Növényvédelem
Növényvédelem

Ezüstös fagyalok – támad a  fagyaltripsz

Ezüstös fagyalok – támad a  fagyaltripsz

Agrofórum Online

Magyarországon a fagyal az egyik kedvelt sövényként ültetett cserje. Jó térelválasztó, egyben díszítő funkciót is betölt. Nyírott állományai a parkokban, utak mentén vagy magánkertek szegélyén egyaránt megtalálhatók.

Két leggyakoribb faja a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) és a széleslevelű vagy télizöld fagyal (Ligustrum ovalifolium). Utóbbi levelei enyhe teleken tavaszig is zöldek maradnak 

A melegedő klíma és a nagyvárosokban észlelhető „hősziget” hatás a téli időszakban segít megőrizni a télizöld fagyal lombozatának nagy részét. A belterületeken a „korai kitavaszodás”-nak, az erős nyári besugárzásnak és a káros felmelegedésnek azonban – mint később részletezzük – kedvezőtlen hatásai is vannak. A fagyal számára a félárnyékos, jó vízgazdálkodású talajok a kedvezőek, a folyamatos tűző napot és a száraz talajokat megszenvedi. 

Európában a Ligustrum nemzetség fajain mintegy 20 kórokozót és 140 állati kártevőt mutattak ki. Szájszerveik típusa szerint közel 100 faj rágó-, 46 faj szúró-szívó szájszervű. Ide atkák, pajzstetvek, levéltetvek, poloskák, kabócák tartoznak. A tripszek családjából 10 faj fordul elő, köztük a Magyarországon is előforduló fagyaltripsz (Dendrothrips ornatus Jablonowski).

A tripszekről röviden: apró, 1-2 mm nagyságú állatok. Testük alakja hosszúkás, hengeres. A kifejlett egyedeknek hártyás szárnyaik vannak, amelyek – főleg a hátulsó részen – hosszú pillaszőröket viselnek. Ezért magyarul serteszárnyúaknak, pillaszárnyúaknak is nevezik a tripszeket.

A lábfejek végén egy tapadó lapocska van, amely nyugalmi állapotban összehúzódik, amikor pedig a lábfej valamely felülettel érintkezik, a tapadó lapok megnagyobbodnak. Ehhez kapcsolódik – a lábfej működésének korábbi téves értelmezésén alapuló (helytelen) magyar nevük a hólyagoslábú elnevezés.

Szájszerveik szúró-szívó típusúak. Életmódjuk igen változatos. Többségük növényevő, vannak közöttük ragadozók és korhadékevők, egyes fajok gombaspórákkal vagy gombafonalakkal táplálkoznak. A növényevő fajok egy része atkák és rovarok petéit, valamint fiatal lárváit is fogyasztja, többnyire akkor, amikor közös tápnövényükön nagy a takácsatkák egyedsűrűsége. Ivaros módon és szűznemzéssel is szaporodnak.

Petéiket a tojócső nélküli fajok a növények felületére rakják, a tojócsöves fajok pedig besüllyesztik a levéllemezbe. Fejlődésük ún. neometabólia, melynek stádiumai: pete, 2 lárvarvastádium (L1, L2); szárnykezdeményes előnimfa majd nimfastádium. A nimfából fejlődik ki a szaporodóképes, szárnyas imágó. Évente általában több nemzedékkel szaporodnak, de vannak egynemzedékes fajok is. Közvetett kártételük a növényi vírusok terjesztése.

Európában a Dendrothrips nemzetségből 13 faj ismert, közül Magyarországon 3 fordul elő. A nembe tartozó fajok lassú mozgásúak, különböző növények levelein élnek.

A fagyaltripsz széles körben elterjedt Európában (Anglia egyes részein is), behurcolták Észak-Amerikába, de jelezték Oroszország ázsiai részéről és Belső-Mongóliából is. 

Magyarországon mindenütt előfordul a hárs, az orgona, és az éger levelein, de a lakott területeken elsősorban a rendszeresen nyírott fagyalsövényeket károsítja szívogatásával. 

A fagyalon okozott kártételét 2012–2021 között több alkalommal, különböző helyeken észleltük. A helyszíni és a mintavételt követő beltéri fényképekből az alábbiakban mutatunk be néhányat. 

A képek sorrendje a fényképezés időpontjának hónapok szerinti sorrendjét követi.

1. kép: A hajtásvégi leveleken tömegesen táplálkozó lárvák és egy imágó.
Budapest – Bikás park, 2014.04.21.

A napos időben készített felvételen látható, hogy a lárvák nagy egyedszámban tartózkodtak a hajtásvégi levelek felső oldalán. A levelek apró barna foltokkal tarkítottak, kereszt és hosszirányban a fonák felé besodródva kanalasodtak. A levéllemezek tapintásra merevek, a görbületek óvatos visszahajlításakor is eltörnek. 

A hajtáscsúcsi levelek növekedése megtorpant, a levelek kisebbek, mint az alattuk elhelyezkedők. Az alsóbb levélemeleteken is megtaláltuk a szívás nyomokat és az apró barnásfekete beszáradt ürülékcseppeket. Ez arra utal, hogy a kártevő már korábban is a növényen táplálkozott. 

2. kép: A hajtáscsúcs idősebb levelein táplálkozó lárvák és imágók.

A fényképezés során 10-12 egyedet is számoltunk levelenként. Nagy egyedsűrűség mellett nemcsak a hajtáscsúcs legfiatalabb leveleit, hanem az alatta elhelyezkedő néhány levélemeletet is ellepik.

Az életmódjával foglalkozó leírásokból tudjuk, hogy a faj megtermékenyített nőstényei mohában, fás növények kérge alatt és a fagyalbokrok alatt összegyűlt avarban is áttelelhetnek.

A korábban említett „hősziget”-jelenség okozta korai kitavaszodás miatt a nőstények már márciusban előjöhetnek. Mivel a télizöld fagyal egészséges levelei az enyhe télen megőrzik zöld leveleiket, az előjövő nőstények számára közvetlen közelben rendelkezésre áll a táplálkozásra és a peterakásra alkalmas növény, amely elősegíti a kezdeti gyors szaporodást.

A nőstényeknek tojócsövük van, amellyel a levelek és levélnyelek szöveteibe süllyesztik a petéiket. Az időjárástól függően a lárvák kb. 3-5 nap alatt kikelnek, majd – a levelek mindkét oldalán – megkezdik szívogatásukat. 

Jablonovszki mérései szerint a lárvák hossza 0,24-0,64 mm.

A táplálkozás során a lárvák és az imágók a sejtekből kiszívják a sejtnedvet, amelynek helyére levegő kerül, aminek következménye az ezüstös szín kialakulása a leveleken.  

A második stádium végén a lárvák a talajba vonulnak, ahol belőlük a nem táplálkozó, de mozgásképes pronimfa és nimfa stádiumok fejlődnek ki. A nimfa stádiumot követően az új hímek és nőstények elhagyják a talajt és újból a leveleken táplálkoznak. 

7. kép: Imágók egy levél felső oldalán

Mérések szerint a nőstények hossza 0,7-0,8 mm, a hímek sokkal kisebbek: 0,5-0,6 mm hosszúak. Az elülső szárnyon sötét színű keresztcsíkok húzódnak. A test sötétbarna, az előhát világosabb árnyalatú.

Az első nemzedék imágói május közepe körüli jelennek meg. Ezt követően az elhúzódó peterakás miatt – minden fejlődési állapot megtalálható (a pronimfa és a nimfa a talajban). A kártevő minden egymást követő nemzedéke olyan gyorsan károsítja az új lombozatot, ahogyan az keletkezik.

8. kép: A második nemzedék kárképe.
Budapest, XI. Hengermalom u. Tesco parkoló – 2021.06.26.

A felső 3-4 levélemelet súlyosan károsodott. A deformált és csökött hajtáscsúcsi levelek kivilágosodnak, ezüstösen csillogóvá válnak.

9. kép: Friss, még folyékony ürülékcseppek

A levél felületén egymást érik a szívásnyomok. A 6. képen láthatóhoz képest sokkal súlyosabb a károsodás.

A hajtásvégi kis levelek elpusztultak, a lentebb található  torzult levelek és a hajtástengely felülete a rengeteg szívásnyomtól „ezüstös”. A levél érdes tapintatú a barnán beszáradt ürülékcseppek miatt.  A súlyosan károsodott levelek idő előtt lehullanak.

Októberben szinte már csak nőstények és hímek találhatók a leveleken. Október végén, november elején a nőstények elhagyják a leveleket, és telelő helyükre, az avarba húzódnak. Évente két, kedvező körülmények között egy harmadik nemzedék is kifejlődhet. 

Egy hazai kutatásban a fagyaltripsz természetes ellenségei között két ragadozó tripszet és egy bíboratka fajt találtak, de ezek érdemben nem tudták befolyásolni a tripsz-népesség nagyságát.

A tripszek tavaszi megjelenését – a szemlézés mellett – a hajtások fehér kemény papírlap feletti kopogtatásával ellenőrizhetjük. A papírlapra hullott – telelésből előjövő – barna nőstények jól láthatóak.

Indokolt esetben a tripszek elleni kémiai védekezéshez felszívódó hatású rovarölőszereket (pl. acetamiprid) használhatunk, tapadásfokozó adalékkal kiegészítve. Ez a hatóanyag a közterületeken is engedélyezett. 

A vegyszermentes védekezés sajátos házikerti módszereként javasolják a lárváknak a levélfelületről esőszerű öntözéssel történő gyakori lemosását, amely egyben vízpótlás is.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A tavaszi árpa még veszélyben van

2024. június 17. 14:40

Hasonlóan az őszi árpához, ez a kultúra is rengeteg kórokozó étlapján szerepel meglehetősen előkelő helyen.

Előzzük meg hatékonyan a gombafertőzéseket!

2024. június 10. 17:10

A napraforgó, a szója és a kukorica állományok védelmére folyamatos figyelmet kell fordítanunk, hiszen komoly kárt tehetnek bennük a kórokozók.

Figyelem: terjed a napraforgó fehérpenészes szártőkorhadása

2024. június 10. 10:10

A szártövön enyhén elbarnuló zóna figyelhető meg, amelyen fehér, a szárra merőleges vonalak jelenléte is időnként észlelhető. Ezek a fehérpenészes szártőkorhadás tünetei.

Termésnövelés környezetbarát módon

2024. június 7. 16:40

A Bacillus simplex baktériumok képesek szimbiózisban együtt élni a növényekkel, így javítva azok aszállyal és hőséggel szembeni stressztűrő képességét.

Idén gyakori kártevő a szivarsodró eszelény a szőlőben

2023. június 17. 05:37

A szivarsodró eszelény egyedek május elejétől jelennek meg a szőlő, illetve sokszor más gyümölcsfajok levelein, és június elejéig intenzív érési táplálkozást folytatnak.

Az étkezési paprika növényvédelme - növénykórtani problémák (2/1.)

2019. március 28. 09:17

A hajtatott paprika legfontosabb növénykórtani problémái között szerepel a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV), amelynek terjesztésében a nyugati virágtripsz játszik szerepet.

Milyen kártevők ellen kell most megvédeni a szilvafákat?

2020. április 7. 04:36

R. Miklós kérdése: A kertemben több szilvafa is található. Milyen tavaszi kártevők ellen kell most megvédeni a szilvafákat?

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (2. rész)

2019. november 20. 12:07

2019-ben a száraz és enyhe tél kedvezett a mezei pocok szaporodásának. Az Alföld és a Dunántúl túlnyomó többségén a fertőzöttség elérte a veszélyes mértékű, 2 darab/100 négyzetméter szintet.