2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.
A 264 oldalt felölelő mű – mint ahogy a címből is következik – a szántóföldi kultúrnövényeket érintő hatások elemzésére vállalkozik. A kiadvány a Szerző tollából korábban megjelent cikkek egy vezérfonal mentén összeállított gyűjteménye. Témája az ezredfordulót követő évek során az agrár-élettársulásokban károsító állati szervezetek klimatikus és termesztéstechnológiai eredetű változásainak elemzése.
A felvezetésben a Szerző a kukorica példáján keresztül szemlélteti a kultúrnövényeket érintő időjárási szélsőségek következményeit. Itt kiragadott évek termesztési következményein, növényfejlődési sajátságain keresztül elevenítheti fel az Olvasó a szélsőségesen aszályos, vagy a rendkívül csapadékos évek jellemzőit. Továbbiakban a szántóföldi kártevők jelentőségének változását kiváltó hatásokat, biológiai háttéreseményeket tárja fel a mű. Itt tárgyalja a Szerző a felmelegedés, a hőmérséklet, illetve a víz, a csapadék kártevők biológiájára, kártételére gyakorolt hatásait.
Emellett bővebb terjedelemben foglalkozik a kártevők jelentőségét befolyásoló termelési adottságok, agrotechnika, klíma és urbanizációs eredetű befolyásoló tényezőkkel. E gondolatokat zárván pár veszélyes kártevő példáján keresztül érzékelteti e fajok sikerének hátterében meghúzódó speciális biológiai sajátságokat.
Dr. Keszthelyi Sándor külön fejezetet szentel a rovarkártételek kórtani következményeinek, mely – mint ismert – jelentős állat- és humán-egészségügyi aggály kiváltója. Végül a könyvet záró fejezetekben ritka vagy különösen jelentős káreseményekről, kártevő-felszaporodásokról olvashatók tudósítások. Többek között a csapadékos periódusokban fellépő ritka fritlégy okozta problémákról, a 2014-es tömeges mezei pocok gradációról, a gyepi hangya meglepő repce kártételéről, vagy például a vetésfehérítők 2018. évi tömegszaporodásáról olvashatók beszámolók.
A könyv mintegy 80 fotóval, és számos (25 db), a könnyebb megértést elősegítő diagrammal illusztrált. Stílusa olvasmányos, mely bár szakmai alapossággal készült, de szakít a tudományos kéziratok struktúrájával, felépítésével. A könyv nem titkolt célja a múlt példáinak felelevenítésén keresztül a növénytermesztésben és növényvédelemben dolgozó szakemberek munkájának elősegítése. Emellett a tématerület iránt érdeklődő egyetemi hallgatók, illetve a szakigazgatásban szereplő kollégák számára is hasznos olvasmány lehet.
