Növényvédelem

A növényi kártevők evolúciójának megértése fellendítheti a biológiai védekezést

Hortidaily  

A Sorbonne Egyetem, az INRAE és a Kínai Nemzeti Növényvédelmi Intézet kutatói rekonstruálták egy növényi kártevő, a Spodoptera littoralis (afrikai gyapot levélféreg) egy rendkívül specifikus szaglóreceptorának evolúciós folyamatát.

Ez a receptor létfontosságú szerepet játszik a molyok szaporodásában, mivel lehetővé teszi a hímek számára a nőstény nemi feromonjának felismerését. A tudósok megállapították, hogy ez a receptor körülbelül 7 millió évvel ezelőtt jelenhetett meg, és nyolc aminosav áll a receptor-feromon kötődés hátterében. A PNAS folyóiratban május 8-án közzétett eredményeik iránymutatóak lehetnek a kártevő ellen irányuló biológiai védekezési stratégiák kidolgozásában.

Az egyiptomi gyapot levélféreg (Spodoptera littoralis) Franciaország egyik növényi kártevője. A Földközi-tenger medencéjének egész területén, valamint Afrikában és a Közel-Keleten is megtalálható. A molylepke lárvái rendkívül polifágok, és különféle növényfajokban (pl. kukorica, hüvelyesek, gyapot, paradicsom, paprika) okoznak kárt. A növényvédő szerek mennyiségének csökkentésére irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként fontos, hogy hatékony biológiai védekezési módszereket találjunk. Az ilyen stratégiák gyakran a szaporodás megzavarására és a molyok csapdába ejtésére épülnek, leggyakrabban feromonok használatával. A feromonok szintézise azonban költséges folyamat, így továbbra is elengedhetetlen, hogy más védekezési stratégiák is rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében jobban meg kell ismernünk a lepke szaglóreceptorait.

Az említett kutatók 2019-ben azonosították az OR5-öt, az egyiptomi gyapot levélféreg szaglóreceptorát, amely felismeri a nőstény feromon keverékének fő vegyületét. Ebben az új tanulmányban a tudósok a receptor evolúciós pályáját vizsgálták a Spodopterán belül, hogy jobban karakterizálhassák a receptor funkcionalitását és specifikusságát. Kombinált megközelítést alkalmaztak, amelyben a laboratóriumban, számítógépes analízis segítségével feltámasztották az ősi receptorokat, és modellezték a receptorok 3D-szerkezetét. Így tudták megállapítani, hogy az OR5 körülbelül 7 millió évvel ezelőtt jelent meg. A kutatók az OR5 genetikai finomhangolásának feltárására helyhez kötött mutagenezist is alkalmaztak, amelynek segítségével azonosították azt a nyolc aminosavat (AA), melyek a receptor nagyfokú specifitása mögött állnak. Ez a felfedezés azért is különösen meglepő, mert a receptorok evolúciójával kapcsolatos korábbi kutatások szerint egy vagy két AA cseréje elegendő ahhoz, hogy az ökológiailag fontos receptorok funkcionalitása megváltozzon.

Tisztáznunk kell, hogy a szaglóreceptorok hogyan alakulnak ki és hogyan tesznek szert specifikusságra az evolúció során, ha előre akarjuk látni a feromon alapú növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulását. Ez a kutatás a fenti célt szolgálja, és ezen túlmenően tisztázza az OR5, egy rendkívül jellegzetes receptor funkcióját, amely két Spodoptera faj – az egyiptomi gyapot levélféreg és a dohány vágóféreg (S. litura) – szaporodásához nélkülözhetetlen. Ez utóbbi főként Ázsiában fordul elő, és szintén polifág. A fentiekben részletezett felfedezések elősegítik olyan új biológiai növényvédelmi stratégiák kifejlesztését, amelyek olyan agonista molekulákra támaszkodnak, amelyek a receptorokat a kulcsfontosságú feromonvegyületet kizárva foglalják el, vagy olyan antagonista molekulákra, amelyek megakadályozzák, hogy a receptort a kulcsfontosságú feromonvegyület aktiválja.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egyem vagy ne? – A teljes kiőrlésű gabona nagy kérdése + videó

2025. szeptember 2. 16:10

Valóban érdemes-e, egészséges-e teljes kiőrlésű gabonatermékeket fogyasztani? Akadnak olyanok is, akik kifejezetten félnek az ilyen jellegű termékek fogyasztásától, mert úgy gondolják egészségügyi kockázatokat hordozhatnak. A téma alapos körüljárásában Hertelendy Péter növényorvos segített nekünk.

Egy gáz, ami megöli a kórokozókat – de jót tesz a növényeknek

2025. augusztus 3. 16:10

Az ózon alacsony koncentrációban hatásosan képes elpusztítani kórokozókat és rovarokat, ugyanakkor növényre szabott adagolás nélkül káros is lehet.

30. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum

2025. július 30. 15:10

A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete szervező partnereivel együtt idén is megrendezi a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumot.

A cirok gyomirtásának kihívásai + videó

2025. június 27. 16:10

A cirok növényvédelmi kihívásainak zömét a gyommentesítés képezi. Soron következő videónkban ezt a témakört járjuk körbe - A tábla széléről.

Tavaszi kártevők a gyümölcsösökben

2023. május 17. 05:38

Némiképp nehezíti a tavaszi, virágzás időszaka közelében fellépő kártevők elleni védekezést, hogy a virágzás környéki időszak esetében a kémiai növényvédelem során mindenképpen ügyelni kell arra, hogy a beporzó szervezeteket semmilyen módon ne károsítsuk.

Megjelentek az amerikai fehér szövőlepke első egyedei

2019. május 27. 10:05

A májust eddig jellemző csapadékos periódustól szépen „kipendült” a határ. Most minden szép zöld, mintha sosem szenvedtek volna a növények a májusig tartó tavaszi aszálytól. A melegedésnek indult talajból már több tápanyagot képesek felvenni a növények, főként a kukorica, így már múlóban a sárga levélszín, viszont elég gyakran látni liluló növényfoltokat a táblák mélyebb fekvésű részein, ami a preemergens gyomirtó szerek gyökérzónába történő bemosódására utal.

Újabb bagolylepke a láthatáron, de ez most nem veszélyes

2025. június 25. 08:10

A gamma bagolylepke most tömegesen repül, de a feltűnő jelenség ellenére nem jelent valós veszélyt a szántóföldi növényekre.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (16. rész)

2020. február 5. 08:16

A borsó esetében növényvédelmi szempontból a termesztési szezon nagyobbik része elsősorban a rovarkártevők számára alakult kedvezően, a májusi csapadékos hónap pedig a kórokozók járványszerű fellépését idézte elő.