Zöldség-Gyümölcs
Zöldség-Gyümölcs

A szarvasgombát sem kímélte az aszály

A szarvasgombát sem kímélte az aszály

Agrofórum Online

A Magyar Szarvasgombász Szövetség Szent László Szarvasgomba Lovagrendje 2018. november 24-én tartotta a XIII. Ünnepi Évadzáró rendezvényét, amelynek helyszíne a budafoki István Pince volt. A szakmai előadások előtt a 2014-ben elhunyt Dr. Boda László intarziás képeiből és szentképeiből összeállított kamarakiállítás megnyitója zajlott.

A PPKE Hittudományi Kar nyugalmazott erkölcsteológia-professzorának, a torinói lepel elismert vezető kutatójának gazdag életútjába nyerhettünk bepillantást a bemutatott műveken keresztül. Ezt követően pálinkabemutató volt. A szarvasgombaágyon készült különlegességek mellett, a romkocsmák kedvelt italát a zöldséges komposztpálinkát, valamint a parlagfűpálinkát is megkóstolhatták az érdeklődők.

Dr. Bratek Zoltán a Szent László Szarvasgomba Lovagrend nagymestere foglalta össze az elmúlt év fontosabb szarvasgombászati eseményeit és számolt be a szezon jellegzetességeiről. A jászsági nyári szarvasgomba idén bekerült a földrajzi árujelző oltalmat elnyert termékek közé, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktárba már korábban felvették. A jászsági nyári szarvasgomba 2016-ban megkapta a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használati jogát is.

Dr. Bratek Zoltán a Szent László Szarvasgomba Lovagrend nagymestere

Az idei szarvasgomba szezon – az előzőekhez hasonlóan – a jászszentandrási római katolikus templomban tartott szarvasgomba szentmisével vette kezdetét. Mivel e település a szarvasgomba fővárosa – Európa egyik legnagyobb nyári szarvasgomba termővidéke található a környéken – a Magyar Szarvasgomba-termesztés Napja elnevezésű, évente megrendezett szakmai rendezvényre is itt került sor idén. Aki tudását tovább szerette volna bővíteni, nem kellett tovább utaznia, hiszen az Első Magyar Triflász Emléktár, a Szarvasgomba Múzeum is Jászszentandráson található.

A triflász hagyományok feltámasztása, a keresztény értékek megőrzése és megújítása, továbbá Szent László szellemi hagyatékának ápolása mellett a Szent László Szarvasgomba Lovagrend célkitűzései között szerepel a szarvasgomba gasztronómiájának felújítása is. Ez utóbbit szolgálja a nyaranta megrendezett szabadtéri sütő-főző verseny. Az év eseményeinek zárása pedig a mostani Ünnepi Évadzáró rendezvény. A Lovagrend 2018-as krónikájához tartozik az is, hogy idén hat új lovag avatására került sor.

Az aszály miatt idén kis méretű gombák teremtek

Az idei szarvasgomba szezonra is rányomta bélyegét a hektikus időjárás. A tavaszi szárazság túl hosszú volt, ez nagy mértékben gátolta a micéliumok fejlődését, így a nyári szarvasgomba idény nagyon gyenge volt, 2018-ban csupán az előző évinek a fele termett. A homoki szarvasgomba gyűjtők július közepén jó eredményekről számoltak be, de az ezt követő száraz, forró periódus után teljesen eltűnt ez a faj is. Az isztriai szarvasgombából a szezon kezdetén sok volt, de a minőséggel gondok akadtak.

A 2018-as szezont jellemző beszámolót követően az októberben elhunyt lovagtársra, prof. Szentiványi Péterre emlékezett a Szent László Szarvasgomba Lovagrend. A héjas gyümölcsűek nemesítése területén világhírnévre szert tett professzort 2013-ban avatták lovaggá. Nevéhez fűződik 10 dió-, 6 szelídgesztenye- és 1 mogyorófajta állami elismerése. Tudományos alapokra helyezte a hazai dió és szelídgesztenye-termesztést, és egyúttal megalapozta e gyümölcsfajok jövedelmező árutermesztését.

Az erős, jellegzetes aromájú isztriai szarvasgomba

A minőségvédelem rendszere Olaszországban

A Bolognai Egyetemről érkezett előadó, Eleonora Del Cavallo betekintést nyújtott az olaszországi szarvasgomba termesztést érintő legfontosabb kérdésekbe. Prezentációjának középpontjában a minőségi szarvasgomba fajok kereskedelmének védelme állt. Mint elmondta, az olasz gasztronómiában fontos szerepe van a szarvasgombának. Éppen ezért a minőség ellenőrzése, a hamisítás elleni küzdelem egyre jelentősebbé válik. 1985 decembere óta törvény szabályozza Olaszországban, hogy mely szarvasgomba fajok termeszthetők, és melyek adhatók el.

Eleonora Del Cavallo a Bolognai Egyetemről érkezett

A szedés, a keresés engedélyköteles, amelynek megszerzéséhez vizsgát kell tenni, valamint vizsgáztatott kereső kutyával rendelkezni kell. A szedéshez egy meghatározott speciális eszköz használata is előírás. A legértékesebb faj Olaszországban a Tuber magnatum, az albai (piedmonti) fehér szarvasgomba. A minőségi áru előállítása érdekében a termesztés során minőségbiztosítási előírásoknak, minőségellenőrzéseknek kell megfelelni. Két intézmény végzi a mikorrhizált csemeték vizsgálatát, és adja ki a minőségi tanúsítványt. Az előírás szerint a Tuber fajok (pl. T. melanosporum, T. aestivum, T. brumale, T. magnatum) részarányának meg kell haladni a 30%-ot, a konkurens fajok pedig nem érhetik el a 15%-ot. A gyökérzeten talált fajok között nem fordulhat elő Olaszországban nem honos szarvasgomba faj. A mintát a gyökérzet nyolc pontjáról gyűjtik, majd a szarvasgomba faji azonosításához ITS (Internal Transcribed Spacer – belső átíródó elválasztó szakasz) régió szekvenciák meghatározását és qPCR vizsgálatot végeznek. E molekuláris vizsgálatokkal pontos képet kapnak a gyökérzeten előforduló fajokról. Az eredmények a tudomány, a kutatás számára is igen értékesek, mert faj alatti kategóriák, szarvasgomba biotípusok azonosítására is alkalmasak. Ezek az ismeretek később a gyakorlat számára is hasznosíthatóvá válhatnak, a nemesítés alapjait jelenthetik.

A nagyspórás szarvasgomba hazánkban is gyakori

Olaszországban is egyre nagyobb problémát okoz a szarvasgomba hamisítása. A felelősség a kereskedőket terheli abban a tekintetben, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzenek, és ne lehessen őket becsapni – hangsúlyozta az előadó.

*

Az Ünnepi Évadzárón került sor a 2018-as triflász díjak átadására. A Hollós László Emlékérmet Palicz Sándor vehette át a magyar szarvasgomba-gasztronómia megújításáért, míg a Szemere László Emlékéremmel Garai Tibor hazai ültetvényes szarvasgomba-termesztés megvalósítása érdekében végzett útkereső tevékenységét ismerte el a Magyar Szarvasgombász Szövetség. A rendezvény és a 2018-as szezon végül szarvasgombás finomságok kóstolásával és baráti beszélgetéssel zárult.

Garai Tibor átveszi a Szemere László Emlékéremet

Az örök második – ősi magyar körtefajták

Az alma mellett a körtének is nagy hagyománya van hazánkban, sőt, számtalan finomabbnál finomabb ősi magyar körtefajta ismert. Ezek közül most az Árpávalérő, a Mézvackor és a Kálmán körte fajtákat mutatjuk be.

Hazánkban közel 36,3 ezer hektáron van gyümölcsös az Eurostat adatai szerint

A 2017-es adatokat összegző jelentés szerint a magyarországi gyümölcsösökben valamivel több, mint 25 ezer hektáron almafák találhatók, sárgabarack 5,4 ezer hektáron, őszibarack 3,5 hektáron, körte pedig 2,3 hektáron.

Az Essex grófságból hazánk kertjeiig – olvasóink kedvenc történelmi almái

Újabb három történelmi almafajta kerül bemutatásra, melyeket még ma is örömmel emlegetnek hazánkban, sőt, még akár termesztik is őket. Ezek a fajták a London pepin, a Bőralma és a Pónyik alma.

Méltatlanul elfeledett régi almafajták

Mára a régen sokak által kedvelt almafajták termesztése kezd háttérbe szorulni, helyüket átveszik a modern fajták. Vannak azonban olyan gazdálkodók, akik nem feltétlenül csak a profitot nézik, hanem feltett szándékuk a régi almafajták megőrzése.

Sötét jövő előtt áll a szarvasgomba-termesztés

A skóciai Stirling Egyetem kutatása szerint hamarosan vége a szép időknek, és a klímaváltozás miatt a jól jövedelmező szarvasgomba-termesztés, mint iparág eltűnhet a század végére.

2018. november 29. 04:36

Szarvasgombász Szövetség: Minden család asztalára évente kerüljön szarvasgomba

A szarvasgomba termésmennyisége szempontjából Európa egyik legjelentősebb tényezője a magyar termőfelület.

2018. április 11. 07:34

Új rekord született! - Megmutatjuk az ország legnagyobb szarvasgombáját

Egy rekordméretű, 1040 grammos isztriai szarvasgombát (Tuber magnatum) találtak Baranyában, ez az eddigi legnagyobb Magyarországon valaha előkerült példány.

2018. december 19. 18:04

Olcsóbban veszik át idén a szarvasgombát

Míg tavaly a nyári szarvasgomba felvásárlási ára évtizedek óta nem látott magasságokba szökött, és az 500 eurós kilónkénti ár sem volt ritka a szezon folyamán, idén a nagy olasz kínálat miatt a gombaár 140 eurónál nem ment feljebb.

2018. október 5. 07:48