29℃ 17℃
június 14. Vazul, Elizeus, Herta
Zöldség-Gyümölcs

Nagy az eltérés a zöldség- és a gyümölcstermékpályák között

Világgzadaság

Noha rendkívül jó környezeti adottságok jellemzik a magyar zöldség- és gyümölcstermesztést, a rendszerváltás óta szűkülő termőterületen, az uniós átlagtól messze lemaradó termelékenységgel működik, aminek több oka van, köztük a szervezetlenség, valamint az öntözés hiánya – állapították meg elemzésükben az OTP Agrár szakértői.

Miután a hazai agrárgazdaság termelési szerkezete a gabonafélék és az ipari növények dominanciájával meglehetősen egysíkú, az agrárpolitika egyik fontos feladata a mezőgazdasági termelés diverzifikálása az állattenyésztés és a kertészet fejlesztésén keresztül. Az OTP Agrár szakértői szerint erre elsősorban a kertészetben adott a lehetőség, ebben ugyanis több komparatív előnyünk és kevesebb hátrányunk van, mint az állattenyésztésben.

A hazai ökológiai és talajadottságok kedvezők a kertészet fejlesztésére, de az elmúlt évtizedekben a kertészet teljesítménye tendenciáját tekintve – az uniós támogatások ellenére is – legfeljebb stagnált. A gazdálkodók egy része a tőkehiány, illetve a szegényes szakmai ismeretek miatt elavult módszerekkel, alacsony terméshozamot elérve termeszt. Kialakult viszont egy szűkebb termelői kör, amely intenzív, korszerű termesztéstechnológiát alkalmaz. A zöldségfélék hazai átlaghozama az EU-tagállamokéval összehasonlítva többnyire a középmezőnyben van, míg a gyümölcsféléknél a nyugat-európai vagy a hazai intenzív termesztésben elért hozamok felét-harmadát teszi ki.

Az EU-csatlakozást megelőző időszak átlagában Magyarország zöldségtermő területe meghaladta a 100 ezer hektárt, de a vetésterület az elmúlt években a 74 ezer hektárt sem érte el. Ez a csökkenés 2010 előtt zajlott le, azóta már nem esett vissza a zöldségterület, stabilizálódás, sőt kisebb területnövekedés volt tapasztalható. A legnagyobb arányban termesztett növényfajok – a csemegekukorica (29–31 ezer hektár), a zöldborsó (12–16 ezer hektár) és a görögdinnye (5–7 ezer hektár) – a vetésterület több mint 70 százalékát foglalják el. A gyümölcstermő terület a rendszerváltás időszakában 100 ezer hektár körüli volt, a 2000-es évek elejére 80 ezer hektárra csökkent, és azóta is ezen a szinten alakul.

A visszaesés tehát egyértelmű, miközben azt sem a külső objektív körülmények, sem pedig hazai adottságaink nem indokolják. A külpiacokon érzékelhető a folyamatosan növekvő és az egyre igényesebb termékek felé forduló kereslet. A piac adva van, a lehetőségek elszalasztása elsősorban a gyenge versenyképességünkből fakad.

Magyarországon a megtermelt zöldségek és gyümölcsök fele a feldolgozóiparba, fele pedig a frisspiacra kerül. A feldolgozóipari zöldség- és gyümölcsfelvásárlás csökkenő tendenciát mutatott a 2003–2016 közötti időszakban, az 1,6 millió tonna 1,1 millió tonnára csökkent, de még így is jelentős felvevőpiacot biztosít az ágazat szereplői számára, és fontos az exportban is. Az élelmiszeripar belföldi árbevételéből a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás tavaly 87 milliárd forinttal részesedett, ami 6 százalékos részarány, az exportárbevételben viszont 168 milliárd forintot, az összes külpiaci árbevétel 15 százalékát hozta.

Az OTP Agrár szakértői a szervezettségben jelentős különbségeket tapasztaltak a zöldség- és a gyümölcstermékpálya között. Míg a zöldségféléknél csak nagyon ritkán jelentkeznek piaci zavarok, addig a gyümölcsfajok esetében szinte minden évben feszültségek adódnak. A szántóföldi zöldségtermelés magas területi termelékenységet mutató ágazataiban a legfejlettebb agrártermelők találhatók, ezért kiszámíthatóbb, kockázatmentesebb az alapanyag-termelés, ezzel jobb a vertikum versenyképessége, ellentétben a gyümölcstermelőkkel. A zöldségtermékpályákon általában rendelkezésre áll a profi termelői háttér, a korszerű és jól gépesíthető termesztéstechnológia, a hozambiztonságot szavatoló öntözés, és relatíve magas fokú a szerződéses fegyelem. Ezzel szemben a gyümölcstermékpályákon a termesztéstechnológia nagyobbrészt elavult, az öntözés a termőfelület csupán 10-20 százalékán van jelen, alacsony fokú a szerződéses fegyelem.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Savanyításra tökéletes: káposztafajták Horvátországból

2025. június 9. 15:10

Kiváló íz, jó tárolhatóság és savanyíthatóság: ezek a káposztahibridek ideálisak a késő őszi termesztéshez.

Brokkolihiány a klímaváltozás miatt

2025. május 28. 14:10

Az enyhe tél és a spanyol árvizek miatt idén kevesebb brokkoli és karfiol kerülhet a brit boltokba – figyelmeztetnek a termelők.

Torma: a húsvéti asztal elengedhetetlen kísérője

2025. április 20. 16:10

Magyarország a tormatermesztés egyik európai nagyhatalma. Évente mintegy 10-11 ezer tonna tormát takarítanak be közel 1250 hektárról​.

DélKerTÉSZ: klímavédelem technológiai fejlesztésekkel

2025. április 4. 11:10

A klímaváltozás hatása már közvetlenül érezhető a magyar zöldségtermesztésben, derül ki a DélKerTÉSZ 2024-es beszámolójából.

Mi történik a sárgadinnyével oltás és tárolás hatására?

2023. május 16. 12:39

Vajon melyik a legédesebb és legélénkebb színű sárgadinnyefajta? Mi történik a sárgadinnyével oltás és tárolás hatására? És tényleg lehet tökízű az oltott sárgadinnye? Németh Dzsenifer, a MATE doktorjelöltje e kérdésekkel kapcsolatban végzett fajtaösszehasonlító vizsgálatokat az élelmiszertudományban használatos modern eljárások segítségével.

Milyen kártevő "fogta össze" a rózsa levelét?

2019. augusztus 31. 04:37

G. Nándor kérdése: Kertemben a rózsa levelét valamilyen kártevő félbehajtva károsítja. Mi okozhatja az érdekes jelenséget? Hogyan védekezhetek a kártevő ellen?

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: erősödött a moníliás gyümölcsfertőzés

2022. augusztus 31. 09:15

Az elmúlt időszak változékonyabb időjárása kissé emelte a talajok nedvességtartalmát.

A hidegre fordult időjárás tömegesen vonzza a poloskákat – Kertészeti növényvédelmi előrejelzés

2023. október 19. 10:10

Október közepén gyökeres változás állt be az időjárásban. Az eddig jobbára az átlagosnál melegebb időjárást egy csapásra kisöpörte a Kárpát-medencéből egy hidegfront. A hideg levegő hozott némi csapadékot, de érzékelhető mennyiségben csupán a nyugati tájegységekben és a keleti tájegységekben esett.