Új megoldás a toxinos kukorica hasznosítására

A szennyezett tételek így gyakorlatilag hulladékká válnak, hiszen sem emberi fogyasztásra, sem állati takarmányként nem használhatók fel. A MATE kutatói azonban olyan megoldást kerestek, amely mindezt a körforgásos gazdálkodás szolgálatába állítja.

Aflatoxin: súlyos élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázat

Az aflatoxin B1 a természetben előforduló legerősebb karcinogén toxinok egyike, amely az Aspergillus gombafajok terjedésével kerül a gabonafélékbe. A magas koncentrációjú tételek kezelése eddig elsősorban a megsemmisítést jelentette, ami jelentős gazdasági veszteséggel jár. A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói ezért arra kerestek választ, miként lehet a toxinos kukorica értékét részben visszanyerni.

Rovarok a hasznosítás szolgálatában

A kutatás alapja az az ismert jelenség, hogy bizonyos rovarfajok – köztük a lisztbogár (Tenebrio molitor) – jóval ellenállóbbak az aflatoxinnal szemben, mint a klasszikus haszonállatok. A vizsgálatok során a szennyezett kukoricán nevelt lárvákból rovarlisztet állítottak elő, amelyet ezt követően pontyivadékok takarmányozására használtak fel.

Az analitikai eredmények megerősítették, hogy bár a rovarok toxinnal szennyezett táplálékot fogyasztottak, testük aflatoxin B1-tartalma jóval a megengedett határérték alatt maradt. Magas fehérje- és zsírtartalmuk miatt pedig értékes alternatív takarmányalapanyagnak bizonyultak.

Biztonságos takarmányozás pontyivadékoknál

A halnevelési kísérletek során sem az elhullási arányban, sem a növekedési mutatókban nem mutatkozott lényeges eltérés a kontroll- és a kezelt csoportok között. Ez azt igazolja, hogy a toxinos kukoricán nevelt rovarok lisztje biztonsággal beépíthető a pontyivadékok étrendjébe, anélkül hogy toxikus hatás jelentkezne.

Körforgásos megoldás a mezőgazdasági hulladékok kezelésére

A kutatók a rovarok után visszamaradó frass – vagyis a rovarürülék és takarmány-maradék keveréke – aflatoxin-tartalmát és toxicitását is vizsgálták. Ezzel teljes képet kaphattak arról, milyen környezeti és élelmiszer-biztonsági kockázatok maradnak a folyamat végén. A módszer jelentősége abban rejlik, hogy a mikotoxinos kukorica nem végzi veszélyes hulladékként, hanem újra hasznosulhat egy fenntartható rendszerben.

A kutatás részletei a Journal of Molecular Sciences tudományos folyóiratban érhetők el.

^{Képek: Pixabay.}