A nagy széltippan (Apera spica-venti (L.) P. B.) egyéves, többnyire már ősszel vagy kora tavasszal csírázó, kb. 1 méter magasra növő fű (Ujvárosi, 1973). A nagy széltippan egyre inkább terjed, jelentősége növekszik. Az Országos gyomfelvételezések alapján őszi búzában, az ötvenes években még csak 37-dik volt, de napjainkban dobogós helyet követel magának. Míg régebben csak laza savanyú talajokon találkozhattunk a széltippannal, manapság már a legjobb gabonatermő területeink közül is sok helyen jelentős borítással bír.
Erőteljes terjedésében szerepet játszik, hogy jelentős a maghozama és apró magja szennyezheti a vetőmagot, hosszú ideig megtartja csírázóképességét és a betakarító gépekkel is könnyen átvihető a fertőzött táblákról.
Felszaporodása magyarázható a klímaváltozással (enyhe telek, csapadékeloszlás egyenetlensége, stb.), az agrotechnika átalakulásával (sekélyebb művelés, kisebb vetőmagnormák, repcében gyakran nem irtják, stb.), de leginkább azzal, hogy sok termelő nem tulajdonított jelentőséget a gyom megjelenésének.
Komoly termésveszteséget okoz a széltippan, ha nem védekeznek ellene, mert a tápanyag és víz elvonása mellett jelentős a gyomnövény árnyékoló hatása is.
Korai állapotban történő felismerése fontos, mert a gyomirtó kezelést erre az időszakra kell időzíteni. A nagy széltippan ellen védekezhetünk ősszel (a Bayer ajánlata az Expert Met 0,35 kg/ha dózisban) és tavasszal, Huszár aktívval.
A Huszár aktív 2018-ban már az ötödik szezonját kezdi, így sok termelő már ismeri és megkedvelte, mert jó eredményeket értek el vele, tapasztalataik kedvezőek. A Huszár aktív a klasszikus jodoszulfuron és mefenpir széfener mellett 2,4-D-etil-hexil-észtert tartalmaz.
A jodoszulfuron acetolaktát-szintetáz (ALS) enzim gátló keresztspektrumú szulfonilkarbamid hatóanyag (HRAC „B”). Hatására az elágazó láncú aminosavak (leucin, izoleucin, valin) szintézise leáll, a növény lassan elpusztul. Felvétele főleg levélen keresztül történik, de talajon keresztüli hatása is jelentős. Floem-xilem irányban transzlokálódik. A jodoszulfuron – a Huszár aktív fő hatóanyaga – teljes dózisában (10 g/ha) kerül kijuttatásra, így egyedülálló módon, egy- és kétszikű gabonagyomok ellen önmagában is kiváló hatékonysággal rendelkezik. A Huszár aktív kétszikűek elleni hatását is elsősorban ez a hatóanyag nyújtja.
A 2,4-D-etil-hexil-észter szerepe kettős, gyomirtó szerként működik illetve, „aktivátor” szerepet tölt be azáltal, hogy érzékenyebbé teszi a gyomnövényeket a jodoszulfuronra. A 2,4-D-EHE kiegészíti a szulfonil-karbamid hatást egyrészt úgy, hogy fejlettebb gyomok, esetleg viaszos levélfelület esetén gyorsítja a tünetek kifejlődését, és fokozza a hatásbiztonságot, másrészt úgy, hogy az ALS-gátlókra kevésbé érzékeny kétszikűek időben való kezelése esetén javítja a hatékonyságot is. Így például a veronika-félék a kezelés idejére sokszor már virágzanak, és kilépnek az érzékeny stádiumból. Ilyenkor segít a 2,4-D „aktiváló hatása”, amely hormonként stimulálja, „újraindítja” a gyomok életfolyamatait, „aktiválja” azokat, így újra érzékennyé válnak a jodoszulfuronra. Ezt a jelenséget hívhatnánk akár a „kor-rezisztencia” megtörésének is (Farády, 2014).
A készítmény OD formulációjának számos előnye van a gyorsabb felszívódástól a jobb esőállóságig. A Huszár aktív mellé – magas dózisának (1 l/ha) és a benne lévő adjuvánsoknak köszönhetően – felesleges olajos, vagy más hatásfokozó hozzáadása. Az OD (olajos alapú szuszpenzió koncentrátum) a Bayer saját formulációs technológiája. Kipermetezéskor a készítmény felületaktív anyagai a permetcseppek külső felületére kerülnek és töredékére csökkentik azok felületi feszültségét. A csepp így a becsapódáskor nem pattan le, hanem megtapad és elterül. A hatáskifejtéshez szükséges hatóanyag mennyiség a levélen marad. A szétterült permetcseppből a víz gyorsan elpárolog, az olaj mikrocseppek pedig befedik a hatóanyag molekulákat. Az eső ekkor már nem tud hatékonyság csökkenést okozni. A hatóanyagok az olajos fázisból igen gyorsan felszívódnak, s a levél belsejében azonnal kifejtik hatásukat.
Eltérő hatásmódot képviselnek a Huszár aktív gyomirtó hatóanyagai. A jodoszulfuron ALS-gátló, a 2,4-D-EHE hormonhatású. Az optimalizált aránynak és a kitűnő formulációnak köszönhetően a hatóanyagok között szinergizmus lép fel, a Huszár aktív tehát többet tud, mint a hatóanyagokat tartalmazó szólótermékek arányos elegye.
A Huszár aktív széles hatásspektrumú kalászos gyomirtó szer (1. ábra), mely kiváló hatékonysággal rendelkezik számos fontos egyszikű gyomnövény és a kétszikű gyomok igen széles skálája ellen. Az egyszikűek közül hatékony a nagy széltippan, a vadzab, a kanáriköles és a perje-félék ellen (Lolium- és Poa-fajok ellen egyaránt). Parlagi ecsetpázsit ellen az Atlantis OD és Puma extra készítményeinket, rozsnok fajok ellen inkább az Atlantis OD-t javasoljuk. A kétszikűek közül említésre méltó a mezei acat, a ragadós galaj, az árvakelésű napraforgó, a parlagfű, az ebszékfű, a kamilla, a mezei pipitér, a pipacs, a tyúkhúr, a szarkaláb-félék, a vadrepce, a pásztortáska, a búzavirág, a repcsényretek, a disznóparéj-félék, a fehér libatop, a veronika-félék, az árvacsalán-félék, a mezei árvácska és a zsombor elleni kiváló hatékonysága. A szulfonil-karbamidokra kevésbé érzékeny kétszikű gyomok azok, amelyeknél a 2,4-D-EHE a legtöbbször hatékonyság javulást hoz. Ide tartoznak például a veronika-, illetve árvacsalán-fajok és a mezei árvácska. Későbbre időzített kezelésnél, e fajok esetén érvényesül a már fentebb említett „aktiváló” hatás is.
1. ábra. A Huszár aktív átlagos hatékonysága Lengyelországban 34 kísérlet alapján
Őszi búza, tritikálé és rozs kultúrákban engedélyezett a Huszár aktív felhasználása. Árpát tilos Huszár aktív-val kezelni, mert egyes fajták érzékenyek lehetnek, a készítmény depressziót okozhat.
A Huszár aktív dózisa minden kultúrában és kijuttatási időben egységesen 1 liter/ha.
A Huszár aktív a kultúra bokrosodásának közepétől (BBCH25) a két szárcsomós stádiumig (BBCH32) használható fel. Őszi gyomirtásra a 2,4-D-EHE tartalom miatt nem alkalmazható.
A Huszár aktív gyomirtó tudását akkor tudja maximálisan hozni, ha az érzékeny egyszikűek 1-3 leveles korában, de – vadzab kivételével – legkésőbb a gyomok bokrosodásának végéig kijuttatjuk. Amennyiben a cél elsősorban valamely egyszikű gyomnövény elleni védelem, a kijuttatás idejét ahhoz kell igazítani. Korábbi kijuttatással jobb eredményt érhetünk el!
2. ábra: A Huszár aktív kijuttatásának időzítése
Kétszikű gyomok esetén az optimális stádium a 2-4 lombleveles állapot, de legkésőbb a 6-8 leveles stádiumig kell kijuttatni. Így a gyomok elleni védekezés szempontjából az optimális kijuttatás a gabona szárbaindulás kezdetéig (BBCH30) terjed (2. ábra). Sokszor előfordul viszont az, hogy az optimális stádiumban nem lehet szántóföldi munkát végezni. Ezért előnyös, hogy a Huszár aktív a gabona kétszárcsomós állapotának végéig biztonságosan kijuttatható. Mezei acat elleni védekezésnél különösen fontos a jó időzítés: a hajtások döntően tőlevélrózsás, max. 15 cm-es fejlettségénél permetezzünk!
A Huszár aktív teljes hatáskifejtéséhez 7-10o C hőmérséklet szükséges. Ne kezeljük a gabonát, ha fagyos éjszaka várható, vagy az állomány valamilyen okból (rossz áttelelés, vízborítás, betegségek) súlyosan stresszelt állapotban van.
Olajos és más adjuvánsokkal keverhető, de ezek hozzáadása általában szükségtelen, és a legtöbbször nem fokozzák a hatékonyságot. Előfordulhatnak viszont olyan extrém esetek, amikor javasolható 1 l/ha Mero hozzáadása a permetléhez. Ilyen lehet például a nagyon erős vegyes gyomfertőzés, túlnőtt egyszikű gyomok, vagy súlyos acat-fertőzés. A 2,4-D miatt a Huszár aktívot ne juttassuk ki nagy dózisú UAN, vagy más ammónium-nitrát tartalmú műtrágyával együtt. Cerone-val való keverése sem javasolt. Levéltrágyák keverése előtt győződjünk meg a fizikai keverhetőségről. Ilyen esetben használjunk nagyobb lémennyiséget, illetve kerüljük a nagy hőségben, tűző napon való kezelést, és a további tankkeverék partnerek alkalmazását.
Utóvetemény szempontból a Huszár aktív megítélése azonos a Huszár OD-vel. Normál csapadékviszonyok esetén (legalább 100 mm csapadék egyenletes eloszlásban a kijuttatás és az érzékeny kultúra vetése között) lencse, cukorrépa, napraforgó, repce, olajretek, mustár és kukorica
vethető, amennyiben a Huszár aktív kijuttatása es a vetés között legalább 120 nap eltelik. Ebben az esetben is javasolt a talaj 15-20 cm mély megművelése. Áttelelő hagyma vetése nem javasolt. Egyéb növények esetében csíráztatási próba elvégzése ajánlott. Extrém száraz, aszályos nyár után érzékeny őszi kultúra vetése előtt mindenképpen javasolt a legalább 15-20 cm mély talajművelés és a csíráztatási
próba. Ha a Huszár aktív-val kezelt gabona kipusztul, 15 napos várakozás után tavaszi búzát talajművelés nélkül is lehet vetni. Tavaszi árpa esetén ajánlott a talajművelés is. 30 nap elteltével, szántást követően lehet kukoricát vetni.
Ugyanazon területen, több éven keresztül azonos hatásmódú gyomirtó szerek felhasználása a rezisztens gyomnövények kiszelektálódásához vezethet. Az ilyen gyomnövények ellen az adott gyomirtó szer családba tartozó hatóanyagok előírt maximális adagja sem lesz hatékony. A rezisztencia kialakulása ellen mindent meg kell tenni, például vetésváltás, talajművelés, szer-rotáció és / vagy eltérő hatásmódú hatóanyagok gyári-, vagy tankkombinációban történő alkalmazásával. A Huszár aktív a hatásspektrumába tartozó kétszikűek vonatkozásában a rezisztencia megelőzés kiváló eszköze. Hatóanyagai két különböző HRAC (herbicid rezisztencia akció bizottság) osztályba tartoznak: a jodoszulfuron a B osztályba, míg a 2,4-D-EHE az O osztályba tartozik.
Kedvező költségszinten, kiváló egyszikűek elleni hatása mellett magas szintű, biztonságos kétszikűek elleni hatékonyságot nyújt. Nagy széltippan, vadzab- vagy perje-félék, illetve kétszikű gyomok (pl. mezei acat, ragadós galaj, ebszékfű, árvakelésű napraforgó) jelenléte esetén Huszár aktív a megoldás. Javasoljuk, hogy feltétlenül használja a 2018. évi tavaszi gyomirtási szezonban is a Huszár aktív-ot, a magyar huszárt!
