Növényvédelem

Hatékony a pettyesszárnyú muslica elleni biológiai védekezés a bogyós gyümölcsöknél

Agrofórum Online

A pettyesszárnyú muslica (SWD) bogyós gyümölcsű növényekben végzett biológiai - vegyszerektől mentes - védekezési módszerrel végzett brit kísérletek kimutatták, hogy a technológia hatékonyabban működik, mint a rovarölő szerek, ha kereskedelmi körülmények között alkalmazzák.

A BigSis nevű brit start-up cég által kifejlesztett rendszer – amely a steril-rovar technika (SIT) egy továbbfejlesztett változatát alkalmazza – a hagyományos, permetezéssel történő védekezéshez képest akár 88%-kal is csökkentette a kártékony kifejlett nőstény SWD egyedszámát.

A BigSis-szel a vegyszermentes megoldás globális használatra való validálásán dolgozó nemzetközi vállalat által finanszírozott kísérletek során a gyümölcsökön a SWD-aktivitás jelei 80%-kal csökkentek, emellett a betakarítás során keletkező gyümölcshulladék is több mint felére csökkent.

Alig két évvel ezelőtt fejeztük be a világon elsőként a SIT-en alapuló SWD elleni védekezési módszereink szántóföldi kísérletét – mondja Glen Slade, a BigSis alapítója. – Ennek eredményei szerint a kereskedelemben kapható szamócában a nőstény SWD-k száma közel 91%-kal csökkent.

Az, hogy idén ismét egy nagyüzemi gazdaságban, de ezúttal az iparágban szokásos rovarölőszer-használathoz képest ilyen magas szintű kontrollt értünk el, igazolja a SIT azon képességét, hogy a termelők számára egy nem vegyi, nem GMO, nem toxikus utat kínál a hatékony és elérhető árú rovarirtásra.

Meggyőző kísérlet málnában

A brit kísérletek a Maravilha Málna 11 hektáros, három érési időszakra felosztott málnaültetvényére összpontosítottak, ami egy általános gyakorlat, hiszen július elejétől szeptember elejéig folyamatos betakarítást tesz lehetővé.

A BigSis SIT-et minden egyes érettségi szinten összehasonlították azokkal a kísérleti mintaterületekkel, amelyeken egyszeri Tracer (spinosad) permetezést alkalmaztak. A rovarcsapdák minden egyes mintaterületen kimutatták a kifejlett nőstények számát.

A szedés során keletkező gyümölcshulladékot minden parcellában nyomon követték, és megvizsgálták a piacképes gyümölcsöket az SWD-aktivitás jeleinek kimutatása érdekében.

Újjáélesztett technológia

A több mint 60 évvel ezelőtt először alkalmazott SIT-et – amely steril hím rovarokat használ a termesztett kártevőpopuláció növekedésének megfékezésére – mindig is túl drágának tartották a kereskedelmi célú alkalmazáshoz.

A BigSis azonban újjáélesztette a technológia iránti érdeklődést. A mesterséges intelligenciát és a robotikát kombináló megközelítés, amely hím rovarok millióinak felnevelését, szétválogatását és sterilizálását teszi lehetővé egy automatizált termelőüzemben, gyakorlatilag újra feltalálta a SIT-et, és akár 90%-kal csökkentette annak költségeit, így a szántóföldi védekezés számára is megfizethetővé tette.

A BigSis 2023-ban indította el az egész szezonra kiterjedő rovarirtást mint szolgáltatást (ICaaS), amely a termesztőknek a steril hím rovarok mezőgazdasági üzemen belüli kibocsátását teszi lehetővé.

El vagyunk ragadtatva az eredményektől, ahogy a kísérletet finanszírozó vállalat is – lelkendezett Glen. – A mi SIT-ünk a bogyósgyümölcs-termelés számos kulcsfontosságú piacán, köztük Angliában és az Egyesült Államok négy vezető államában is bevált szabályozásmentes megközelítés.

Az SWD elleni hatékony védekezés egy fontos globális igényt elégít ki a nagy értékű növénykultúrákban, miközben lehetővé teszi a gazdák számára, hogy megfeleljenek a hatóságok és a fogyasztók elvárásainak azáltal, hogy csökkentik a növényvédő vegyszerek használatát az élelmiszeripari terményekben.

(Fotó: Erik_Karits/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egy gáz, ami megöli a kórokozókat – de jót tesz a növényeknek

2025. augusztus 3. 16:10

Az ózon alacsony koncentrációban hatásosan képes elpusztítani kórokozókat és rovarokat, ugyanakkor növényre szabott adagolás nélkül káros is lehet.

30. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum

2025. július 30. 15:10

A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete szervező partnereivel együtt idén is megrendezi a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumot.

A cirok gyomirtásának kihívásai + videó

2025. június 27. 16:10

A cirok növényvédelmi kihívásainak zömét a gyommentesítés képezi. Soron következő videónkban ezt a témakört járjuk körbe - A tábla széléről.

EFSA: biztonságos szinten a növényvédőszer-maradékok

2025. június 16. 13:10

Az EFSA 2023-as adatai szerint az EU-ban a legtöbb élelmiszerben kimutatható maradékok szintje biztonságos.

Tanácskozás a kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatairól

2019. szeptember 5. 10:21

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán.

A megfelelő trágyázási stratégia kiválasztása mindig kihívást jelent – őszi búzánál is

2020. március 26. 10:56

Napjainkban a búzát takarmány-, liszt-, keményítő- és bioetanolgyártás céljából egyaránt termesztjük. A különböző felhasználási célú fajták minőségi paraméterei eltérőek. Annak érdekében, hogy ezeket a megkövetelt paramétereket elérjük, kiemelt figyelmet kell fordítanunk a nitrogén fejtrágyázások időzítésére és mennyiségére.

Dr. Kith Károly: „paradigmaváltásra van szükség a mezőgazdaságban!”

2022. május 19. 16:59

Dr. Kith Károllyal beszélgettünk a több száz szántóföldi kísérlet tanulságairól és a hazai mezőgazdaságban szükségszerűen bekövetkező paradigmaváltásról.

Évekig tarthat még az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztése

2019. szeptember 22. 06:38

A gazdák már régóta visszatartják az afrikai sertéspestis terjedését a fertőzött állatok karanténba helyezése és leölése révén, ám csak a betegség Kelet-Ázsiába való elterjedése indította el komolyan az oltóanyaggal kapcsolatos kísérleteket.