A homoktövis szaporításának több alternatívája ismeretes. Gyökérzete a talaj felszínéhez közel igen erős oldalgyökereket képez. Ezekről nagyon könnyen sarjad, így fajtaazonos növényeket kaphatunk.
A homoktövis szaporításának több alternatívája ismeretes. Gyökérzete a talaj felszínéhez közel igen erős oldalgyökereket képez. Ezekről nagyon könnyen sarjad, így fajtaazonos növényeket kaphatunk. A sarjadzás mértéke azonban nehezen szabályozható, és ha a porzós egyedek nincsenek jól elkülönítve, fiatal szaporulatukat könnyen össze lehet keverni a termős egyedekével.
Generatív úton történő szaporítása is lehetséges, de ez a módszer több okból kifolyólag is kevésbé kedvelt. Egyik, hogy magja elfekvő, Hrotkó (1999) tanulmányai szerint 3-5 °C-on 30-60 napig rétegezést igényel. A magágyi csemeték csak 4-5 éves korukra fordulnak termőre, szemben a vegetatív szaporodással létrejött csemetékkel (2-3 év). A szaporulat termős-porzós aránya 50:50 % holott ültetvényeknél ez az arány átlagosan 9:1, emiatt a porzós növények egy jelentős része feleslegessé válik. Azzal is számolni kell, hogy egy genetikailag új állomány jön ezáltal létre, a szaporulatok a szülők egyes preferált fajtajellemzőit elveszíthetik.
A homoktövis gyökeresedési hajlama közepesnek mondható. Legáltalánosabb szaporítási módszere a fás dugványozás 20 cm dugványokkal. Az ehhez használt vesszőket egy enyhe téli napon kell vágni. Fagyott állapotban a dugványalanyok nyomásra érzékenyek, fagyfoltok keletkezhetnek később a növényen. Minden fás dugványnak legalább két rügye legyen. Az éretlen vagy fejletlen rügyű vesszők, illetve a vesszők be nem érett csúcsa nem alkalmas e célra. A vesszőket rügy alatt 5-10 mm-re ferdén kell elmetszeni (1. kép).
1. kép: Dugványkészítés
Ügyeljünk arra, hogy a vágóeszköz (metszőolló) tiszta legyen, lehetőség szerint fertőtlenítsük ugyanis a vágásfelületen megtapadt kórokozók megnehezítik a kalluszosodást. 50-100 darabos kötegekbe érdemes rakni (2. kép).
2. kép: Kötegelt dugványok
A megvágott dugványokat kiültetésig hűtőházban érdemes tárolni (költséghatékonyság érdekében ezért februárban gyűjtsünk), de ha erre nincs mód, a dugványok tárolására a vermelés is megfelel. Ezt tehetjük talajba, de a fűrészpor is alkalmas a célra, sőt, sok esetben előnyösebb is. Közvetlenül kiültetés előtt 0,004-0,005 %-es béta-indolvajsav (IVS) oldatba érdemes mártani, mely megduplázhatja a gyökeresedést. A gyökerek 8-12 nap után jelennek meg a dugványokon. A jól fejlett homoktövis gyökérzetén idővel megjelenik a Frankia alni nitrogénmegkötő baktérium (3. kép). Dugványiskolának a laza szerkezetű, levegős, könnyen felmelegedő humuszos homoktalajok a legjobbak. Szabadba ősszel vagy tavasszal dugványozzunk. Ősszel még időben a fagyok előtt, hogy a kalluszosodás végbe tudjon menni, tavasszal pedig várjunk a talaj felmelegedéséig.
3. kép Egy éves dugvány gyökérzete
Bár a homoktövis legáltalánosabb szaporítási módszere a fás dugványozás, Papp (1982) kísérletei azt igazolták, hogy növényházi zölddugványozás esetén jobb eredményeket lehet elérni. Ebben az esetben humuszos talajon fóliasátrat kell állítani. Az erős fénytől védeni kell a szaporítóanyagot, ennek érdekében 3-4 rétegen árnyékoljunk műanyag hálóval. A talajt 2 %-os Orthocid oldattal fertőtlenítsük. A 10-12 cm hosszú hajtásvégeket június első felében szedjük. A dugványok alsó nóduszairól le kell szedni, míg a kiálló hajtásvégeken meg kell hagyni a leveleket. A dugványok vágáslapját 2 cm mélyen mártsuk serkentőanyagba (indolecetsav, indolvajsav), majd 3 cm mélyen szúrjuk a talajba. A gyökeresedés folyamatának a 20-40 °C közötti meleg és 80 % fölötti páratartalom az ideális. Bár ezzel a technológiával csak második évre kapunk kellően erős szabványos szaporítóanyagot, a kísérlet során 97 %-os gyökeresedést sikerült elérni.
Felhasznált irodalom:
Hrotkó Károly (1999) Gyümölcsfaiskola, Mezőgazda kiadó (159, 203-204. o.)
Papp László (1982): A homoktövis jelentősége és szaporítása, Az erdő (31. évf.) 7. sz. 309-312. old.
Porpáczy A.-Porpáczy A.-né (1998) A hagyományos és különleges bogyósgyümölcsűek szaporítóanyag ellátása, Gyümölcs-Inform 3:124-125.
Rajhárt Péter (2014) Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszék; Szóbeli közlés
Bognár Bence Szabolcs
gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök hallgató
Szegedi Tudományegyetem
