Zöldség-Gyümölcs

Közepes termés várható dióból

MTI

Az idén tavalyhoz hasonlóan közepes mennyiségű, mintegy 7-7,5 ezer tonna dió teremhet az országban - mondta az MTI-nek a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, hozzátéve, hogy a dióbél az előző évek átlagánál 10-15 százalékkal többe kerül jelenleg.

Apáti Ferenc ismertette, hogy az időjárás kedvezett a gazdáknak és a betakarítás is zavartalan volt, a minőséget jónak ítélte.

Kiemelte, hogy a dióburok-fúrólégy éppen azon ültetvények termését károsította, csak a Dunántúlon, ahonnan a dióbél jelentős része származik. Ez vezetett a dióbél kínálat csökkenéshez, a fogyasztói árak növekedéséhez.

A szárítatlan héjas dió nettó termelői ára az idén kilogrammonként 450 forint körül van, 10-12 százalékkal haladja meg az előző évi árakat. A dióbél termelői árai az elmúlt években átlagosan kilogrammonként 1500-2000 forint között mozogtak, a fogyasztói ár pedig minőségtől függően kilogrammonként bruttó 2500-4000 forint között alakult.

A dióbél piaca érdemben novemberben indul, az árakat pedig az import mennyisége és ára befolyásolja majd. Míg a héjas dió importja csekély mennyiségű, addig a dióbél import évente 1000-1500 tonna között mozog, elsősorban a román és az ukrán piacról – tette hozzá.

Beszámolt arról is, hogy a magyarországi termőterület folyamatosan nő: míg 10 évvel ezelőtt alig haladta meg a 3 ezer hektárt, addig jelenleg 7100 hektáron termesztenek diót, ebből a termőkorú ültetvények területe mintegy ötezer hektár. Az előállított dió termelési értéke évente 4-6 milliárd forintot tesz ki.

A magyar dió úgynevezett réspiaci és prémiumkategóriás terméknek számít az európai piacon, ahová jóval a fő európai termesztő Franciaország és az olcsó import kaliforniai dió megjelenése előtt kerül. Magyarország évente 1500-2700 tonna száraz héjas diót exportál 1,3-2,5 milliárd forint értékben, míg a dióbél exportból, ami 1500-2000 tonna 2,5-3,5 milliárd forint származik. Fő export célországok közé Nagy-Britannia, Németország, Ausztria és Svájc sorolható.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A szilva eltűnik a piacról? Ennyire kevés várható

2025. augusztus 20. 08:10

Idén a megszokottnál jóval kevesebb szilva várható: a hozam a szokásos 60 ezer tonna helyett csak 40-50 ezer tonna lehet.

Súlyos visszaesés: minden idők leggyengébb almatermésére készülhetünk

2025. augusztus 13. 11:10

Hazai gyümölcstermesztés újabb mélyponton: a FruitVeB szerint alig 160 ezer tonna alma kerülhet idén betakarításra – ez az előző évinek is csak a fele.

Ezért lesz idén finomabb a magyar csemegekukorica, mint valaha

2025. augusztus 12. 13:10

Északon kiemelkedő termés várható, délen gyengébb a hozam – a magyar csemegekukorica-szezon idén is ígéretesen indult.

Egy vetőmag megbukott – ezt inkább ne vegye meg!

2025. augusztus 5. 08:10

11 cukkinivetőmagot vizsgált a Nébih: egy tétel megbukott, de a legtöbb jól teljesített. Mutatjuk az eredményeket és a győztest!

Két termés egy évben? – Mi az igazság a fügénél

2025. július 23. 13:10

A füge különleges gyümölcs: nemcsak az íze miatt kedvelt, hanem azért is, mert egyes fajtái évente akár kétszer is teremhetnek. De valóban mindig így van?

Pocsék volt a tavalyi gabonatermés Finnországban

2019. április 13. 06:19

A délnyugati régió Finnország kenyereskosara, amely rendszerint az országos gabonatermés jó 20 százalékát adja, tavaly azonban a szokásosnál nagyjából 30 százalékkal kevesebbet takaríthattak be.

Saaten-Union-hibridbúzák terméstanúsítása a Magyar Kukorica Klub mérései alapján, 2014-2018 (FRISS EREDMÉNYEK+VIDEÓK!)

2018. augusztus 22. 11:04

A Magyar Kukorica Klub 2014 és 2018 júliusában öt-öt, 2015 és 2016 júliusában hat-hat, 2017 júliusában pedig hét helyszínen végzett terméstanúsítást a SAATEN-UNION Hungária Kft. megbízásából.

Hazai körülményekre nemesítünk

2020. január 24. 13:17

Fontosnak tartjuk, hogy a magyar viszonyok közé ajánlott hibridjeinket ne csak a saját kísérleteinkben figyeljük meg, hanem a NÉBIH is vizsgálja meg és a hazai körülményeknek megfelelőnek minősítse.