A cukorrépa Syndrome Basses Richesses (alacsonycukor-szindróma, SBR) betegségét a Candidatus Arsenophonus phytopathogenicus nevű baktérium okozza, amely a burgonyagumó bakteriális hervadásáért is felelős.
1991-ben jelent meg az SBR
A cukorrépának ez a betegsége viszonylag újnak számít, amelyet közvetlenül egy baktérium okoz. Az „alacsonycukor-szindróma” fellépését először Burgundiában figyelték meg szántóföldi körülmények között 1991-ben. Magyarországon 1998-ban jelent meg; Németországban pedig 2009-ben.
A betegség jelentős mértékű gazdasági kárt okoz a cukorrépa cukortartalmának jelentős csökkentésével, és innen ered a betegség elnevezése is. A fertőzött cukorrépa cukortartalmának hirtelen csökkenése szeptember elején kezdődik, és a hónap végére a cukortartalom 2-4%-kal is alacsonyabb lehet, mint az egészségeseké.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a betegséget csak a vektorok, azaz a kabócák (üvegkabócák) kiirtásával lehet megfékezni. Az engedélyezett rovarölő szerek azonban alig hatékonyak a rovar ellen.
Egy harmadik kultúrában is kimutatták a kórokozót
Hessenben a Julius Kühn Intézet (JKI) és a Landesbetrieb Landwirtschaft Hessen (LLH) most már a korai, salátába való vöröshagymában is kimutatta a baktériumot. Egyelőre nem lehet biztosan megítélni, hogy a kultúrában észlelt betegségtünetek is az SBR kórokozónak tulajdoníthatók-e, vagy esetleg más károsító is jelen volt.
Romlik a hozam és a minőség
A baktérium a betakarított termény terméshozamának és minőségének csökkenését idézi elő. Cukorrépában a kórokozó alacsony cukortartalmat, a répa barnulását okozza. Az idősebb levekek sárgulnak, sodródnak, a fiatalabbak rosszul fejlődnek. Burgonyában a növény és a gumók hervadnak, gumis állagú csomók keletkeznek a gumókon. A fertőzött növények kevesebb keményítőt és több szacharózt tartalmaznak.
A kabóca terjedése egyelőre megállíthatatlan. De vannak arra utaló jelek, hogy egyes burgonyafajták fogékonyabbak, mint mások, ennek alapján a fajtaválasztás az érintett területeken a védekezés egyik módja lehet.
A szakemberek új típusú növényvédő szerekben, az infokemikáliákban látják a hosszú távú megoldást, ám ezek fejlesztése még folyamatban van.
Fotó: Pixabay
