Gyerekkorunkban sokszor hallhattuk: „ne hámozd meg az almát, a héjában van a vitamin!”. Mégis sokan félnek ma már beleharapni a héjjal együtt. Vajon tényleg kockázatos, vagy inkább nagy hiba meghámozni?
Az alma a magyar kertek és piacok egyik leggyakrabban fogyasztott gyümölcse. Frissen harapva, kompótnak vagy süteménybe is kiváló. Azonban sok fogyasztó bizonytalan abban, hogy a héjat érdemes-e megenni, vagy inkább biztonságosabb meghámozni. A döntés nem egyszerű, hiszen a héj vitaminokban, rostokban és antioxidánsokban gazdag, ugyanakkor növényvédőszer-maradványok is előfordulhatnak rajta.
Mosással sok minden eltávolítható
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a legegyszerűbb és leghatékonyabb háztartási megoldás a folyó vizes, alapos dörzsölés. Ez nemcsak a por és szennyeződések eltávolítását segíti, hanem a baktériumok és penészspórák számát is csökkenti. Kutatások szerint már a sima vízzel való mosás is mérhetően csökkenti a növényvédőszer-maradványok mennyiségét.
Ecet és szódabikarbóna a konyhából
Az amerikai USDA és a Massachusetts Egyetem vizsgálatai igazolták, hogy a mosást tovább lehet fokozni. Az enyhén ecetes víz hatékonyan mérsékli a kórokozó baktériumok és gombák jelenlétét, míg a szódabikarbónás áztatás bizonyítottan segít bizonyos növényvédő szerek lebontásában. Egy 2017-es kutatás szerint az alma héján lévő maradványok mennyisége 15 perces szódabikarbónás áztatás után jelentősen alacsonyabb volt, mint egyszerű öblítés esetén.
Mit ér a hámozás?
Sokan inkább a hámozást választják, hogy minden kétséget kizárjanak. Ez valóban eltávolítja a felületi maradványokat, ugyanakkor a héjban található C-vitamin, rost és antioxidánsok nagy része így kárba vész. Emiatt a szakemberek inkább a mosást és az áztatást javasolják, és csak indokolt esetben a hámozást.
Biotermesztés: kisebb kockázat
A biotermesztésből származó almákban lényegesen alacsonyabb a szintetikus növényvédő szerek kockázata, mivel ezek használata szigorúan tilos. Ugyanakkor a bio gazdák is alkalmazhatnak természetes eredetű készítményeket, például rezet vagy ként. Ezek maradványai is kimutathatók lehetnek, de mennyiségük jellemzően jóval kisebb, mint a konvencionális termesztésből származó gyümölcsökben.
Hogy a legbiztonságosabb?
A szakértők szerint a legjobb megoldás a több lépésből álló előkészítés:
- először folyó víz alatt alaposan megmosni,
- ha szükséges, rövid ideig enyhén ecetes vagy szódabikarbónás vízben áztatni,
- végül leöblíteni és megszárítani.
Ezzel a módszerrel a mikrobiológiai kockázatok és a növényvédőszer-maradványok is jelentősen csökkenthetők, így az alma héja bátran fogyasztható, anélkül, hogy le kellene mondanunk a benne lévő értékes tápanyagokról.
Képek: Pixabay.
