A takarónövények számtalan előnye ismert: lassítják az eróziót, fokozzák a talajegészséget, elnyomják a gyomokat, javítják a tápanyagok és a víz elérhetőségét, és számos más előnnyel járnak a gazdaságban.
A termelők azonban még mindig vonakodnak a takarónövények alkalmazásától, és ha nincsenek rákényszerítve, inkább kihagyják őket a vetésforgóból. A számítások azt mutatják, a nettó bevétel szempontjából akár igazuk is lehet.
Miért nem használnak szívesen a gazdák takarónövényeket a vetésforgóban?
A szakemberek szerint az első számú ok az, hogy a takarónövényekkel nem állítható elő betakarítható termény, amelyet a gazdálkodók eladhatnának. Pénzbe kerül a vetőmag, a vegyszerek és/vagy a takarónövény kezeléséhez szükséges berendezések megvásárlása. A vetés és a terminálás is időt és munkaerő-ráfordítást igényel. Végül, és ami nagyon fontos, a takarónövények termesztése némi hozamcsökkenési kockázatot jelent az eladásra termelt növények esetében.
Még így is vannak nyomós okok a takarónövények használatára. A legtöbb gazdálkodó azért használja a takarónövényeket, hogy megvédjék a földjeiket a talajeróziótól és a tápanyagveszteségtől. A takarónövényekre a kormányzati szabályozások miatt is szükség van.
Takarónövények szója előtt
A szója vetése előtt a rozsot érdemes takarónövényként választani. Avetőmag viszonylag olcsó, könnyen telepíthető, és jól áttelel. A rozsot általában a kukorica betakarítása után vetik, és lehet szórva (általában műtrágyával együtt) vagy helyre vetve is kijuttatni, ez utóbbi drágább eljárás, de biztosabb eredményt ad.
A szója korai vetése a hozam szempontjából fontos, és a legjobb eredményt a gyakorlatban az adta, ha a kukoricát megelőzően vetik, áprilisban. A takarónövényt a vetés előtt vagy a szója vetését követően lehet terminálni.
A takarónövény vetés előtti terminálása csökkenti a szójával való versengés kockázatát, de csökkentheti, amit sok gazdálkodó említ a takarónövények telepítésének egyik előnyeként. A takarónövény szója vetése utáni terminálása nagyobb esélyt ad arra, hogy egy gyomirtó szeres kezelést el lehessen hagyni.
A mérések szerint nincs statisztikai különbség, ha a szója előtt alkalmaznak vagy nem alkalmaznak takarónövényeket. A takarónövény-rendszerek alacsonyabb közvetlen költségei általában a gyomirtási költségek csökkenéséből adódnak. A hozamkülönbségek és a csökkentett gyomirtási költségek azonban nem ellensúlyozzák teljes mértékben a takarónövény vetőmagjának és vetésének költségeit.
Takarónövények kukorica előtt
A kukorica előtt vetett takarónövények nagyobb kihívást jelentenek, mint a szója előttiek. A fajválasztás és a vetés kevésbé egyszerű.
Három olyan rendszer van, amely ígéretesnek tűnik. Az első még a szója betakarítása előtt vetett fehér here, a második a betakarítása után vetett rozs, végül pedig a téli terminális takarónövények.
A szója betakarítása után vetett fehér here gyakran nem ad megfelelő állományt, ami miatt sok gazdálkodó korábban, légi kijuttatással vet takarónövényeket a még be nem takarított szójába. A légi kijuttatás és a fehér here vetőmagja miatt a vetési költségek magasabbak, mint más lehetőségek esetében. Ennek a rendszernek az az előnye, hogy a fehér here nemcsak nitrogént köt meg, hanem maga is nitrogént termel, ami később a kukorica számára is elérhetővé válhat.
A kukorica előtt vetett rozzsal ugyan kisebbek a költségek, de tavasszal nitrogénhiányt okozhat a kukoricában. A rozs ugyan megköti a nitrogént (így az nem mosódik ki), de valószínűleg a kukorica sem tudja felhasználni ezt a nitrogént, ami miatt a kukoricával együtt műtrágyát kell kijuttatni a vetéskor vagy azt megelőzően.
Az olyan téli takarónövények, mint a zab és a répa, alacsony költségűek és általában könnyen kijuttathatók. Ősszel vetik el őket, és a tél folyamán elpusztulnak. Ennek a rendszernek az a hátránya, hogy tavasszal nem fedi a földet takarónövény, ami a gyomszabályozás és a nitrátmegkötés további előnye lenne.
Ráadásul az eredmények alapján a kukorica terméshozamának fenntartása kihívást jelent az áttelelő takarónövényfajokkal. A szakértő megjegyezte, hogy nem volt terméskülönbség a téli terminális takarónövények és a takarónövény nélküli vetett kukorica között, de a takarónövények többletköltsége alacsonyabb nettó bevételt eredményezett.
Mikor éri meg takarónövényeket használni?
A költségek alacsonyan tartása a kulcsa annak, hogy a takarónövények használata nyereséges legyen. Ezért meg kell találnunk, hogy mi az, ami fedezi a költségeket. A takarónövények telepítésének többletköltségét ellensúlyozhatja a gyomirtási költségek csökkenése, valamint az állami támogatások és a kialakulóban lévő szén-dioxid-piacok.
Fotó: Pixabay
