Növényvédelem

Miért növekedhet a poloskák száma olyan helyeken, ahol soha nem voltak korábban?

Independent    

A poloskák Kelet-Ázsiában őshonosak, majd első ízben körülbelül 20 évvel ezelőtt Pennsylvania területén észlelték őket. Azóta az egész USA-ban elterjedtek, de leginkább az ország közép-atlanti részén, a középnyugati részeken és a nyugati parton koncentrálódnak – és itt is okozzák a legtöbb problémát.

A kellemetlen szagú rovarok olyan növényeket támadnak meg, mint a gyümölcsök és a kukorica. Bárki, aki már valaha szagolt poloskát, fel tudja idézni a belőlük áradó átható bűzt, amely egyesek szerint a borshoz, míg mások szerint inkább a rothadt gyümölcshöz vagy a korianderhez hasonlítható.

Az inváziós rovarok az Egyesült Államokban, és több mint 40 államban vannak jelen. Ez nem csak az érzékeny orrúak számára jelent problémát, mivel ezek a büdös bogarak komoly mezőgazdasági kártevőként károsíthatják az olyan terményeket, mint a különböző gyümölcsök és a kukorica.

Egy új tanulmány szerint az éghajlati válság fokozódásával a következő évtizedekben ezek az élőlények még jobban elterjedhetnek az egész országban.

Az új tanulmány kutatói azonban arra voltak kíváncsiak, hogy ezek a kártevők milyen messzire képesek terjeszkedni az Egyesült Államokban, különösen az éghajlat felmelegedésével és az élőhelyek változása mellett. A kutatócsoport ezért olyan tényezőket vizsgált, mint a hőmérséklet és a csapadékmennyiség, hogy lemodellezze, 2080-ra az ország mely részei válhatnak jobban vagy kevésbé élhetővé a poloskák számára.

Összességében azt találták, hogy a rovarok számára alkalmas élőhelyek mennyisége 70 százalékkal nőhet két különböző, közepes mértékű éghajlat-változási forgatókönyv (vagyis nem a klímaválság legrosszabb esete és nem is a klímaváltozás lehető legjobb kimenetele) esetén. Az eredményeket 2022 augusztusában publikálták a Pest Management Science című folyóiratban.

Míg egyes területeken, különösen délkeleten, kevesebb poloska jelenhet meg az éghajlat változása miatt, addig más területeken sokkal több lehet. A szerzők a tanulmányról szóló sajtóközleményben különösen a közép-atlanti térségre, a Nagy-tavak térségére és a nyugati völgyes régiókra, például a kaliforniai Sacramento környékére mutatnak rá, mint lehetséges élőhelyekre.

Általában véve a melegebb időjárás segít a poloskáknak, mivel azok nem kedvelik a hideget – teszik hozzá. De vízre is szükségük van, így, ha a területek ugyan melegebbé válnak, de túl szárazak maradnak, az valószínűleg nem járul hozzá a rovarok terjeszkedéséhez.

Nem ez az első kutatás, amely szerint a poloskák egyre nagyobb veszélyt jelenthetnek az Egyesült Államokra a felmelegedő időjárás mellett. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által ismertetett korábbi kutatások lényegében ugyanerre a következtetésre jutottak.

A poloska már eddig is számos növény termesztésében okozott kárt, amióta két évtizede megjelent az Egyesült Államokban. A rovarok nem válogatósak – az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) szerint a szőlőtől kezdve a limababbal, almával, kukoricával, paradicsommal és kajszibarackkal is táplálkoznak.

A táplálkozásuk miatt ezek a növények néha teljes mértékben felhasználhatatlanná válnak – hangsúlyozza az ügynökség. Az éghajlat-változással minden rendszer megváltozik, így az a tény, hogy jelenleg még lehet csicseriborsót, lencsét vagy búzát termeszteni e kártevők nélkül, nem jelenti azt, hogy ez néhány év múlva is így lesz – mutatott rá a tanulmány vezető szerzője, Javier Gutierrez Illan, a Washington Állami Egyetem rovartani szakértője a sajtóközleményben. – Vannak enyhítő intézkedések, amelyeket megtehetünk, de tanácsos felkészülni a változásra.

Emellett, ahogy a hőmérséklet télen visszaesik, a poloskák melegebb menedéket keresve a házakba költöznek – és akár több ezres egyedszámban is megtelepedhetnek az épületek repedéseiben és réseiben – hívja fel a figyelmet az EPA.

Bár az állatok nem jelentenek komoly veszélyt az emberekre vagy a háziállatokra, ezek a rejtett kolóniák bűzlenek – szó szerint. És ha az ország egyre több részén kezdenek el terjeszkedni, akkor még több amerikai kaphat kéretlen ízelítőt ebből az ikonikus szagból.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Növényvédő szerek: két hatóanyagot betilthat az Európai Unió

2024. december 12. 09:10

Az Európai Bizottság visszavonhatja két hatóanyag, a flufenacet és a flutolanil növényvédelmi engedélyét. Egyelőre javaslattervezetekről van szó.

Ha enyhe lesz a tél, megint küzdhetünk a mezei pockokkal

2024. november 26. 13:10

Most érdemes körülnézni a szántóföldön és környékén és felmérni, hogy milyen a pocokhelyzet. A legjobb védekezés ebben az esetben is a megelőzés.

Szappanszerű anyagokat tartalmazó növényeket tesztelnek kártevőirtásra

2024. november 25. 14:40

A bionövényvédelemben, de más területeken is kiválóan felhasználhatóak a szántóföldön megtermelt fehérjenövényekből kivont szaponinok.

Az éghajlatváltozás csökkenti a gyomirtó szerek hatékonyságát

2024. november 22. 16:10

A gyomirtó szerek maximális hatékonyságához optimális körülmények a klímaváltozás miatt egyre ritkábbak. Mire kell felkészülnünk?

Ezek voltak az amerikai agrárium legnagyobb kihívásai 2020-ban

2020. december 31. 05:47

A 2020-as év egyedülálló kihívásokat hozott a mezőgazdaságban. A koronavírus-járvány érzékenyen érintette a gazdákat, de az időjárási események is problémákat okoztak a különböző régiókban.

Rekordszinten az amerikai agrárexport

2020. november 26. 06:47

A szójabab exportját az aktuális pénzügyi évben rekordszintű, 26,3 milliárd dollárra ugorhat.

Környezetbarát raklapokat gyártanak kukorica hulladékából

2021. január 17. 04:37

Egy amerikai vállalat CornBoard néven fa helyettesítőt állít elő olyan növényi részekből, szármaradványokból és levelekből, amelyek általában a kukoricatermés betakarítása után a mezőn maradnak.

Egyre tiszavirág életűbbek a méhek

2023. január 10. 16:41

A Marylandi Egyetem entomológusainak új tanulmánya szerint a laboratóriumi környezetben tartott mézelő méhek élettartama 50%-kal csökkent a ’70-es években tapasztaltakhoz képest.