Bár a fogyasztás még nem esett vissza, a vásárlók egyértelműen az akciós zöldségeket keresik a boltokban, és kevesebbet vásárolnak normál áron – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.
A termelők szempontjából azonban eljön majd egy lélektani határ, hogy meddig gazdaságos a termelés, meddig lehet csökkenteni az árakat a fogyasztás szinten tartásáért. Ez különösen igaz a hidegebb hónapokra, amikor a termelés fűtött üvegházakban és fóliákban történik.
A DélKerTÉSZ tagjai az év első kilenc hónapjában közel 56 ezer tonna zöldséget értékesítettek, a belföldi élelmiszerláncok felé pedig jelentősen nőtt az értékesítés. A DélKerTÉSZ saját bolt nyitását is tervezi, annak érdekében, hogy minél több háztartásba eljussanak a szentesi zöldségek, valamint utánpótlás mentorprogramot is indítanak a jövő kertészeti szakembereinek képzéséért.
A megnövekedett költségek ellenére is elfogadható szezont zár az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ. A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2023 első kilenc hónapjában 56 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ez éves szinten 13,3 ezer tonnával haladta meg a tavalyi mennyiséget. Ebből 25 ezer tonnát tettek ki a frisspiaci termékek, az ipari zöldségek és növények pedig 31 ezer tonnát jelentettek.
Az akciókat keresik a vásárlók
„Pozitívum, hogy idén egyre több szentesi zöldséggel találkozhatnak a vásárlók a boltokban: a DélKerTÉSZ-nél az év első kilenc hónapban 7 százalékkal nőtt a beszállított mennyiség a belföldi áruházláncok felé. Egyes boltláncoknál a növekedés pedig elérte a 40 százalékot.
Azonban egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók egyre kevesebbet vásárolnak a normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is. Fogyasztáscsökkenés még nem történt, mivel az árral lehetett kompenzálni” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
Nagypéter Sándor hozzátette: „Az év első három negyedévben az inflációt el nem érő szinten tudtak csak növekedni a termelői árak éves szinten. Sőt van olyan frisspiaci zöldség, mint a fürtös paradicsom, ahol deflációs körülmény alakult ki. Jelenleg a paprikafélék őszi árai elmaradnak a tavalyi őszi áraktól.
A termelők szempontjából azonban majd lesz egy lélektani határ, hogy meddig gazdaságos a termelés, meddig lehet csökkenteni az árakat a fogyasztás szinten tartásáért. Ez különösen igaz a hidegebb hónapokra, amikor a termelés fűtött fóliákban történik, ezeknek a fenntartása ugyanis költséges. A jövő év első fele tehát nehéznek ígérkezik”.
A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel 19 milliárd forintra rúgott az első háromnegyed évben, ez éves szinten 4 milliárd forintos növekedést jelent. Az év végére a várakozások szerint az árbevétel elérheti a 22 milliárd forintot. Összességében pedig 3,5 milliárd forinttal többet fizettek az idei első háromnegyed évben a termelőknek, mint tavaly.
A szakember hozzátette, hogy a külföldi értékesítésben látszik az árfolyamhatás is, a cseh és szlovák piacon alacsonyabb egységárral tudott értékesíteni a szövetkezet, mint tavaly. Az export 2023 első 9 hónapjában 3,3 milliárd forintra rúgott, közel 300 millió forinttal és 250 tonnával több, mint az előző évben.
Csökkenő energiaárak, megugró EPR-díj
Az eredményeket befolyásolta az is, hogy az idei első háromnegyed évben a költségek viszont jelentősen megugrottak, mintegy 700 millió forinttal nőttek éves szinten. Ebben szerepe van többek között az anyagköltségeknek, mint az áram és gázköltségek, a magasabb fuvarköltségeknek, az EPR-díjnak, a megduplázódó kamatköltségeknek, az árfolyam okozta költségeknek, az emelkedő bérköltségeknek és az emelkedő csomagolóanyag-árnak is.
A szakember hozzátette, hogy bár a 2021 elején tapasztalt energiaárak nem térnek vissza, a költségek azóta némileg csökkentek. Az inputanyagárak közül a műtrágya ára is mérséklődött, a növényvédőszerek esetében azonban jelentős növekedést tapasztaltak, ami nehezíti a termelők helyzetét. Hasonlóképpen a szállításhoz nélkülözhetetlen összecsukható rekeszek ára is megugrott.
A termelők helyzetét tovább nehezíti, a nemrég életbe lépett kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR). Az EPR-díj többszörösen magasabb, mint az eddigi környezetvédelmi termékdíj, a DélKerTÉSZ-nél ez ebben a negyedévben a korábbi 8 millió forint helyett 60 millió forintos kiadást jelent, ez a teljes évre nagyjából 150 millió forint kiadást jelent – mivel leginkább a második és harmadik negyedév erős a friss piaci termékeknél –, szemben a 25 millió forintos termékdíjjal. A jelenlegi rendelet ráadásul túlzott adminisztrációval is jár a mikro,- kis,- és közepes vállalkozásoknak.
Nagypéter Sándor szerint további problémát jelent még, hogy nem tesznek különbséget a gyűjtői csomagolás és a fogyasztói csomagolás között. A díj bevezetése összességében jelentős pluszköltséget jelent a gazdák számára, és ez megjelenhet az árakban is. A DélKerTÉSZ bízik abban, hogy hosszú távon egy olyan rendszer jön létre, amely segíti a körforgásos gazdálkodást érintő célok hatékony bevezetését a termelők munkájába.
A magas kamatok nemcsak az eredményekre vannak negatív hatással, de a jövőbeni beruházásokat, fejlesztéseket is megnehezítik. A jelenleg elérhető beruházási hiteleket a nemzetközi és hazai gazdasági környezet okán lassan bírálják el, és kevés a 10 százalék alatti kamattal elérhető változat, 6-7 százalék feletti kamatköltségekkel pedig nehéz a beruházást kitermelni.
Mindezek ellenére Nagypéter Sándor szerint azonban fontos, hogy a fejlesztések nem maradhatnak el, mert a magyar agrárium termelékenysége, hatékonysága még el van maradva az észak- és nyugat-európai országokétól.
Saját üzletet kapnak a szentesi termelők, jönnek a fiatalok
A DélKerTÉSZ célja, hogy saját fizikai és online bolttal is megjelenjen, Nagypéter Sándor szerint ez a jövő év első negyedévének végére, húsvét körül indulhat el Budapesten, ugyanis egyre nagyobb az igény arra, hogy közvetlenül a fogyasztóknak is értékesítsenek. A tervek szerint a friss piaci szezonra már nem csak a boltláncokban, de a saját üzletében is elérhetőek lennének a szentesi zöldségek.
A DélKerTÉSZ célja, amellett, hogy még könnyebben elérhetőbbé tegye a magyar zöldségeket, a kertészeti szakma utánpótlásának biztosítása. Az utánpótlás-képzés célja, hogy 10-15 év múlva is legyenek naprakész tudással rendelkező szakemberek és aktív termelő kertészek.
A termelői tagság fiatalítása érdekében egy hosszú távú mentorprogramot indítanak jövőre az ASZC Alföldi Agrárszakképzési Centrummal és a Bartha János Kertészeti Technikummal, és egy közös gyakorlati kutatókertet hoznak létre.
Nagypéter Sándor elmondta: „A célunk, hogy a végzős diákok a szakmában maradjanak és saját gazdaságukban végezzenek termelést. A hallgatók az elméleti tudás mellett korszerű gyakorlati tudást kapnak, ha pedig elkezdenek dolgozni, akkor a termesztő berendezések beszerzésében is jelentős segítséget és biztos piacot biztosít a DélKerTÉSZ. Emellett a kísérleti kertben a termelési módszereket, jövedelmezőséget, hatékonyságot javító kísérleteket is végzünk majd”.
