Bár a nyár közepétől már inkább a hőségtől és aszálytól szenvedtünk, még nem lehet tudni, milyen lesz csigaszempontból az ősz. A fiatal repce különösen érzékeny a falánk csigák károsítására.

Ahogy a többi kártevőt, a csigák jelenlétét is monitorozni kell

A csigák száma a helyi körülményektől függően változik, így nem lehet előre megmondani, mi várható az adott évben. Hogy a kelő növények védelmére időben felkészülhessünk, már a nyár végétől érdemes figyelemmel kísérni a helyi csigaállományt. Ehhez megfelelő körülményeket és csalétket kell biztosítani számukra. A megfigyeléshez

• helyezzen el csalétket a szántóföldön, legalább egyenként kb. 5 négyzetméteres helyen;
• vagy biztosítson mesterséges búvóhelyeket, például ponyvák, silófólia, deszkák vagy nedves jutazsákok alatt.

A meztelencsigák esetében nincs pontos védekezési küszöbérték. Minél fiatalabb a növény, annál nagyobb károkat tudnak okozni, 2-4 leveles korban egy-egy állat megfigyelése esetén is érdemes védekezni.

Egyes helyeken, mint Németország vagy Franciaország, már országos monitorozó rendszer létezik a csigák terjedésének nyomon követésére, ami szintén nagy segítséget jelent, hogy a várható helyzetre felkészüljenek a gazdák.

Milyen hatóanyagokkal lehet védekezni?

A csigapellet kétféle hatóanyagot tartalmazhat, az egyik a metaldehid, amely kiszárítja a csigákat a másik pedig a vas-foszfát, amely egyes országokban biotermesztésben is engedélyezett. Ezenkívül próbálkoznak illóolajokat tartalmazó granulátumokkal is. A biopelletek gyakran tartalmaznak növényi kivonatokat, amelyek természetes repellensként tartják távol a csigákat.

A legtöbb szer olyan vonzó anyagokat is tartalmaz, amelyeket a csigák szívesen fogyasztanak. A nedves csigapellet általában drágább, de tartósabb is, mint a szárazon préselt csigaölő szerek, mivel ez utóbbiak eső esetén hajlamos feldagadni.

A meszezés is jó hatékonyságú megoldás lehet, mert szintén kiszárítja a csigákat, de ha nagyon sok van belőlük, nem lesz kielégítő a hatása.

Fotó: Pixabay