Óriási a félreértés: nem is éghajlatbarát a helyi élelmiszer

Ennek oka a regionális gyümölcsök tárolása során keletkező károsanyag-kibocsátás, amely csak töredéke a szállításkor keletkezőnek. Ha az összes kibocsátást összeadjuk, akkor a WTO szerint egy regionális alma nem mindig éghajlat-barátabb, mint egy másik kontinensről származó.

A szállított gyümölcsök jobbak lehetnek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mint a helyiek? A WTO azt mondja: igen. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tanulmányai szerint egy Európában, például Németországban termelt alma nem mindig éghajlat-barátabb, mint egy új-zélandi alma, amelyet több mint 18 000 kilométerről szállítottak az európai vevőkhöz.

Itt a félreértés

„Nagy a félreértés – mondta Ralph Ossa, a WTO vezető közgazdásza. A legtöbben úgy gondolják, hogy egy helyi termék feltétlenül jó a környezet számára. Ez nem mindig igaz, ha egy termék teljes CO₂-kibocsátását figyelembe vesszük. – Az új-zélandi alma télen zöldebb, mint a németországi alma, mert a német almát hűtőházban tárolták, és ez energiát használ” – mondta Ossa.

A fosszilis energiákból, például a szénből, az olajból és a földgázból származó globális CO₂-kibocsátás tovább növekszik. Az Exeteri Egyetem szakemberei idén rekordmagasságot várnak.

Az importálás nem mindig rossz

A szállításból származó kibocsátás egy termék teljes kibocsátásának viszonylag kis hányadát tette ki a WTO adatai szerint. Élelmiszer esetében ez átlagosan tíz százalék. A termelési kibocsátások között azonban nagy különbségek vannak. A világkereskedelem segíthet csökkenteni a CO₂-kibocsátást.

„Ha egy zöldségnek vagy gyümölcsnek más országban van szezonja, és nem a célországban, ahol fűtött üvegházban terem, vagy hidegen tárolják, akkor a helyben előállított áruk termelési kibocsátása gyakran magasabb, mint a másik országban” – mondta Ossa.

Tehát egyáltalán nem igaz, hogy az importálás mindig rossz.

Mindeközben gyakorlatilag minden nagy nemzetközi vállalat klímasemleges akar lenni – legalábbis hivatalosan. A kutatások azt mutatják: az ambiciózus éghajlati ígéretek gyakran alig többek puszta célnál.

Másként kell cselekedni

Ralph Ossa, a Kereskedelmi Világszervezet vezető közgazdásza szerint a világkereskedelem szerepet játszhat az éghajlatot károsító kibocsátások csökkentésében – számolt be a német ZDF. Ahhoz, hogy ezt elérjük, nem kevesebbet, hanem másként kell cselekednünk. „A kereskedelem az éghajlat-politika fontos hatásfokozója lehet” – tette hozzá.

Kereskedelmi Világszervezet (WTO)

A genfi székhelyű WTO a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank mellett az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai nemzetközi szervezet, 1995. január 1-jén kezdte meg működését. Mindenekelőtt tárgyalási fórumot kíván biztosítani a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok csökkentésére, valamint annak nyomon követésére, hogy betartják-e a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat.

^{(Fotó: Pixabay)}