Az elmúlt év új gondokat hozott a dinnyéseknek. Erről és a továbblépés lehetőségeiről beszélgettünk Dr. Balázs Gáborral, aki a Budapesti Corvinus Egyetemen a dinnyetermesztésre „szakosodott”.
Van egy kedvelt kerti növényünk, amit a kertészek zöldségnek tartanak, étkezési szokásaink szerint viszont gyümölcsként fogyasztjuk. Nyár közepén népszerűsége szinte verhetetlen. A dinnyéről van szó, lehet az akár görög, akár sárga. Kézimunka-igényes kultúra, így kellő felület családokat tarthat el. Valamikor Hevesből vándordinnyések szóródtak szét és éltek nomád körélmények között az ország megfelelő termőtájain. Ma már helyben termelnek (főleg Békésben) és inkább a szállítást is vállalják, ha a tábla széléről nem sikerül értékesíteni.
Az ezredforduló után a változó, de összességében csökkenő jövedelmezőség miatt egyre többen felhagytak a termeléssel. Azután 2012-2013-ban mintha változni látszott volna a helyzet, javult a termelői kedv. Az elmúlt év új gondokat hozott. Erről és a továbblépés lehetőségeiről beszélgettem Dr. Balázs Gáborral, aki a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékén a dinnyetermesztésre „szakosodott”.
Hogyan lehet 2014-et dinnyés szemszögből megítélni?
A tavasszal még bizakodó termelőket év közben két tényező sújtotta. Az egyik a rendkívüli csapadékbőség, ami erős gombafertőzést okozva többlet növényvédelmet és költséget igényelt. A másik még több gondot okozott. Ez pedig a mezeiegér-invázió volt. Találtunk olyan hosszabb kerítés-menti sávot, ahol átlagosan 70-80 cm-ként voltak a járatok nyílásai. A rágáskár terméskiesést eredményezett, az esetileg engedélyezett és többször kiszórt rágcsálóirtó „hozadéka” szintén költségtöbblet, valamint szokatlan és nehézkes utánjárás lett. Így várható, hogy többen a kisebb kockázatot és nagyobb biztonságot ígérő szántóföldi növénytermesztésre állnak át. Ugyanis tudni kell, hogy 1 ha dinnye termelési költsége 1-1,5 MFt között mozog, tehát nagy a kockázat.
Bízunk abban, hogy akik értik és szeretik a dinnyetermesztést, talán generációk óta, azok nem lesznek hűtlenek ehhez kultúrához. Nekik mire hívná fel a figyelmüket?
Úgy tapasztalom, hogy a dinnyések egy részénél eladáskor jönnek a gondok. Nem határozzák meg előre a termesztési célt. Ugyanis a görögdinnyét tudatosan exportra termelőknek az ún. „dobozos”, azaz 2,5-5,5 kg közötti termést adó fajták közül kell választani. Hazai piacon az ennél nagyobb, „konténeresnek” mondott dinnyét lehet eladni. A bevált piac bevált fajtájáról nem érdemes lemondani. Ugyanakkor célszerű az új fajtákra is odafigyelni és közülük főleg alak szempontjából választva, kisebb területet beültetni. Előnyös tulajdonság a fajtaválasztás szempontjából az erős lombfelület-képződés, amire a nagy nyári melegek miatt kell egyre inkább odafigyelni. A sárgadinnyénél egyszerűbb a helyzet: szabadföldre a kantalup típusúak váltak be, míg hajtatásban a Gália változatok is megfelelőek.
Tehát a termelés a fajtakérdés tisztázásával kezdődik. De egyre többet hallani az oltott dinnyepalánták alkalmazásáról. Milyen tapasztalatokat hozott ez a módszer?
Összetett témáról van szó. Hajtatásban és monokultúrás szabadföldi termesztésben csak így kerülhető el a fuzárium-fertőzés. Sokan a koraiságot is ezzel vélik elérni, de ez időjárásfüggő. Korai kiültetésnél ugyanis, főleg túl nedves talajban, megfázhat a gyökérzet. Az állandó helyre vetés egyébként nyilvánvalóan olcsóbb és a növények is ellenállóbbak lesznek.
Az oltott palánta előállításában van-e újdonság?
Néhány éve a dinnyések még kizárólag import palántát használtak. Ma már azonban a termelők egyre többen maguk állítják azt elő. Így érték el, hogy országosan a terület felén már oltott palántát alkalmaznak.
Terjedőben van a gyökér nélküli, félszikleveles oltási módszer, az eddigi félszikleveles továbbfejlesztéseként. Az újdonság, hogy mind a tököt, mind a dinnyét a gyökeréről levágják, egy-egy sziklevelüket eltávolítják, a két növénycsonkot a vágási felületnél összeillesztik, csipeszelve rögzítik, és így tűzdelik vagy dugványozzák. Az alany alvórügyét ekkor kell eltávolítani, mert különben a szabadföldön a sokkal nehezebb vadalás elkerülhetetlen. Az oltókamrában közel 100 %-os páratartalom és magasabb hőmérséklet mellett, gyökereztető hormon nélkül is jó eredés érhető el nedves talajban.
A gyökértelen állapot az alany növekedését visszafogja, először a forradás következik be, azt követően a gyökeresedés. A növények innen enyhén fűtött palántanevelőbe kerülnek.
Feltétlenül számolni kell azzal, hogy az oltott palánta kedvező körülmények között darabosabb termést nevel. Ez export-célú termelésnél lehet hátrányos, ha a dinnye meghaladja a „dobozos” méretet. Nagyobb állománysűrűséggel ez ellensúlyozható.
Akkor már eljutottunk a tenyészterülethez.
Ezt a fajta és a termesztési cél együtt határozza meg. Oltott, nagytestű fajtánál kb. 3,5 ezer db/ha, oltott, de dobozos fajta esetében 4,0-4,3 ezer db/ha, míg saját gyökerű állománynál 7,0-8,0 ezer db/ha az ajánlott tőszám.
És az ültetési idő?
Természetesen ez időjárásfüggő. Általánosságban annyit lehet mondani, hogy az oltott palántákat április 10-15-e között célszerű kiültetni. Ugyanez az időszak ajánlott a dinnyemagok helyben vetésére. A saját gyökerű, tehát nem oltott palántákat elegendő április 20-a körül a földbe juttatni.
Mit lehet ajánlani a tápanyagszükségletre?
Itt is különbséget kell tenni a különböző termesztési módok között. Az oltott palánta kevesebb nitrogént, több káliumot igényel, különben a termés rovására túl intenzív lenne a növekedése. A szabadgyökerűeknél más a helyzet: kezdetben több nitrogént, míg az érési fázisban csak káliumot célszerű kijuttatni.
Dinnyetermő tájakon némi tarkaságot lehet látni: a termelők különböző színű fóliákat alkalmaznak. Van-e jelentősége az eltérő színeknek, és ha igen, melyik mire ajánlható?
Az áttetsző fólia alatt gyorsan melegszik a talaj, de hamarabb jönnek elő a gyomok is. Ez a szín fóliaalagút használatakor alkalmas. A növény viszonylag hamar kinő belőle, és ekkor sortakarásra még megfelelő, de 90-120 cm-es szélessége miatt mindig marad fedetlen felület két sor között. A fekete színű hatása éppen az ellenkező: a napfényt visszaveri, így a talaj nem melegszik kellően alatta. Igaz, ez a gyomok kelését is lassítja. A köztes színeket lehet ajánlani a gyakorlati tapasztalatok alapján: a zöld vagy a lila használata a legcélszerűbb.
Fóliaalagút létesítésénél biztosítani kell a szellőzést. Ez az alagútvégek rendszeres nyitásával – zárásával vagy a perforált, de drágább fólia segítségével érhető el. Lehet kockáztatni is: nem az alagút teljes hosszában, hanem csak a merevítő pálcánként földelni a fóliát, de egy erős szélvihar feltépheti és tönkre teheti azt.
Van-e még az agrotechnikában figyelmet érdemlő elem?
A talajmunkát és a növényvédelmet részben az időjárás határozza meg. Mindkettő odafigyelést, valamint az utóbbi főleg a gombabetegségek elleni szükség szerinti védekezést jelenti. A szedésnél az érettség megállapítása némi gyakorlatot igényel, és az egész betakarítás komoly logisztikai munka, a szedőlétszám és a szállítóeszköz(ök), valamint a fogadópiac biztosítására. Az érési idővel kapcsolatban megjegyzem, hogy az oltott dinnyén később jelenik meg az első termés. Ezért érdemes azt a saját gyökerűhöz viszonyítva 1-2 héttel korábban kiültetni.
Bizonyára minden olvasónk tudja, hogy egy egyetem nemcsak oktat, hanem kutat is. A dinnyetermesztéssel összefüggő ilyen jellegű munka hol folytatható?
Mindenképpen dinnyetermő tájon, mert az egyetemnek erre saját területe nincs. Ezért Békésben vannak kihelyezett kísérleteink, árutermelő gazdaságokban. Minden helyszínen 0,5 ha-t kérünk és kapunk a kísérleteink végzéséhez. A termés természetesen a gazdáké.
Beszélgetésünkből azt éreztem ki, hogy az oktatás és a kutatás mellett tevőlegesen is részt vesz a termelésben.
Valóban, mert dinnyetermesztő dinasztiából származom. Jelenleg a nagyszüleimnek segítek Dombegyházán. Ők koruknál fogva már csak 2 ha-t művelnek, de azon a területen is fele-fele arányban oltott- és szabadgyökerű görögdinnyét nevelünk.
*
Balázs Gábor találkozásunk időpontjában (2014. december) néhány héten belül kapta meg adjunktusi kinevezését és vetőmag-termesztési szakmérnöki oklevelét. Egy 30 éves fiatalembertől ez igen elismerésre méltó. Búcsúzáskor beszélgetésünket megköszönve, ehhez gratuláltam és pályafutásához sok sikert kívántam neki.
(Kurucz Miklós – Agrofórum Online)
