Hazánkban az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra növényvédő szer költéspotenciál alapján a kukorica. Cikkünkben áttekintjük, hogy az elmúlt egy évtizedben hogyan változott meg a kukorica gyomirtási technológiája.
A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég, mely 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag a gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag, műtrágya, valamint növényvédő szer piacot. Alábbi összeállításunkkal is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik bármelyik kutatásunkban segítségünkre voltak.
Sok éven át az összes kultúra összes szertípusa közül a legnagyobb forgalmi számokat jellemzően a kukorica gyomirtás generálta és továbbra sem utal arra semmi, hogy ez megváltozna.
Az 1. ábrán látható összehasonlításban a kukorica fenológiai állapota szerint mutatjuk be, hogy milyen változások zajlottak le az elmúlt években a gyomirtási technológiában. A klasszikus preemergens alapkezelést követő posztemergens felülkezelés, mint gyomirtási technika egyre inkább háttérbe szorul a csupán posztemergens gyomirtás javára, valamint az egyszeri preemergens gyomirtás aránya is egyre kisebb. Ennek okai többek közt a következők lehetnek: a piacon egyre több a 2-3 hatóanyagot tartalmazó gyűjtő csomagolású termék, ami egy kijuttatással teljes megoldást adhat a gyomviszonyok rendezésére. Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt elmaradó, de a preemergens gyomirtó szerekhez szükséges bemosó csapadék szintén okozhatja az elmozdulást. Az elmúlt években egyre több az olyan rugalmasan felhasználható termék, mely preemergensen és posztemergensen is használható. A növény 6 leveles állapotában, vagy később elvégzett gyomirtás pedig egyre inkább háttérbe szorul (kivétel 2018-ban) és egyre inkább a kései posztemergens (4-5 levél) állapotra koncentrálódik. 2015-ben a trend kissé megtört a vetés után, kelés előtti stádiumban, hiszen kiugróan alacsony felhasználás történt a tavaszba áthúzódó tél miatt. Ugyanakkor a korai posztemergens és kései posztemergens kezelések aránya nagyjából változatlanok a felhasználás fenológiai állapotát tekintve.
A kukorica gyomirtás intenzitásának csökkenése nagyban függ a belvizes területeken való kései vetésektől, a növényt egyre jobban sújtó aszálytól, a termény stagnáló árától, valamint a gyűjtőcsomagolású termékek megjelenésétől is.
A 2. ábrán láthatjuk, hogyan változott a gyomirtásra jellemző technológia. Az adatok csupán a gyomirtó szerrel kezelt területre vonatkoznak, ami gyakorlatilag minden évben a terület 97-99 százalékát teszi ki. A kezelés/ha mutató megmutatja, hogy átlagosan egy kezelt hektárra vetítve hányszor kezelnek gyomirtó szerrel a magyar gazdák. Magyarországon az egy hektárra jutó átlagos kezelésszám 2019-ben 1,27 volt. Ez azt jelenti, hogy az esetek 27 százalékában a gazdák 2 szeri gyomirtást is alkalmaztak, alkalmazhattak.
A kezelés/ha és az egy tankban kijuttatott termékek számának szorzata mutatja meg, hogy egy kezelt hektárra átlagosan hány „darab” gyomirtó szert szórnak ki a gazdák. A gyűjtőcsomagolású termékek, mint önálló márkanév alatt forgalmazott termékek, és mely termékeket egy tankkeverékben juttatták ki, ebben az esetben egy termékként számolódnak. A gyűjtőcsomagolású termékek ellenpontja az egy hatóanyagot tartalmazó, olcsóbb generikus terméknek, melyek száma és felhasználása az utóbbi években egyre növekszik.
Ezen állításunkat a 3-4. diagramok szemléltetik. A klasszikus értelemben vett fejlesztő cégek (BASF, Bayer, Corteva (ex Dow/DuPont), Syngenta), és az ebben az összehasonlításban generikusnak tekintett többi növényvédőszer gyártó, kukorica gyomirtó piacon történő harca igen érdekes képet mutat. Az elmúlt 4 évben fokozatosan piacot vesztettek a fejlesztő cégek, főleg a kijuttatott gyomirtószerek terület arányában, forgalom alapján kisebbnek tűnik a veszteségük, de figyelemre méltó, hogy 4 év alatt megkétszerezték a forgalmukat a kisebb gyártók.
Miután áttekintettük a legfontosabb technológiai mérőszámokat, lássuk hogyan alakulnak a legnagyobb területen használt hatóanyagok arányai.
Melyek a legelterjedtebb hatóanyagok, amelyeket a kukorica gyomirtásához használnak a termelők?
A helyhiány miatt a 2019-es évre vonatkozó adatokat mutatjuk meg. A körülbelül 1,1 millió hektár elvetett kukoricára összesen 3,5 millió hektárnyi hatóanyag felhasználást számolhatunk. Ha egy termékben 2 hatóanyag található, akkor az a termék 2 hektárnak számolódik.
A legszélesebb körben a terbutilazint, a dikambát és a mezotrion tartalmú, résztartalmú hatóanyagokat tartalmazó termékeket használták fel a termelők.
Az adatok azt támasztják alá, hogy új, forradalmi hatóanyagot nem vezettek be a gyártók. A többség a hatóanyagok koncentrációjának növelését és az elérhető hatóanyagok összecsomagolását választotta megoldásként az elmúlt években.
Összegezve az elmúlt évek trendjeit, elmondhatjuk, hogy a preemergens gyomirtás egyre inkább háttérbe szorul, ugyanakkor az olcsóbb generikus termékek egyre szélesebb körben terjednek el. Egy új hatóanyagra nagy számú érdeklődő, kipróbáló jelentkező is lehet majd.
Végezetül szeretnénk megköszönni a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2020-as évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!
Puskás Péter – Kleffmann és Partner Kft.
www.kleffmann.com/hu
