Zöldség-Gyümölcs
Zöldség-Gyümölcs

Tovább romlottak a meggy hazai terméskilátásai

Tovább romlottak a meggy hazai terméskilátásai

FruitVEB

A meggyszezon kezdetének közeledtével a FruitVEB értékeli a várható termésmennyiséget és -minőséget, valamint a piaci várakozásokat, kilátásokat. A prognózis a meggy termékpálya szereplőinek (termelők, TÉSZ-ek, kereskedők, feldolgozók) körében végzett felmérésre alapoz, illetve annak tartalmát – közzététel előtt – az e piaci szereplőkből álló munkabizottságok kontrollálták is.

Az európai meggytermelés, piaci pozíciók

A számunkra releváns versenykörnyezetet a meggy piacán döntően négy ország: Lengyelország, Magyarország, Szerbia és Németország alkotja mintegy 300-400 ezer tonnás termésmennyiséggel. Németország termelése egyre csökken (jelenleg már csak 15-20 ezer tonna), főleg vételi pozícióval lép fel a piacon. Lengyelország a legnagyobb meggytermelő évi 150-200 ezer tonna terméssel (átlagosan 170-180 ezer tonna), ezt követi Szerbia a 80-95 ezer tonna közötti átlagos mennyiségével. Magyarország elmúlt tíz éves átlagtermése 70 ezer tonna körül alakul, de a legrosszabb évben (2007) az 50 ezer tonnát alig haladta meg, míg a legjobb évben (2014) a 90 ezer tonna magasságában volt.

Európában a legnagyobb mennyiségben előállított feldolgozott késztermékek a fagyasztott meggy, a lé és sűrítmény, illetve a meggybefőtt. Az európai piaci pozíciók a következőképpen jellemezhetők:

  • Németország – csökkenő termelése mellett – Európa legnagyobb meggybefőtt- és fagyasztott meggy vásárlójaként van jelen a piacon, tehát meghatározó importőr/vevő.
  • Európa meggybefőtt termelésében meghatározó szereplő Magyarország, évente átlagosan 60-65 millió üveges gyártásával mintegy 60%-os piaci részesedést ér el, amivel a német meggybefőtt-igény 2/3-3/4 részét elégíti ki (a magyar meggybefőtt döntően német piacra kerül). Második legnagyobb meggybefőtt-gyártó Németország kb. 20 millió üveges gyártásával, amit nagyobbrészt magyar meggyből állít elő.
  • A fagyasztott meggy, valamint a lé és sűrítmény piacát egyértelműen Lengyelország és Szerbia határozza meg: előbbinek mintegy 40%, utóbbinak 30% a piaci részesedése (Magyarország e piacokon marginális szereplő, piaci részaránya 3-6%). Lengyelország átlagosan 80-110 ezer tonna alapanyagot használ fel fagyasztott meggy előállítására (ebből 60-85 ezer tonna készterméket gyárt, és azt döntően exportálja), míg a maradék termés nagyobb részéből lé és sűrítmény lesz. Szerbiában hasonlóak az arányok: a termés mintegy 2/3-ából fagyasztott meggy készül, a maradék döntően lé- és sűrítményipari feldolgozásra kerül. Lengyelország és Szerbia elhanyagolható mennyiségekkel van jelen a meggybefőtt piacán.

Magyarország termelése és meggypiaca

Magyarország évi átlagos 70 ezer tonnás meggyterméséből kb. 20 ezer tonna kerül exportra, 50 ezer tonna pedig a belső piacainkon értékesül:

  • A nyers export kb. 85-90%-a feldolgozóipari alapanyag, 10-15%-a frisspiaci meggy. Az export tekintetében 10-12 ezer tonna körüli mennyiséggel stabil piacunk Németország, mely döntően konzervipari alapanyagot vásárol. Lengyelország vásárlása – termése és gazdasági érdekei alapján – rendkívül hektikusan változik (2017-ben mintegy 25 000 tonna, míg 2018-ban mindössze 1 400 tonna nyers meggyet vásárolt Magyarországról hűtő-, illetve léipari feldolgozásra). Kisebb mennyiségeket vesz fel még Hollandia, Belgium, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Románia, stb.
  • A belpiacon értékesített kb. 50 ezer tonna meggy 5-8%-ára tehető a frisspiac, döntő hányad tehát a feldolgozóipari alapanyag (~46-48 ezer tonna). A belföldi feldolgozó-iparon belül meghatározó a konzervipar évi átlagosan 32-34 ezer tonnás felvásárlással (~60-65 millió üveg befőtt), 6-7 ezer tonnát vesz fel a fagyasztóipar (~ 5 ezer tonna késztermék), évente változóan 3-5 ezer tonna jut a sűrítmény- és léiparba, továbbá 2-4 ezer tonna közötti mennyiség kerül más feldolgozóipari szakágazatokba (szárítmány, pálinka, stb).

A fentiekből kitűnik, hogy – a rendkívül hektikus lengyel vásárlás nélkül – kb. 65-70 ezer tonna magyar meggynek van meg a stabil piaca, vagyis ez az az „egyensúlyi mennyiség”, amit a szokásos bel- és külpiacokon piaci zavarok nélkül képesek vagyunk levezetni. Az e fölötti termések lefelé, míg az alacsonyabb termések felfelé tolhatják a meggy termelői árait – erősen függően a meglévő (főleg meggybefőtt) készletszinttől. Továbbá jelentős részben képes a hazánkban kialakuló árat befolyásolni a Lengyelországból megnyilvánuló kereslet intenzitása: 2018-ban érdemi kereslet hiányában abszolút nem voltak hatással az árakra, míg 2017-ben rendkívül intenzív piaci jelenlét mellett mintegy 60-80 Ft/kg-mal „húzták feljebb” a nyers meggy termelői árát a hazai feldolgozóipari induló árakhoz viszonyítva. A piaci viszonyaink mellett hozzávetőleges „egyensúlyi állapotnak” az tekinthető, ha:

  • várható hazai termés az egyensúlyi mennyiség körül alakul;
  • van több hónapra való, raktározott és kiszállításra váró meggybefőtt-készlet, de nincs érdemi eladatlan készlet;
  • Lengyelországban, Németországban és Szerbiában is közepes-jó, de nem rekord termés várható;
  • lengyelek magyarországi vásárlása nem haladja meg a néhány ezer tonnás nagyságrendet (a magyar meggy iránt tanúsított keresletük intenzitása legfőképpen a várható meggytermésüktől és a meglévő fagyasztott meggy készleteiktől függ).

A hazai meggyágazat vezérterméke, vagyis a meggybefőtt tekintetében Németország és Magyarország egymásra utaltsága nagyon nagy: a német igény döntő részét hazánk elégíti ki, illetve a hazai gyártás döntő részét egyedül Németország veszi fel, így a meggybefőtt kvázi „egypiacos” termék. Tovább fokozza a konzervmeggy, illetve meggybefőtt piac „kétoldalúan monopol” jellegét, hogy meggybefőtt gyártására egész Európában szinte csak a magyar meggy alkalmas (így gyenge termés esetén az alapanyagnak nincs alternatív beszerzési forrása, ezért a termelő kerül jó alkupozícióba), míg fordítva is igaz: a magyar meggytermés döntő részét csak – magyar vagy német – konzervipar felé tudjuk levezetni (ennél fogva nagy termés esetén nincs más érdemi levezetési lehetősége, a vevői oldal van jó alkupozícióban). Erre vezethető vissza a meggy árának hektikus és széles intervallumban történő mozgása.

A 2019. évi várható meggytermés Európában

A várható európai meggytermésről számszerű pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, a terméskötődés bizonytalanságai okán minden szereplő óvatosabban becsül. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a következő megállapítások tehetők:

  • Szerbia jó termést vár, nem voltak érdemi fagykárok. A szüret a napokban kezdődik.
  • Lengyelországban március közepe és május közepe között több alkalommal voltak éjszakai fagyok, melyek a tavalyi rekordtermés és nagymértékű aszály után még nagyobb bizonytalanságban tartják a terméskilátásokat, jóllehet a szüret június végén ott is megindul. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint valamivel jobb termést várnak, mint a 2017. évi – eddigi leggyengébb – 70 ezer tonna, de sokkal alacsonyabbat, mint a 2018. évi 200 ezer tonnás rekordtermés. A lengyel helyzet jelenleg nagyon zűrzavarosnak, átláthatatlannak és felmérhetetlennek tűnik az egyes termőtájak és ültetvények rendkívül heterogén termése miatt. A prognózisuk bizonytalanságát jelzi, hogy az optimistább becslések 140 ezer tonnáról szólnak, míg a pesszimistább becslések a 100 ezer tonna körüli vagy akár valamivel az alatti termést sem tartják kizártnak. Tehát széles intervallumban megadva: az idei termésük 20-45%-kal lehet alacsonyabb, mint a sokéves átlagnak tekinthető 170-180 ezer tonnás termés.
  • Németországban lokálisan voltak fagyok, termőtájtól függően eltérő a kép, de összességében drámai terméskiesés nélkül közepes termésre számítanak.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a meghatározó európai szereplőknél összességében a közepesnél egyértelműen alacsonyabb termés várható, ami – a termés oldaláról – a keresleti viszonyokat erősítheti a piacon. E piaci várakozások egyik előjele lehet, hogy a tavalyi 0,8-0,9 €/kg lengyel fagyasztott meggy árak az utóbbi hetekben az 1,0 €/kg fölé emelkedtek (a fagyasztott meggy tekinthető a lengyel vezérterméknek, így mozgásai iránymutatók a piaci folyamatok tekintetében). Hangsúlyozandó azonban, hogy a lengyel helyzet jelenleg nehezen átlátható.

A 2019. évi várható meggytermés Magyarországon

A 2019. évi hazai terméskilátások vonatkozásában már az első, kb. egy hónappal ezelőtti becslések is arról szóltak, hogy a tavalyi, 90 ezer tonna körüli meggytermésnél jóval gyengébb termés várható. Ennek oka alapvetően az időjárási körülményekben keresendő, hiszen a virágzás közepes-jó volt, ami még lehetővé tett volna egy jó termést (bár a tavalyi nagy termés és aszály miatt lehettek látens problémák a virágok minőségével, fejlettségével). A március-április folyamán több alkalommal előforduló éjszakai fagyok, az április közepén zajló virágzás alatti aszályos időjárás (különösen a légköri aszály) miatt azonban rossz volt a termékenyülés. A virágzást követő 3-4 hétben pedig borult, hűvös és fényszegény időjárás uralkodott, jóllehet a terméskötődésnek éppen a kiegyenlítetten meleg és napos idő kedvezne. Emiatt az egyébként sem túl jó termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami a nagyon nagy mértékű természetes tisztuló hullásban öltött testet a virágzást követő 3-4 hétben.

A terméskilátások – az azóta is folyamatosan tartó gyümölcshullás miatt – az utóbbi egy-két hétben kis mértékben tovább romlottak. A pontos, mennyiségi becslést nagyon megnehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként is meglehetősen változékony a kép, de a nagyságrendek vonatkozásában az alábbi megállapítások tehetők:

  • A jelenlegi termőkorú ültetvényeken az optimistább várakozások szerint 30-40%-kal, míg a pesszimistább becslések szerint 40-50%-kal lesz alacsonyabb termés a tavalyinál. Irányadó középértéknek a kb. 40%-os terméscsökkenés tekinthető.
  • A termőültetvények kieső termését részben felfelé korrigálhatja majd az elmúlt 4-6 évben telepített ültetvények felfutó, ebben az évben „megérkező” termése. Ez azonban nagyon nehezen becsülhető, de nagyságrendileg néhány ezer tonnára tehető.
  • Nagyon nagy bizonytalanság rejlik a termésbecslésben abban vonatkozásban is, hogy az alacsonyabb fánkénti gyümölcs-darabszámot milyen mértékben fogja kompenzálni az egyedi gyümölcsméret/gyümölcstömeg növekedése. A nagyobb gyümölcsméret irányába hat a számottevő mennyiségű májusi csapadék, azonban – akár jelentős – korlát lehet a méretnövekedésben a virágzást követő időszak fényszegény, hűvös időjárása, ami gyümölcskezdemények kezdeti intenzív sejtosztódását hátráltatta.

Fentiek alapján ebben az évben a tavalyi – 90 ezer tonna körüli – terméshez viszonyítva mintegy 35-40%-kal alacsonyabb termés prognosztizálható Magyarországon.

Az egyes fajták termése vonatkozásában egyértelműen kirajzolódik az a kép, hogy változó, de közepes vagy jó a termés a hazai termőfelület 28-30%-át adó, korai érésű Érdi bőtermőnél, elfogadható vagy jó a cigánymeggyeknél és az Oblacsinszkánál (együtt a hazai termőfelület 12-14%-a), de visszafogottabb a késői érésű főfajtáknál (együttesen a termőterület 55-60%-a): csak közepes vagy gyenge közepes a Kántorjánosi, Újfehértói fürtös és Petri fajtánál, továbbá nagyon gyenge a Debreceni bőtermő esetében.

A termésminőség tekintetében egyelőre különösebb problémát nem érzékelünk: érdemi glöospórium- (antraknózis), monília- és a cseresznyelégy-fertőzés mindeddig nem lépett fel. E tekintetben azonban természetesen vannak bizonytalanságok a szezonban: a csapadékos, párás, meleg időjárás fokozza a monília és a glöospórium kockázatát, és a napokban „berobbanó” kánikulában alattomos kártevő lehet a cseresznyelégy is. A bőséges májusi csapadék kérdőjeleket vet fel a gyümölcsök későbbi repedési hajlama, fajsúlya, húskeménysége, konzisztenciája, illetve szárazanyag-tartalma tekintetében is, jelenleg azonban ezekkel összefüggésben érdemi problémák még nem láthatók.

Az érési folyamatok – a májusi lehűlések miatt – pár napos csúszásban vannak az átlagoshoz képest: az Érdi bőtermő szüretének kezdete június 15-16-ra tehető, a konzervgyárak várhatóan június 17-én indítják be a gyártást (egy konzervüzem az Érdi Jubileummal már dolgozik). A késői érésű főfajták (Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Debreceni bőtermő, Petri, stb.) szüretének kezdete a szokásosnak megfelelően június végén várható. Ebben az évben a különböző termőtájak és fajták között jól széthúzódó éréssel számolunk, a tavalyihoz hasonló jelentős mennyiségi torlódásokra nem számítunk (bár nyilván ezek a folyamatok az időjárás későbbi alakulásától is függenek).

Duplájára is nőhet a meggy ára 

2019. június 17. 10:33

A meggy ára a tavalyinak a duplájára is nőhet idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke hétfőn. 

Meghódítanák Európát a chilei citrusfélék

2019. június 16. 11:17

Chile több mint 30 különböző gyümölcsfajt kínál, köztük citromok, klementinek, mandarinok, narancsok és grépfrútok több változatát, amelyek bizonyosan megtalálják vásárlóikat Európában is.

Bőven van szamóca az Egyesült Királyságban

2019. június 9. 04:47

Az Egyesült Királyság szupermarketeibe szállított bogyók 95 százalékát képviselő iparági szervezet szerint a melegházakban való termelés felfutását új fajták is segítették.

Elindult a vöröshagyma betakarítása

2019. június 7. 11:33

A technológiában is fejlesztések szükségesek, melyek legfőképp a betakarítási technológia, növényvédelem, a gyomirtás, a tápanyag-utánpótlás és az öntözés területére fókuszálnak.

Sűrűn kelt vetés ritkítása is porondon van májusban - kertészeti tippek a hónapra

2019. május 23. 04:37

Elérkezett hát a május, a zöldségeskertek egyik legfontosabb és legmozgalmasabb időszaka, ugyanis ebben a hónapban kell kiültetni a paradicsompalántákat szabadföldbe - persze, ha a hőmérséklet engedi azt.

Már biztos a terméskiesés a csapadékhiány miatt

2019. május 4. 06:38

A 100 millimétert sem elérő 4 havi csapadék és a téli csapadékhiány miatt már biztosra vehető a tetemes terméskiesés, szántóföldön és kertészetekben egyaránt. Május elején talán kicsit több jut az égi áldásból.

Nagyon kitettek a gyümölcsösök a károsítóknak, kórokozóknak

2018. május 23. 08:03

Az időjárási körülmények most főként a kártevők szaporodásának kedveznek a kertészeti kultúrákban, de a helyi körülmények néhány kórokozó terjedésének is kedvező feltételeket teremtenek.