A grillezésnél szívesen használt faszén készülhet hagyományos módon, pusztán fából, míg brikettként általában rengeteg adalékanyagot is tartalmaz.
A szénégetők egykor megszokott látványnak számítottak az erdeinkben. Ezt a hagyományos foglalkozást űzők faszenet készítettek, a mesterség pedig a 19. században virágzott, mégpedig a vaskohók közelében, mert a jó minőségű acél előállításához faszénre volt szükség. Ma leginkább akkor találkozunk ezzel az anyaggal, ha grillezni szeretnénk.
A faszénhez a vastagabb gyertyán, bükk, kőris és cserfa a legideálisabb. A szénégetők lényegében fából hoznak létre tiszta szenet, mégpedig igen rafinált módon. Egy kisebb boksa is nagyjából 80 köbméter fa kiégetéséhez elegendő, a bő 3 méter magas fahalmot földdel betakarják, majd a tetején gyújtják be. 8–12 napig lassan égetik, aztán egy napig pihentetik. Lényegében a fát ebben az időszakban oxigénszegény környezetben izzásponton tartják, hogy a szerves anyagok eltávozzanak belőle, így jön létre a tiszta szén.
A „normál” fahamuról tudjuk, hogy tápanyagokban gazdag, viszont mégis óvatosan kell vele bánni a kertben, mert lúgosító hatású. Mi a helyzet a grillezés után visszamaradt faszén-hamuval? A kertészek szerint a hagyományos (fentebb vázolt) módon elkészített faszén nagyjából úgy viselkedik, mint a tűzifa, vagyis a hamuját fel lehet használni a kertben, mert nem tartalmaz mérgező vegyi anyagokat.
„A faszén közismert rákkeltő, ezért nem javasolnám a használatát az ehető növények esetében”
– emelte ki ugyanakkor Robert Westerfield, a Georgiai Egyetem szakembere. A gyárakban készült faszén brikettek ráadásul petróleum, fűrészpor, szénpor, kátrány és a tisztítószerekben, gyom- és rovarirtókban is fellelhető bórax összekeverésével keletkeznek, ami nemcsak a növényeknek, de természetesen az embereknek sem való. A „művi” faszén hamuját érdemes inkább a kukába dobni.
A normál faszén hamuját is csak akkor szórjuk szét a kertben, ha a savanyú talaj pH-ját akarjuk rendbe hozni vele, miközben tápanyagot is juttatunk a földbe. Az ilyen hamuban lévő kalcium, kálium, foszfor, réz és bór hasznosak lehetnek a növényeinknek, sőt a komposztba is tehetünk egy keveset. A hangsúly mindig a mértékletességen van, igazodjunk a talajunk állapotához és a termesztett növényeink igényeihez.
Házi körülmények között is készíthetünk faszenet kisebb mennyiségben:
