Növényvédelem

Speciális rovarhálóval a tripszek kártétele ellen

Agrofórum Online

A világ nagy részét meghódító tripszfajok életmódjuknak köszönhetően rendkívül jelentős kártevőnek számítanak, melyek a dísznövénytermesztésben, zöldség-, illetve gyümölcstermelésben komoly károkat okoznak.

A tripszek invazív jellege elsősorban a nemzetközi gyümölcs-, virágosnövény-kereskedelmi, valamint növényi szaporítóanyag-értékesítési folyamatoknak köszönhető. Apró méretük és rejtett életmódjuk, viselkedésük (szaporodási, táplálkozási), valamint peszticidekhez történő alkalmazkodási készségük különösen megnehezíti felderítésüket és az ellenük folytatott növényvédelmi kezelések sikerességét is kétségessé teszi. Közvetlen kártételük táplálkozási tevékenységükben nyilvánul meg, míg közvetetten – vektorként – számos patogén szervezet terjedéséért felelősek.

A rovarhálók termelésben történő felhasználása egyre elismertebbnek számít, mely a tripszek elleni integrált növényvédelmi eljárások egyik elemét képezheti főként az üvegházi termesztésnél. Az Arrigoni által gyártott hálók szövési sűrűsége, szemmérete és szerkezeti sajátosságai lehetővé teszik, hogy megfelelően bevethetővé váljanak a biológiai növényvédelmi eljárások során. Mivel a tripszek behatolási képessége jelentős, ezért a szemek méretének csökkentése nagy jelentőséggel bír. Azonban ezek redukciójával párhuzamosan mérséklődik a légáramlás mértéke is, valamint az ennek folytán kialakuló hőmérséklet és páratartalom növekedése kedvezőtlen hatást gyakorol az alapvető növényi életfunkciókra.

Az Arrigoni BIORETE 80 és 90 Airplus rovarhálók extrém erős szálakból szőtt, csökkentett, 0,17 x 0,15 mm szemméretének, valamint a 3D szerkezeti sajátosságainak köszönhetően 99%-os védelmet nyújtanak a tripszekkel szemben, miközben az egységnyi területre eső magasabb szemszám elősegíti a levegő áramlását. 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Kíméletes módszerek a szobanövények kártevői ellen

2025. február 4. 09:40

A fertőzött növényeket mindig azonnal el kell különíteni, hogy megakadályozzuk a kártevők további terjedését a többi növényre.

Fel kell készülni a japán cserebogarak támadására!

2025. január 8. 14:40

Svájcban már megjelent a japán cserebogár. A kártevő a gyümölcsösök, szőlő, dísznövények gyökerét rágja meg, óriási pusztítást okozva.

Óriási károkozásra képesek a szúfélék

2025. január 1. 16:10

Itthon a néhány száz hektáron növő lucfenyőkben már nem tesznek számottevő kárt, de például Ausztriában 2024-ben is fertőztek a betűzőszúk.

Növényvédő szerek: két hatóanyagot betilthat az Európai Unió

2024. december 12. 09:10

Az Európai Bizottság visszavonhatja két hatóanyag, a flufenacet és a flutolanil növényvédelmi engedélyét. Egyelőre javaslattervezetekről van szó.

Jelentősen felerősödött a bagolylepke fajok aktivitása

2019. szeptember 3. 08:32

A bagolylepke fajok aktivitása nemcsak szántóföldön, de a szabadföldi zöldségkultúrákban is gondot okozhat. A csapdák napi 10-20-as egyedszámban fogják a káposzta, a C-betűs, a gamma, a felkiáltójeles, a vetési és a gyapottok bagolylepkéket.

Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei

2019. január 18. 08:35

Az inváziós kártevőkről szóló sorozatunkban a májusi lapszámban a burgonya cisztaképző fonálférgek kártételéről, morfológiájáról, fajmeghatározási módszereiről és patotípusairól olvashatnak.

Veszélyes kártevők: Repcebecő-ormányos

2019. június 4. 10:52

A repcén táplálkozó ormányosbogarak közül a legnagyobb kárt a repcebecő-ormányos okozhatja, hiszen a lárva a magkezdeményeket és a magvakat rágja. Ezzel a közvetlen kártételével önmagában is nagy veszteséget okozhat, de közvetett kártétele is jelentős.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (2. rész)

2019. november 20. 12:07

2019-ben a száraz és enyhe tél kedvezett a mezei pocok szaporodásának. Az Alföld és a Dunántúl túlnyomó többségén a fertőzöttség elérte a veszélyes mértékű, 2 darab/100 négyzetméter szintet.