A paradicsomról sokan úgy gondolkodunk, mint amelyik minél több napot kap, annál jobban érzi magát. Ez részben igaz is, de csak egy határig.
Az idei nyári hőhullámokban egyre több kiskertben látjuk ugyanazokat a tüneteket: virágzik a paradicsom, mégsem köt termést, a termések foltosan kivilágosodnak, vagy egyszerűen megáll a fejlődés. Ilyenkor nem feltétlenül öntözési hibáról vagy betegségről van szó, gyakran maga a hőség okozza a problémát.
A paradicsom szereti a meleget, de nem korlátlanul
A paradicsom melegigényes kultúra, fejlődéséhez kifejezetten kedvező a nyári időjárás. A gondot nem a meleg, hanem a tartósan magas hőmérséklet jelenti. Amikor nappal tartósan 30–35 °C fölé emelkedik a hőmérséklet, és az éjszakák sem hűlnek vissza érdemben, a növény élettani folyamatai egyre kevésbé működnek optimálisan.
Ilyenkor a paradicsom védekezni kezd. Csökkenti a párologtatási veszteséget, lassul a növekedés, és a rendelkezésre álló energiát nem feltétlenül a termésképzésre fordítja.
Virágzik, de nem köt: a hőstressz egyik első jele
Gyakori panasz, hogy megjelennek ugyan a virágok, de néhány nap múlva elszáradnak és lehullanak. Ennek hátterében gyakran az áll, hogy magas hőmérsékleten romlik a pollen életképessége és a megtermékenyülés sikeressége.
Különösen érzékeny időszak a virágzás és a terméskezdemény kialakulása. Ha ebben az időszakban tartós hőség érkezik, a növény egyszerűen kevesebb termést köt. Ezt sokan túlöntözéssel próbálják kompenzálni, pedig ettől önmagában nem áll helyre a folyamat.
Napégés: amikor nem a levél, hanem a termés sérül
A másik gyakori jelenség a napégés. A termésen először halványabb, sárgásfehér folt jelenik meg, később a felület besüppedhet, elvékonyodhat. Ez főleg akkor fordul elő, ha a termést kevés lomb árnyékolja.
A túl erős kacsozás vagy az alsó levelek nagy mennyiségű eltávolítása ilyenkor visszaüthet: a korábban árnyékban lévő termések hirtelen közvetlen napsugárzást kapnak. Nyáron ezért érdemes óvatosabban bánni a lombritkítással. A paradicsom levele ilyenkor nem csak „zöld tömeg”, hanem természetes árnyékolófelület is.
Mit tehetünk most a kertben?
A legfontosabb, hogy ne egyszerre és nagy vízadagokkal öntözzünk. A ritka, sokkoló öntözés tovább növelheti a stresszt és a termések repedését. Egyenletes talajnedvességre érdemes törekedni. Sokat segíthet a talajtakarás is. A szalma, a fűnyesedék vagy más szerves takaró csökkenti a talaj felmelegedését és lassítja a kiszáradást.
Aki teheti, a legforróbb időszakokban átmeneti árnyékolással is mérsékelheti a terhelést. Kiskertben már egy könnyű árnyékolóháló is érezhető különbséget jelenthet. A tápanyag-utánpótlással ilyenkor sem érdemes „rásegíteni” a növényre.
A hőstresszt nem lehet több műtrágyával megoldani. Sokkal fontosabb, hogy a gyökérzóna egyenletes környezetet kapjon, és a lomb minél tovább egészséges maradjon.
Képek: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
