Növényvédelem
Növényvédelem

Amerikai lepkekabóca – Invazív gyümölcskártevő rovarok II.

Amerikai lepkekabóca – Invazív gyümölcskártevő rovarok II.

Agrofórum Online

Az amerikai lepkekabóca észak-amerikai származású faj. Európában először Olaszországban, 1979-ben találták meg.

Következő néhány cikkünkben olyan invazív kártevő rovarfajokat mutatunk be, amelyek az utóbbi 10-15 évben kerültek hazánkba és okoztak, okoznak jelentős károkat gyümölcs kultúrákban. Elsőként az amerikai szőlőkaboca jellemzőiről olvashattak, ezúttal pedig az amerikai lapkekabócáról.

Cikksorozatunkban a jövőben az alábbi kártevő rovarfajokról jelenik meg írás: amerikai keleti cseresznyelégy, nyugati dióburok-fúrólégy, amerikai darázscincér, szelídgesztenye gubacsdarázs, mandula-magdarázs

Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa SAY, 1830)

Rendszertan, morfológia

A kártevő a valódi kabócák rendjébe (Auchenorrhyncha), a lepkekabócák családjába (Flatidae) tartozik. Az imágó 6-8 mm nagyságú, testét, beleértve a szürkés színű első szárnyakat finom viaszpor fedi. A tojásból kikelő lárva sárgászöldes színű, négyszer vedlik. A lárva és a szárnykezdeményes nimfa stádiumok testfelületén fehér epikutikuláris viaszbevonat látható, amely folyamatosan termelődik és a növény felületén is megtalálható (2. kép).

 
1. kép: Fehér viaszos bevonatú a nimfa
(Fotó: http://www.linneaforum.it/attachments/hemiptera-18/1047d1267560465-metcalfa-pruinosa-img_2186linnea.jpg)

Származás, elterjedés

Az amerikai lepkekabóca észak-amerikai származású faj. Európában először Olaszországban, 1979-ben találták meg. 1979-ben Amerikából hurcolták be Észak-Olaszország Veneto tartományába, majd hamarosan elterjedt egész Itáliában. Mivel melegigényes faj, Európa déli részén terjedt el először, zömmel fásszárú növényeken, főként díszfákon károsított. Dél-Franciaországban 1984-ben figyelték meg, majd további európai terjedését egyre több közlemény igazolta. Megfigyelték Szlovéniában (1991), Horvátországban (1995), Ausztriában (1996) és Csehországban (2001). Magyarországon először 2004-ben Budapesten került elő.

Életmód, növényvédelmi jelentőség

A nőstények tojásaikat az ősz folyamán fásszárú növények kérgére helyezik, a tojások telelnek át. A lárvák az adott élőhely hőmérsékleti viszonyaitól függően kelnek ki és kártételük május végétől a hajtásokon, leveleken várható. Nimfái az áttelelt tojásokból május/júniusban kelnek ki, és 2-3 hónap alatt a leveleken, hajtásokon szívogatva fejlődnek ki. Öt nimfastádiumon mennek keresztül, levedlett nimfabőreik, a testüket fedő fehér viaszszálak és szemcsék feltűnő, mésszerű bevonatot képeznek (2. kép). Magyarországon, július közepétől jelennek meg az imágók, a növények hajtásain táplálkoznak, könnyen megfigyelhetők. Az imágók zavarásra pattanva menekülnek. Magyarországon egy nemzedéke fejlődik. Rendkívül polifág, több száz tápnövénye ismert (többségében fásszárú, de néhány lágyszárú is). Európában elsősorban városi díszfákon és cserjéken gyakori. 2011 őszén már Budapest környéki erdőkből is jelezték előfordulását, ahol gyalogakácon, akácon, kései meggyen, mezei szilen, ostrofán, házi dión és orgonán jelent meg tömegesen. Arborétumokban (Budapest és Szarvas) tölgyfajokon is megtalálták. Ma már az ország számos pontján előfordul, az erdészeti fénycsapdák közül a kecskeméti és a sumonyi egyaránt fogja.


2. kép: Fehér viaszos bevonatú az imágó is
(Fotó: Keresztes Balázs)

A károsított levelek, hajtások torzulnak, esetenként el is pusztulnak. A nimfák által kiválasztott mézharmaton korompenész telepszik meg. Terjeszkedésének és tömeges fellépésének valószínűleg időjárási korlátai is vannak, de kedvező időszakokban (enyhe telek, csapadékszegény vegetációs időszak) tömeges megjelenésére is számítani lehet. A kártevő terjedésében fontos szerepet játszik a passzív, növényi szaporítóanyaggal történő terjedés. A faiskolai szaporítóanyagon tojás alakban, szinte észrevétlenül meghúzódhat, így terjedése nagyon könnyen megtörténhet. Nem véletlen, hogy első hazai, tömeges előfordulási helyei budapesti faiskolai lerakatok szomszédságában voltak. A kártevő imágói jól repülnek, így meleg nyarakon, a faj további terjedése ily módon is folytatódhat és félő, hogy a kertészeti növényeken kártételével a továbbiakban számolni kell.

Védekezés

Védekezési lehetőségként felmerülnek mechanikai módszerek, mint a fás szárúak kérgének tisztítása. Érdemes májustól figyelni a viaszos bevonat megjelenését, és ezek eltávolításával csökkenteni a kifejlődő egyedek számát. Ezek a módszerek kertekben, kevés növény esetén működhetnek. Ezen kívül az olajos készítményekkel történő, tél végi lemosó permetezés is gyérítheti az áttelelő tojásokat. A már kifejlett állat ellen célszerű felszívódó szereket használni, esetleg kombinálni kontakt hatásúval. A kezeléseket ismételni szükséges. Ilyen hatékony növényvédő szerek az érintő hatásúak közül a Decis 2,5 EC, a felszívódóak közül az Actara 25 WG és a Mospilan 20 SP.

Dr. Marczali Zsolt, Dr. Keresztes Balázs
PE Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely

(Agrofórum Online)

Elérkezett az állományszárítás nélküli betakarítás kora - de kinek jó ez?

2019. november 29. 05:36

A bromoxinil hatóanyagú növényvédő szerek napraforgó lombtalanítására még engedélyezettek. Ezen kívül gyakorlatilag semmi nem maradt…

Új növényegészségügyi rendszer és új nyilvántartási kötelezettségek

2019. november 26. 08:32

A rendelet szerint bővül a nagy veszteséget okozó, idegenhonos károsítók terjesztésére képes, éppen ezért vizsgálatköteles termékek köre.

Kötelező bejelenteni időszakos műszaki felülvizsgálatra a növényvédelmi gépeket!

2019. október 22. 09:03

Az uniós előírás szerint az árutermelésben, illetve szolgáltatásban alkalmazott permetező gépet, valamint a növényvédő szerek kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat 3 évenként kötelező felülvizsgálni.

A hónap végéig kell bejelenteni a 2018-as növényvédőszer-forgalmi adatokat

2019. október 18. 10:33

2019. október 31-ig kell bejelenteni a 2018-as növényvédőszer-forgalmi adatokat a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében (ÜPR).

Inváziós kártevők: Földközi-tengeri gyümölcslégy

2019. szeptember 12. 13:26

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival. 2010 decemberében először budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya.

Lehet jó oldala is az inváziós fajok megtelepedésének

2018. október 30. 09:45

Az Egyesült Államokban található Smithsonian Környezetkutató Központban már három évtizede folynak klímaváltozással kapcsolatos vizsgálatok.

Invazív kártevő, az őszi sereghernyó veszélyezteti Dél-Afrikát

2018. január 1. 13:43

A bagolylepkékhez tartozó őszi sereghernyó, Spodoptera frugiperda természetes élőhelye Amerikában van.

Ne kockáztassuk a növényi károsítók behozatalát!

2017. augusztus 18. 10:12

A külföldi nyaralás során gyűjtött vagy vásárolt, bizonytalan eredetű növények, hajtások, magok és termések által veszélyes növényi károsítókat is behozhatunk Magyarországra.