Újabb pocokinváziótól tartanak a gazdálkodók, a csapadékszegény tél és a korai tavaszodás ugyanis kiváló feltételeket teremthet a rágcsálók elszaporodásához. Bár a védekezés nem egyszerű, számos praktika áll a termelők rendelkezésére, amivel megelőzhető a szántóföldeken és a gyümölcsösökben okozott kár.
Az elmúlt években a mezei pocok egyre nagyobb területen okozott károkat, elsősorban a szántóföldeken és a gyümölcsösökben szaporodott el a kártevő rágcsálófajta. Míg azonban az elmúlt évben a januári kemény fagyok némileg csökkentették a pocokpopulációt, az idén úgy tűnik, a kártevőirtásban nem lesz a gazdák segítségére az időjárás. Görög Róbert, a NAK szántóföldi növénytermesztési szakértője szerint a csapadékszegény tél és a korai tavaszodás is kedvező feltételeket teremthet a pockok számára, így bár nehéz megjósolni, de több megyében számítani kell arra, hogy az idén is problémát okozhatnak a termelőknek. Károk nemcsak évelő pillangósokban és őszi vetésű gabona- vagy repcetáblákon fordulhatnak elő, hanem faiskolákban, gyümölcsültetvényekben is, ahol a pockok nagymértékű fapusztulást okozhatnak a fák gyökereinek elrágásával.
Bár egyelőre invázióról nincs szó, ugyanakkor minden gazdát arra intenek a szakemberek, hogy fokozottan figyeljen a területeire, és ha szükséges, azonnal kezdje el a védekezést. A rágcsálóirtás egyébként nem könnyű feladat, de számos praktika alkalmazása eredményre vezethet. Az egyik legfontosabb eszköz, ami a gazdák kezében van, az a megfelelően elvégzett talajmunka. Az őszi mélyszántás például segíthet a védekezésben, azokon a területeken, ahol elvégzik a munkát a termelők, látványosan csökken a pockok száma. A tarlóhántás elmaradása, a területek ugaron hagyása, illetve a nem megfelelő talajművelés a rágcsálók elszaporodásának kedvez. Nagy figyelmet kell fordítani emellett az úgynevezett ruderáliák, vagyis a táblaszegélyek, árokpartok, mezőgazdaságilag nem művelt területek kártevőmentesítésére is, mivel ezek kiemelten jó élőhelyet biztosítanak számukra egész évben.
Görög Róbert szerint gyengébb fertőzöttség esetén megoldást jelentenek a pockok természetes ellenségei, a ragadozó madarak. A termelők „T”-alakú ülőfák kihelyezésével segíthetik elő, hogy a madarak az adott táblából szerezzék be zsákmányukat, ezzel jelentősen csökkentve a rágcsálók számát. Súlyosabb fertőzés esetén, vagyis ha a gazdák száz négyzetméteren belül 1-2 lakott járatot találnak, már elkerülhetetlen a kémiai, növényvédőszeres beavatkozás. Itthon jelenleg három készítmény használata engedélyezett a mezei pocok elleni védekezésre: az Arvalin LR , a Polytanol, valamint a Delu. Ezeket a szereket a járatok nyílásába helyezve alkalmazhatják a termelők. Fontos ugyanakkor, hogy a két eszközt, vagyis a természetes, ülőfás védekezést és a vegyszeres irtást nem szabad egyszerre alkalmazni. Ebben az esetben ugyanis megnő az úgynevezett másodlagos mérgezés veszélye, azaz a méregtől elpusztult rágcsálót a ragadozók fogyaszthatják el.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az ország egyes területein engedélyezte a Redentin75 RB rágcsálóirtó szer használatát is. A védekezést jelenleg Békés, Csongrád, Heves, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén, Vas, Tolna, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém és Fejér megye szántóföldi, kertészeti kultúrájú területén, lucernában és mezőgazdaságilag nem művelt területeken segítheti a szükséghelyzetben forgalomba hozott anyag. A készítményt a regisztrált termelők 2018. január 3-tól 2018. március 31-ig használhatják fel. Arra azonban ügyelniük kell a termelőknek, hogy a vegyszer alkalmazását a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályán jóvá kell hagyatni. A szakszerű védekezés érdekében fontos, hogy a termelők igénybe vegyék a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara növényorvos szakembereinek iránymutatásait.
A hatékony, időben elvégzett munka eredményeként a földhasználók megszabadulhatnak a kártékony rágcsálóktól és jó termésben bízhatnak ebben az évben.
