A Salmonella enterica évente 1,2 millió ember megbetegedését okozza az Egyesült Államokban. Egy új tanulmány szerint a szalmonellafertőzést elősegíti a magas páratartalom és a növénybetegségek.
A Salmonella több terményen is túlél, és hosszabb ideig megmarad a talajban. A kutatók megállapították, hogy a Salmonella a növényeken kihasználja a környezet és más szervezetek által okozott változásokat. A bakteriális fitopatogénekkel (növényekben betegséget okozó szervezetekkel) fertőzött növényeken ugyanis hosszabb ideig túlélnek az emberi bélbetegségeket okozó szervezetek.
Gyengébb növény immunrendszer – megerősödő szalmonella
„Nem az a meglepő, hogy a gazdaszervezet átalakul a betegség következtében. Ami érdekes, hogy ezek a változások a betegséget okozó kórokozón kívül hogyan hatnak a baktériumközösség más tagjaira. Ráadásul a megnövekedett páratartalom úgy hat az egészséges növényre is, hogy elősegíti a szalmonella túlélését. Ez a klímaváltozást élelmiszer-biztonsági kérdéssé teheti” – mondta a tanulmány egyik szerzője.
A növénybetegségek, például a saláta bakteriális levélfoltosságának visszaszorítása élelmiszer-biztonsági szempontból is fontos. Az éghajlatváltozás növeli a nyers termékek fogyasztása miatt bekövetkező élelmiszer-eredetű megbetegedések kockázatát.
Ennek vizsgálatára készült tanulmány a Xanthomonas hortorum pv. Vitians által okozott bakteriális levélfoltosság – amely komoly problémát jelent a levélzöldségek termesztésében – és a szalmonella kapcsolatáról. A kutatók azt akarták kideríteni, hogy a Salmonellát befolyásolja-e a páratartalom, illetve az, hogy a bakteriális levélfoltosság betegséghez képest mikor fertőz.
A magasabb páratartalom segíti a kórokozó túlélését
A kutatók bakteriális levélfoltossággal és szalmonellával fertőzött salátával végeztek kísérleteket. A kísérletek során változtatták azokat a napokat, amikor a növényeket a levélfoltossággal fertőzték, illetve amikor a Salmonella entericát vízcseppben a levélre juttatták, hogy a természetes terjedését utánozzák (talajról felfröccsenve vagy öntözéssel kerülhet a növényre).
A kutatók a magas és alacsony páratartalmú időszakokat is változtatták, valamint azt, hogy hány nappal a szalmonella levélfelületre juttatása után mérték a levélfelületről a levél belsejébe jutó szalmonellabaktériumok mennyiségét. Ezekre ugyanis már nem hat az UV-sugárzás vagy a betakarítás utáni fertőtlenítő kezelés.
A kutatók megállapították, hogy a saláta bakteriális levélfoltossága segíti a Salmonella túlélését és bejutását a római saláta belsejébe. A szalmonella eredményessége a bakteriális levélfoltossággal való fertőzés során a levélre jutása időzítésétől függ. Ha túl korán érkezik a bakteriális levélfoltosság fertőzése során, a saláta növényi kórokozó elleni védekezése korlátozza a Salmonella növekedését és túlélését. Ha túl későn érkezik, akkor a gazdaszervezet már elpusztította a növényi betegséget, ami szintén visszafogja a Salmonella növekedését és túlélését.
A magas páratartalomnak való kitettség és a Xanthomonas vitians által okozott vizesedési tünet szintén elősegítette a Salmonella gyors növekedését a salátában, ami azért baj, mert az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás a párás időszakok számát növeli.
Fotó: Pixabay
