratívnak” nevezett mezőgazdaság. Olyan talajmegújító eljárásokról van szó, amelyek a földjeink széntartalmának, humusztartalmának visszaállítását célozzák, ennek ugyanis a fele-háromnegyede elveszett az elmúlt 150 év talajművelésének következtében.
Fontos eleme az eljárásnak a talajművelés elhagyása. Betakarítás után a felszínen hagyják a szármaradványokat, mulcsot, hiszen ezek védik a talajt a környezeti hatásoktól, a csapó esőtől, a kiszáradástól, valamint megőrzik a benne tárolt nedvességet, és kiegyensúlyozottabb talajklímát biztosítanak a talajélet számára.
A talaj efféle életre keltése alighanem a jövő egyik útja a mezőgazdaságban. Alighanem így gondolja ezt a svájci központú Nestlé is, a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata. A közelmúltban ugyanis bejelentették, hogy nagyobb volumenű beruházásokat hajtanak végre búzatermesztő gazdaságokban az Egyesült Államokban.
A regeneratív gazdálkodásba belevágni kívánó termesztőknek pénzügyi és technikai segítséget nyújtanak, első körben azért, hogy a vállalathoz tartozó DiGiorno pizzamárka megfelelő minőségű búza-alapanyaghoz jusson. Bő 40 ezer hektáron folytatják majd ezt az újfajta termelési gyakorlatot, ami duplája a DiGiorno pizzákhoz szükséges területnagyságnak.
Elsősorban Kansas, Észak-Dakota, Indiana és Missouri államok gazdálkodói részesülnek máris a Nestlé befektetéséből. A cél az, hogy az eddigieknél környezetkímélőbb módon állítsanak elő egészséges élelmiszert, mégpedig a helyi termelői közösségek támogatásával.
A programban részt vevő farmok 2022-ben 3800 tonna szén-dioxid megkötésében segédkeztek, ez nagyjából annyi, mintha egyetlen év leforgása alatt 850 fosszilis üzemanyagú autó tűnt volna el az utakról. A Nestlé már 2025-re az alapanyagai 20 százalékát kívánja megtermelni a regeneratív mezőgazdasági eljárások segítségével, 2030-ra az 50 százalékát, és a végcél az, hogy 2050-re elérjék a zéró károsanyag-kibocsátást.
