Szlovák–magyar összefogás a gesztenyéért: határon átnyúló válasz egy régi gondra

Miközben a szlovákiai termőterületek zsugorodnak, Magyarországon százhektáros ültetvények is találhatók, a feldolgozóipar mégis nagyrészt importra épít. A két ország problémái kísértetiesen hasonlóak, így a megoldás is közös lehet. Egy új szlovák–magyar együttműködés most esélyt adhat a szelídgesztenye megmentésére.

Eltűnő szlovák gesztenyék, hanyatló hagyományok

A szlovákiai Modrý Kameň térsége a szelídgesztenye legismertebb termőhelye volt. Egykor akár öt vasúti vagonnyi termés is kikerült innen évente, mára azonban mindössze néhány termelő maradt. A fő ok a kéreg- és ágrák (Cryphonectria parasitica), amely évtizedek óta pusztítja az állományokat. Az elmúlt tíz évben a termés mennyisége a tizedére esett vissza, a gazdák többsége már csak saját fogyasztásra süt gesztenyét.

Nagyobb terület, hasonló gondok

Magyarországon a termőterület jóval nagyobb: mintegy 280 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, évi átlagosan 300 tonnát. A Nyugat-Dunántúlon, a Mecsekben és a Dunakanyarban még ma is találunk idős, termő állományokat. Ennek ellenére a feldolgozóipar döntően külföldi – főként kínai – alapanyagra támaszkodik.

A legnagyobb magyar feldolgozóüzemek is import gesztenyéből állítják elő a pürét, krémeket és cukrászati félkész termékeket. A paradox helyzet egyértelmű: van hagyomány és tudás, de hiányzik a stabil, egészséges hazai alapanyag.

Közös válasz a közös problémára

A fordulatot egy új, határon átnyúló kutatási és fejlesztési program hozhatja el. Az Interreg támogatásával induló Castanea projekt keretében Modrý Kameň térségében kísérleti gesztenyés létesül. A cél ellenálló fajták telepítése és hosszú távú megfigyelése.

A projektben magyar és szlovák kutatók dolgoznak együtt: magyar oldalról módszertani és növényegészségügyi tapasztalatok érkeznek, míg a szlovák fél a szaporítóanyagot és a helyi termőhelyi vizsgálatokat biztosítja. A program végső célja, hogy a bevált fajták a termelők számára is elérhetővé váljanak.

Több mint kutatás: gazdasági esély

A nemzetközi piaci trendek egyértelműek: a gesztenye iránti kereslet nő, különösen az egészségtudatos és gluténmentes termékek piacán. A liszt, a vákuumcsomagolt püré és a tartós készítmények iránti igény gyorsan emelkedik.

Ha a szlovák és magyar termelés stabilizálható, a feldolgozás regionális alapokra helyezhető. Ez nemcsak a vidéki gazdaságot erősítené, hanem csökkentené az importfüggőséget is. A gesztenye így újra valódi összekötő kapoccsá válhat a két ország között – gazdasági, szakmai és kulturális értelemben egyaránt.

(Forrás: Slovenské gaštany miznú. Maďarsko pestuje stovky hektárov, no spracúva najmä dovoz – Poľnoinfo.sk)

^{Képek: Pixabay.}