A kertészeti ágazatok összes kibocsátása 2015-ben 376,9 milliárd forint volt, a teljes mezőgazdasági kibocsátás 15,4 százalékát tette ki.
A kertészet erőteljes, stabil lába a magyar agráriumnak, a foglalkoztatást tekintve pedig a legnagyobb lehetőséget rejtő ágazat – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár csütörtökön Kecskeméten, a kétnapos Zsendülés II. kertészeti konferencia nyitónapján.
A kertészeti ágazatok összes kibocsátása 2015-ben 376,9 milliárd forint volt, a teljes mezőgazdasági kibocsátás 15,4 százalékát tette ki – ismertette. Miközben 2005 és 2014 között a zöldségtermelő területek nagysága 6 százalékkal, a gyümölcstermelő területeké 10 százalékkal csökkent, a termelési volumen nem esett vissza. A megtermelt zöldség- és gyümölcs mennyisége 2014-ben mintegy 3 millió tonna volt – emlékeztetett az államtitkár. Közölte, a magyar fogyasztók átlagos zöldség- és gyümölcsfogyasztása nem növekedett, 2014-ben fejenként átlagosan 75,4 kilogramm zöldséget és 38,8 kilogramm gyümölcsöt fogyasztott a lakosság.
Kiemelte: elengedhetetlen a fiatalok számára is vonzó gyakorlati és elméleti tudást is adó ágazati képzési rendszer feltételeinek megteremtése, a foglalkoztatási szabályok még vonzóbbá tétele, a jog- és adószabályok átláthatósága, a korszerű szaktanácsadói hálózat kialakítása, az ágazat kutatás-fejlesztési rendszerének megerősítése.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára többek között elmondta: négy pályázati felhívás jelent meg eddig a kertészetek korszerűsítésére. Pályázni lehet üveg- és fóliaházak létesítésére, energiahatékonyságuk növelésére, gomba-és hűtőházak létesítésére, korszerűsítésére, ültetvénytelepítési támogatásra az öntözési lehetőség kialakításával, valamint gyógy- és fűszernövény termesztés fejlesztésére.
Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta: az országban egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. A munkanélküliségi ráta a 25 év alattiaknál azonban 14,5 százalék és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik célja az, hogy ezen az arányon változtasson.
A foglalkoztatás növelésére született programok közül példaként említette az Ifjúsági Garancia Programot, az Út a munkaerőpiacra programot és azt, hogy külön program készült a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatásra – sorolta.
(MTI)
