Mára jelentősen nőtt az éves uborkafogyasztás Nyugat-Európában, ahol a kígyóuborka értékesítése átlagosan 2-2,2 kilogramm körül alakul fejenként. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci felmérése szerint ez az érték alig múlja felül a hazai adatokat, hiszen kígyóuborkából a magyarok 1,6-1,8 kilogrammot fogyasztanak évente. Az európai tendenciáknak megfelelően a magyar fogyasztás is dinamikusan növekszik, a fogyasztók egész évben igénylik a friss uborkát. Az uborkánál nagyon fontos a frissesség, ezért az import uborkával szemben a hazainak lényeges előnyei vannak.

A friss uborka fogyasztásának európai növekedése a 2011-es E. coli (kólibaktérium) járvány után indult be ismét, hiszen akkor gyakorlatilag lehetetlen volt friss uborkát értékesíteni Nyugat-Európában. Ennek a 2012-es évre is volt még némi kihatása, de szezonra a piac visszaállt az eredeti szintre. Ez annak is köszönhető, hogy a fogyasztók magatartása az általánosan elutasítóból a tudatos termékkeresőre váltott, amikor egyre több információ állt rendelkezésre az E. coli kitörésének okairól.

Magyarországon a hajtatott uborka termesztése évek óta 100 hektár körül mozog, ebből 60-70 hektár a kígyóuborka, amit 30-40 hektáron folyó salátauborka termesztés egészít ki. Igaz, hogy ez a terület már nem számít jelentősnek a húsz évvel korábbi 500 hektáros uborkahajtató kertészethez képest, de az mindenképpen említésre méltó, hogy a működő kertészetek technológiai szempontból világszínvonalúak, szinte csak a profik foglalkoznak uborkahajtatással, a kis üzemek és kistermelői kertészetek gyakorlatilag teljesen eltűntek. A hazai saláta- és kígyóuborka termés összesített mennyisége 15-18 ezer tonna között van, idén várhatóan megközelíti a felső értéket, amely a magyar fogyasztók kiszolgálását lehetővé teszi. A téli időszakban nehéz gazdaságosan termelni, ez főleg a Spanyolországból érkező konkurens olcsó import áru miatt van.

Az uborkahajtatásra jellemző, hogy az értékesítés döntően integráció nélkül történik. Ezért nem ritka, hogy a nyári-őszi szezonban az áruházláncok polcain import áruval találkozik a vásárló. Az uborkára jellemző, hogy gyorsan fordul termőre, gyors megtérülést eredményez, ugyanakkor termesztéstechnológiai szempontból igen kényes növényfaj. Sok kórokozója és kártevője van, a rövid termesztési időintervallum alatt pedig általában nem alkalmazható gazdaságosan az integrált biológiai növényvédelem. Szedési időszakban nagy a munkaerőigénye is. Ahhoz, hogy megfelelő hozamot, és ezzel árbevételt érjenek el a gazdák, 2-3 naponként szedni kell a gyorsan 3-400 grammosra hízó terméseket. Még mindig sok olyan termelő van, aki csak második növényként hajtat uborkát, ami főleg nyári-őszi termesztésben fordul elő.

Magyarországon a konzervuborkát az elmúlt években jellemzően kordonos művelésben termesztették. A termőterület 5-600 hektár között ingadozik, az éves termésmennyiség 13-14 ezer tonna. A termesztés sikerességét nagymértékben befolyásolja a szedéskor rendelkezésre álló munkaerő mennyisége és minősége. Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legnagyobb konzervuborka termelő körzet, ahol több településen is önkormányzati segítségnyújtás mellett folyik a termelés, többnyire háztáji jellegű kertekben.

(NAK)