Egyedülálló módon alkalmaz térinformatikai eszközöket a kertészetben a Debreceni Egyetem agrárkarának egyik fiatal kutatója.
Egyedülálló módon alkalmaz térinformatikai eszközöket a kertészetben a Debreceni Egyetem agrárkarának egyik fiatal kutatója.
– Vizsgálataink olyan távérzékelési eszközökkel kezdődnek, amelyekkel az emberi szem számára láthatatlan információkat tudunk gyűjteni a gyümölcsfákról. Ezekkel a speciális távérzékelő eszközökkel és térinformatikai szoftverekkel meg tudjuk határozni például, hogy milyen a gyümölcsfák klorofilltartalma, mekkora és milyen mennyiségű termés várható, mi lehet a betakarítás optimális időpontja, vagy melyek lehetnek a legcélszerűbb tárolási és feldolgozási eljárások a szüretet követően – magyarázza Riczu Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tudományos segédmunkatársa.
A különböző technológiák (multi- és hiperspektrális laboratóriumi és terepi eszközök, speciális kamerák, 3D lézerszkenner, hőkamerás rendszerek) alkalmasak lehetnek arra, hogy az ültetvényben bekövetkező változásokat, különbségeket is feltárják, és bizonyos növénykórtani betegségeket – már a tünetek megjelenése előtt – érzékelni lehessen. Kutatásuk során egy tűzelhalásjárvány előtt már 20 nappal – viszonylag nagy biztonsággal – meg tudták mondani, mely gyümölcsfák fognak kipusztulni. Pontosan meg tudják mérni a gyomok térbeli és időbeli változásait is, amivel jelentősen növelhető a növényvédelmi beavatkozások hatékonysága.
A Debreceni Egyetem Pallagi Génbankjában és Gyakorlóhelyén egy intenzív, csepegtető-öntözőrendszerrel ellátott, jéghálóval védett almaültetvényen már évek óta folytatnak különböző vizsgálatokat. A távérzékelési felmérések széles körű alkalmazását 2010-ben kezdték el Riczu Péter irányításával, aki nemrég első helyezést ért el az egyik kereskedelmi bank ösztöndíjpályázatán, a fiatal debreceni kutató a szakmai zsűri véleménye alapján bizonyult a legjobbnak.
A távérzékelési eszközöket és módszereket az almaültetvényen kívül kipróbálták már napraforgó-, kukorica- és búzatáblákon, valamint gyepterületen is. A Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködve idén már több alkalommal precíziós felméréseket végeztek szőlőültetvényeken is. Folyamatosan bővítik az alkalmazott eszközök körét is, jelenleg a drónról történő felméréseket tesztelik.
– Ezek a technológiák viszonylag drágák, de néhány tíz hektárnál nagyobb területen már megérheti a befektetést a gazdaságoknak, bár ez több tényezőtől is függ. Magyarországon ez a fajta komplex távérzékelési módszer a kertészetben teljesen újszerű. Európa jónéhány országában és Amerikában már alkalmazzák, a gazdák ott rendszerként, szolgáltatásként vásárolják meg. Ez a fajta információ-beszerzés bizonyos eszközök esetében hatékonyabb lehet, mint magának az eszköznek a megvásárlása – teszi hozzá Riczu Péter.
A Magyarországon egyedülálló módszer további fejlesztési lehetőségeket rejt még magában, mivel két olyan tudományterületet ötvöz, ami jelenleg nem áll szoros kapcsolatban egymással: a térinformatikát és a kertészetet. Az eszközök fejlődésével (gyorsaság, felbontás, automatizálási lehetőségek stb.) még hatékonyabb adatgyűjtés válhat lehetővé, ráadásul azok kombinálásával új típusú információk állhatnak a gazdák rendelkezésére, ami növelheti egy kertészet vagy egy mezőgazdasági farm jövedelmezőségét a jövőben.
(Debreceni Egyetem Sajtóiroda – TH)
