Az Iowai Állami Egyetemen forradalmi eszközökön dolgoznak: olyan érzékelőkön, amelyek lehetővé teszik, hogy a szójabab „jeleket küldjön” a kutatóknak és a gazdáknak a saját állapotáról. A cél: a betegségek, stresszhatások és növényvédőszer-maradványok korai felismerése.
A projektet az Iowa Soybean Research Center indította, iparági és USDA-s forrásokat is bevonva a fejlesztésbe.
Három szenzor – három kulcsterület
A fejlesztés három érzékelőtípust ölel fel, amelyek a vírusfertőzések, a peszticid-maradványok, valamint a növényi stressz nyomon követését teszik lehetővé – akár molekuláris szinten, jóval a látható tünetek megjelenése előtt.
Vírusok nyomában: a bab hüvely tarkulás felismerése
Az egyik szenzor képes kimutatni a szója egyik legelterjedtebb vírusát, a bean pod mottle virust, amely jelentős hozamcsökkenést okozhat. A szenzor elektromos jellel reagál a vírusmennyiségre, még azelőtt, hogy bármilyen tünet láthatóvá válna a növényen.
A technológia alapötletét az orvosi diagnosztikából vették át, de most először alkalmazzák agrárkörnyezetben.
Peszticid-maradványok kimutatása mikrotűkkel
A második eszköz célja a növényvédőszer-maradványok észlelése – a levélen, a talajban vagy akár a vízben. A kutatók különösen a dicamba jelenlétére fókuszáltak, de a technológia más növényvédő szerekre is kiterjeszthető. A cél: valós idejű kép a növényekbe jutó növényvédő szerekről és azok útjáról.
Stresszreakciók nyomon követése hidrogén-peroxiddal
A harmadik szenzor a szója hidrogén-peroxid szintjét méri, amely stresszhelyzetben – például hőhullám, aszály vagy fertőzés hatására – megemelkedik. Az érzékelő egy percen belül képes reagálni a legkisebb változásokra is, így segít pontosan feltérképezni a növényi stressz mértékét.
Adatgyűjtés minden gazdálkodó számára
A kutatócsoport célja, hogy a szenzorok megfizethetőek és hordozhatók legyenek. Folyamatban van olyan változatok kifejlesztése, amelyek:
- vezeték nélkül továbbítják az adatokat agronómiai kutatásokhoz,
- kézben hordozhatók, így a gazdák közvetlenül a szántóföldön is alkalmazhatják őket.
„Az a célunk, hogy minden szenzor ára 1 dollár alatt maradjon” – hangsúlyozza Dong professzor. Ezáltal sokkal több gazdálkodó férhet hozzá a technológiához, és valós idejű döntéseket hozhatnak az adatok alapján.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az érzékelők révén a gazdák:
- előbb észlelhetik a fertőzéseket,
- jobban nyomon követhetik a növényvédő szerek mozgását a növényben és a környezetben,
- pontosabban reagálhatnak a növényi stresszre.
Ez nemcsak termésbiztonságot, hanem precíziós gazdálkodást is jelent – adatvezérelt, költséghatékony és környezetkímélő módon.
Képek: Pixabay
