Az árakra elsősorban az volt hatással, hogy a kínai-amerikai feszültség tovább enyhülhet és bár áttörő új hír nem volt, felmerült további 10 millió tonnás nagyságrendű kínai szójabab vétel lehetősége az USA-ból. Ez elegendő volt, hogy minden egy kicsit erősödni tudjon. A hét végén aztán a betakarítás kedvező haladása jutott fölénybe és így a hetet a szójabab chicagoi jegyzése lejjebb zárta.

A pénzügyi alapok is eladók voltak és ez is fokozta a nyomást a jegyzésekre. Hasonló folyamat zajlott le a kukorica esetében is, ott még az is előrevetítette a csökkenést, hogy technikai elemzés alapján is várható volt a jegyzések csökkenése. A decemberi jegyzés hétfőn megtört egy szeptember eleje óta tartó tendenciát átlépve egy úgynevezett alsó megtámasztási vonalat, és ez eladásokat indított el.

A búza esetében szintén az azonnali szempontok domináltak – a vetések jó állapotban vannak és a következő napok is kedvezőek lesznek, így itt is a szeptember eleji mélypontot követő emelkedés megtorpanása volt tapasztalható. A kukoricánál említett trendvonalat azonban itt még nem lépte át a jegyzés, így esélye van a korrekciónak bármilyen áremelkedést eredményező hír esetén. Ilyen hírekre azonban a nyugati térségben egyelőre nem várnak – a rövid távra szóló előrejelzések inkább a kereslet csökkenésével számolnak, elsősorban az észak-amerikai áruk versenyképtelensége miatt.

A hosszabb távú áralakulásnál már azt is figyelembe kell venni, hogy Ukrajna búza eladásai és szállításai jóval meghaladják az egy évvel ezelőtti szinteket. Az előrejelzések szerint kb. 19 millió tonna export árualap van ebben a szezonban és ebből már 10 millió tonna kiszállításra került. Ez egyértelműen a kínálat csökkenését jelenti. Az is a képhez tartozik szerintem, hogy ez nem véletlen és korántsem várom azt, hogy Ukrajna eltűnik a kínálati oldalról. Az eddigi szállítások azt vehették figyelembe, hogy idén is kb. 30 millió tonna kukoricát is ki kell majd vinni az országból és a véges belső szállítási kapacitások miatt volt erőteljesebb az export üteme eddig a búzánál.

Oroszországnál más a helyzet, ott a 34 millió tonnás búza export a meghatározó és ha ehhez hozzávesszük a 4,7 millió tonna kukoricát még akkor is jóval elmarad az exportra várt 38-39 millió tonnás mennyiség az ukrán közel 50 millió tonnás volumentől.

Ezért fordulhat elő, hogy a nagyon ellenőrzött orosz piaci folyamatok átírhatják a hosszútávú áralakulást és a búza ára tovább tud emelkedni. Az itteni kínálatnál ez már jelentkezik és a legutóbbi árak további 5-10 USD/to-s áremelkedést hoztak.

Ezzel szemben a kukorica ára a most kínálatra kerülő új termés miatt ezt nem fogja tudni követni, várható, hogy az európai jegyzések továbbra is jó esetben tartottak, illetve akár még csökkenőek is lehetnek. Ennek jeleit már láthatjuk, a párizsi jegyzés már ismételten a szeptemberi mélypontok felé halad – az elmúlt hetek néhány eurós emelkedése pár nap alatt semmivé lett.

Az olajosmagvak megint ellentétes mozgást mutattak, aminek hátterében a pálmaolaj árának emelkedése volt. A repce jegyzésére nyomást gyakorolt ezzel egyidőben a kanadai betakarítás előrehaladása – a rossz időjárás végetért és lehetett pótolni az elmaradásokat. Érdemi adat, hogy az ukrán és az orosz napraforgó terméseredmények jobbak, mint a tavalyiak voltak, az ukrán 2,43 to/ha eddig, tavaly 2,24 to/ha volt, illetve az orosz eredmény 1,89 to/ha a 2018-as 1,62 to/ha-ral szemben egy francia termésbecsléssel foglalkozó cég közlése alapján. Ez nem csak a napraforgómag piacára, de a napraforgóolaj európai piacára is nyomást gyakorolhat, mert mindkét ország elsődleges célja a feldolgozott termék exportja.

A hazai eseményeket egyre nehezebb követni – megmozdult néhány tétel a problémás búzakészletekből és ez „na ugye megmondtam, hogy ezt is el lehet adni” hangulatot eredményezett, de amint azt többen és különböző oldalról megjegyezték a problémás mennyiség lehet túl sok is és nem annyira sok is. Ha a szokásos értékesítési arányokat vesszük, akkor ezek a tételek – kb. 1-1,1 millió tonna takarmányozási célra és exportra is el tud menni és mindezt anélkül, hogy a hagyományos piacainkat veszélyeztetnék. Ez érvényes mind a belső, mind a külső irányokra, ezért nem indokolt semmiféle pánikhangulat. Az árakat a nemzetközi események tudják befolyásolni és immár az is látszik, a belső piaci árakat elérték az exportból számítható árak is.

A kukorica és a napraforgó piacát még mindig a betakarítás határozza meg, egyre kevesebb a gyors szállítási lehetőség, a meghatározó immár a 2020-as eladási lehetőség lett. Itt viszont nincs érdemi elmozdulás és továbbra is azt látom a legnagyobb veszélynek, hogy a fekete-tengeri árverseny minket is rosszul fog érinteni.