A Wageningen Egyetem (WUR) kutatói új, a fenntartható és körforgásos gazdálkodásba beilleszthető fehérjeforrások feltárásán fáradoznak. A paradicsomlevél, gomba és egyes rovarfajok remek alapot képezhetnek az új fehérjehelyettesítő készítményeknek.
A mód, ahogy napjainkban fehérjét állítunk elő, és ahogy azt elfogyasszuk, nem fenntartható, főleg az ilen termékek iránti igény növekedésével. A proteinforrások megváltoztatása elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntartható táplálkozást folytathassunk a jövőben. A WUR törekvései arra irányulnak, hogy a már létező, és éppen felfutó fehérjeforrások elérhetőségét, elfogadottságát, és sokszínűségét felfuttassa.
Jöjjön néhány lehetőség:
Paradicsomlevél-protein
A paradicsomlevél fehérjéinek legalább negyedét az úgynevezett rubiszko enzim képezi, amely elengedhetetlen a légköri CO2 megkötéséhez. Mivel a fehérje szabad formában van jelen, így könnyedén kivonható a levélből. A paradicsomlevél egyetlen hátránya, hogy bizonyos toxinokat is tartalmaz. A rubiszko könnyedén gél állagúvá alakítható, amely bizonyos növényi alapú ételek szénhidrátmentes állagjavítására tökéletesen alkalmassá teszi ezt a magas táplálkozási értékű összetevőt. Ugyanakkor a kivonási módszer meglehetősen költséges, emiatt egyelőre nem kelhet versenyre a szójafehérjével, arról nem is beszélve, hogy a színtelen céltermék előállítása igen veszteséges, már ami a mennyiséget illeti. Marieke Bruins, az egyetem proteintechnológiai vezető kutatója szerint keresik a módszer kiterjesztésének lehetőségeit más növényfajok, illetve céltermékek (például csomagolóanyagok) esetében is.
Gombafehérje
Másik alternatíva lehet mindennapi fehérjeadagunk jövőbeni színesítésére a kalapos gombák által képzett gombafonalak szövedéke, vagyis micéliuma is, amely kapcsán eddig nem sok kutatás látott napvilágot. A wur.nl szerint ezek a gombák képesek arra, hogy lignocellulózon tenyésszenek, ami a világ egyik legjelentősebb megújuló biomasszatípusa. A kutatók 60 ehető kalapos gomba faj fejlődését vizsgálták a legváltozatosabb termesztőközegeken. A gombák számos kedvező vegyületet termelnek, úgy mint szabad aminosavakat, immunrendszert stimuláló vegyületeket, rostokat, B és D vitaminokat.
A fehérjealternatívák kapcsán érdekes megemlíteni a társadalom befogadó képességét az új termékekre nézve: fontos a tájékoztatás, és a fenntarthatósági törekvések megláttatása, ami más élelmiszerforrások (félelemmentes) vásárlására ösztönözheti a fogyasztót.
A gomba egyébként nem szerepel a köztudat magas fehérjetartalmú ételeinek polcán, mivel rendkívül magas a víztartalma, és szárazanyag-tartalomra vetített fehérjearánya rendkívül alacsony, pláne, ha a csirkemell fehérjemennyiségével próbáljuk versenyeztetni.
De rovarból is?
Az egyes rovarfajok különböző szerves maradékokon megoldható tenyésztése miatt, az állat- és humánélelmezési potenciálja is igen magas. Mivel az egyes rovarfajok fehérjetartalomra, testtömegre vonatkozó nemesítése lehetséges, így a jövőbeli élelmiszeripari hasznosításuk is izgalmas mélységeket rejt. A kutatók számítógépes szimuláció segítségével azt is vizsgálták, hogy mi történne, ha valóban szelektálnánk ezekre a tulajdonságokra nézve a rovarállományokat. Az eddigi eredmények ígéretesek, kiváltképp a fekete katonalégy (Hermetia illucens) kapcsán végzett vizsgálatok szerint.
Az új uniós szabályozásnak köszönhetően a rovarfehérje már felhasználható a sertés- és szárnyasok takarmányozásában. Egyes rovartermékek emberi fogyasztásra is engedélyt kaptak.
Élnek olyan korlátozások is, melyek a tenyésztés alapjául szolgáló maradékok tisztaságára vonatkoznak. A célkitűzés az, hogy olyan melléktermékeken (például trágyán) történjen a rovarnevelés, amely emberi, és állati fogyasztásra is alkalmatlan. A jelenlegi jogszabályok azonban ezt még nem teszik lehetővé, de ha a jövőben ez megváltozik, úgy egy igazi körforgásos rendszer valósulhatna meg.
