Agrárközösség
Agrárközösség

Drónos növényvédelem – a jövő, vagy forrófejűek szakmaiatlan technikai sportja?

Drónos növényvédelem – a jövő, vagy forrófejűek szakmaiatlan technikai sportja?

Agrofórum Online

Az elmúlt időszakban rengeteg kétség és kérdés merül fel a dróntechnológiával kapcsolatban, mind szakmai, mind gazdálkodói oldalról. Morva Tamás az Agrárközösség növényorvosa és növényvédelmi üzletág vezetője az alábbi írásban összegezte a leggyakoribb kérdéseket és a válaszokat.

Először is kezdjünk a monitoring drónokkal, talán kevesebb a kérdés, könnyebben emészthető a téma.

A monitoring drónok mindig egy módosított kamerával vannak ellátva, amivel az emberi szemnek értelmezhetetlen képeket készítenek. Ennek az a lényege, hogy a növények fény hullámhossz elnyelésére vagyunk kíváncsiak. Ez a technológia az amerikai űrkutatásból ered, már hosszú évtizedek óta alkalmazzák a bioszféra fiziológiás állapotának vizsgálatára. A műholdaknak egyetlen egy problémája van: az pedig a roppant alacsony felbontásuk. Jelen tudásom szerint ezek a felvételek 250 méter/pixel felbontásban készülnek el, ami valljuk be őszintén, táblaszintű információt nem igazán tud szolgáltatni, régió szinten viszont kiválóan működik. Ezzel szemben a drónokkal végzett felmérés felbontása egészen pontosan 1,5-2 cm/pixel között szokott változni. Egyből jobb növényállomány feltérképezésére ugye?

Milyen információkat és hogyan nyerek ki én a növényorvosi munkámhoz ebből a roppant adathalmazból?

Beszéljünk az elkészített ortomozaik felvételek analizálásáról!

Növény stresszhelyzeti térkép:

A rendszer alapjául az szolgál, hogy az egészséges lomblevél illetve a károsodott lomblevél fényelnyelés eltér egymástól. Itt három kategóriát tudunk felvenni: elpusztult, stresszes és egészséges növényi részek. Azt tudjuk, hogy ha bármilyen „támadás” éri a növényállományunkat akkor ott sejt szintű elváltozások következnek be (ezek az elváltozások emberi szemnek még láthatatlanok), ha ez az elváltozás a fentebb említett mérettartomány 60% át meghaladja akkor már jelentkezni fog az elkészült ortomozaik felvételen.

Morva Tamás

Mire tudjuk ezt felhasználni? Mint növényvédelmi szaktanácsadó a saját tapasztalataimat tudom megosztani Önökkel. Nagyszerű felhasználása ennek a technológiának egy tervezett növényvédelmi tevékenység előtti lerepülés. Kiemelkedő segítséget tud adni egy nagyobb táblában a növényvédős kollegának, ha látja, hogy hol jelenik meg valamilyen kár/kórokozó illetve, hogy ezeknek a problémáknak mekkora a kiterjedése az egész tábla szintjén. Így hogy tudjuk a probléma pontos helyét, ki kell menni a beazonosított táblarészletre és a klasszikus bevált módszer szerint elvégezni a növények helyi bonitálását. A növényorvos meg tudja választani a helyes permetlé kombinációt a fertőzés várható mértékéhez viszonyítva, figyelemreméltó eredményeket tud elérni termésátlagban, illetve „megspórolt” növényvédő szer költségén, hiszen amit kellett azt kezelte, de csak azt. Nem beszélve arról, hogy a „feleslegesen” kivitt vegyszerek mekkora környezetterhelést jelenthetnek, teljesen haszontalanul.

Klorofil elemzés:

Az előző elemzéshez hasonlóan ez a rendszer is a fényhullámhossz elnyelésen alapszik, annyi különbséggel, hogy más színtartományokkal dolgozik. Ennél az elemzésnél két dolgot vizsgálunk a növényzet lomblevelén: a klorofill nitrogén és víz tartalmát. Ezzel az algoritmussal növény szintű információkhoz tudunk jutni.

Ennek a felmérésnek (véleményem szerint) a fejtrágyázások előtt illetve a deszikkálás előtt van létjogosultsága.

Kezdjük a fejtrágyázással. Az őszi kultúrák tavaszi fejtrágyázása a mai gyakorlat szerint általában megérzés alapján, jobb esetben különböző talajvizsgálati adatok felhasználásával történik. Ezeket kiegészítve lehet alkalmazni ezt a rendszert mégpedig úgy, hogy a laboratóriumok/megérzések alapján megállapított nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatását módosíthatjuk a növényzet aktuális nitrogén ellátottságát figyelembe véve. A jól beállított nitrogén mennyiség kijuttatásának előnyeit részletezni most csak címszavakban szeretném: egészséges növényzet, optimális zöldtömeg, termésátlag növelés, termés minőségi paramétereinek javulása. Szakemberek jól tudják, hogy a túldozírozott nitrogén kijuttatás pont az előbbiek ellenkezőjét fogja eredményezni. És arról még nem is beszéltünk, hogy ennek mekkora a környezetterhelése. Magyarország igen nagy része nitrátérzékeny, tehát a fel nem vett Nitrogének nagy százaléka a vízkészletünkben fog landolni, illetve a növények által fel nem vett hatóanyag pénzkidobás is!

Deszikkálások előtt történő használatával már nem a nitrogén szintre vagyunk kíváncsiak, hanem a víztartalomra. Tervezett betakarítás előtt ez az elemzés hathatós segítséget tud adni a gazdának, hogy alkalmazzon-e állományszárítókat vagy a növény aratható állapotú lesz a tervezett betakarítási dátumra a nélkül is. Kicsit már papagájnak érzem magam, de megint csak leírom, hogy ez mind környezet terhelés szempontjából, mind zsebszempontjából nem elhanyagolható kérdés.

Talaj index:

Ezt az algoritmust akkor tudjuk használni, amikor még a talaj és már a növényzet is kivehető a táblán, tehát kapás kultúrák kezdeti fejődési stádiumában. Ez az algoritmus tulajdonképpen két különböző módszer egyvelege. Vizsgáljuk a talajok fényelnyelő képességét, amivel a talajfoltok lokalizálhatóak a táblán, illetve a növények klorofill szintjét is, ezeket az adatokat összegezzük a kiértékeléshez. Ezáltal információt kapunk arról, hogy a tábla melyik részén milyen hatásfokkal veszik fel a növényeink a rendelkezésre álló tápanyagokat. Emiatt már tudhatjuk, hogy hol szükséges levélanalízis, talajvizsgálat elvégzése, hogy egységesíteni tudjuk a termésünk mennyiségét és minőségét illetve, hogy hatékonyan tudjunk tápanyagot utánpótolni.

Tovább nem részletezem, mert aktívan ezeket az algoritmusokat szoktam használni, ezeken felül a szakirodalom több mint 150 egyéb számítást publikált, eddig!

Véleményem szerint jelentős eredményeket érhetünk el ha ezeket a  technológiákat alkalmazzuk  a mezőgazdaságban, óriási segítség és adatállomány ahhoz, hogy a gazdaság el tudjon indulni a precíziós mezőgazdaság irányába, nem beszélve arról, hogy koránt sem olyan költséges mint az eddigi már szélesebb körben alkalmazott eszközök.

És akkor térjünk is át a nagyobb port kavaró permetező drónokra!

Szépen vegyük sorba az általános kérdéseket:

Nincs Magyarországon engedélyezett ULV vegyszer:

Tegyük tisztába kicsit a fogalmakat. Az ULV kifejezés egy kijuttatási technológiai kifejezés. Egészen pontosan ezt jelenti (Európai meghatározásban): 0,5 dm3 -5,0 dm3 közötti igen kis lémennyiség. Mivel a permeteződrónok általában 3dm3-10dm3 közötti lémennyiséggel dolgoznak nem is igazán ULV technológiának lehet nevezni, hanem inkább LV (5,0dm3-50dm3) technológiába sorolható.

A felhasználható szerek körét és a hektáronként alkalmazott lémennyiség kérdését a használt kijuttató eszköz technikai paraméterei határozzák meg. Ezeket mérésekkel és biológiai effektivitás vizsgálatokkal állapítjuk meg. Itt is konkrét, a gyakorlat által visszaigazolt eredményeink vannak.

Ekkora lémennyiséggel nem lehet 1 hektárt lepermetezni:

Az alacsony lémennyiséggel történő permetezés egyik alap feltétele a nagyon apró cseppek képzése. Ez átlagosan 120 mikronos méretet jelenthet, de ezt nagyban befolyásolja a permetlé összetétele. Minél kisebb a csepp mérete, annál nagyobb a fajlagos felülete egységnyi űrtartalom mellett. Ennek nagyon jó szemléltetője lehet, ha valaki fog egy strandlabdát szétvágja és kiteríti, majd ugyanakkora űrtartalommal fog focilabdákat, azokat is szétvágja, és kiteríti. Észre fogja venni, hogy jóval nagyobb területet fognak betakarni a focilabdák, mint amekkora területet a strandlabda eltakar.

Ilyen kicsi cseppek biztos, hogy el fognak sodródni

A rendszer alapja egy mechanikus cseppképző, amely a fizika elveit kihasználva csak azonos méretű cseppeket fog létrehozni. A permetezések során mindig van egy szélmérő készülék a kezelőnél, amit folyamatosan figyelni tud. Az elsodródás tulajdonképpen nem más, mint egy 4 változós egyenlet. Permetezés magassága, szél sebessége, permetezőgép sebessége és permetlé csepp mérete. Ha mind a négy változó ismert, akkor centiméteres pontossággal meg tudjuk állapítani a permetcseppek beérkezésének helyét. Ennél a kijuttatási technológiánál, ha szakszerűen történik a kezelés, permetlé elsodródásról tulajdonképpen nem beszélhetünk.

Honnan tudja a kezelő, hogy hova forduljon a táblán:

A permetezések megkezdése előtt a mezőgazdasági táblákat egy centiméter pontosságú GPS rendszerrel felmérjük. Felvisszük a táblák határvonalait, sarokpontjait az elkerülendő akadályokat (villanyoszlop, tanya, fa stb.). Ezután készítünk egy repülési útvonalat a tábláról, amit a helyszínen a szél irányának és erejének ismerete után korrigálunk. Ha ezekkel készen vannak, a drón centiméter pontossággal leköveti az útirányt és elvégzi a kezeléseket. Tehát az irányítása tulajdonképpen automatikus, a kezelő az esetlegesen bekövetkező váratlan események miatt szól csak bele a gép munkájába.

Hasonlítsuk össze egy „drónpilóta” felkészültségét egy növényvédelmi légi jármű vezetőjének felkészültségével:

Vitán felül áll, hogy a magyar növényvédelmi pilóták szakmai és gyakorlati tudása kiváló, szerintem a világ élvonalába tartoznak, ha nem a legjobbak. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a permetződrón kezelők több tíz óra szimulátoros és terepi gyakorlaton kell bizonyítaniuk mielőtt önállóan használhatják a gépeket. A kezelőknek rendelkezniük kell legalább a 80 órás növényvédelmi képesítéssel és növényvédelmi gyakorlattal is. Ezeken felül a gép működése megegyezik az önvezető műholdas rendszerek szisztémájával, amivel már ma a gyakorlatban is végeznek mezőgazdasági munkákat.

Engedélyezések:

Az idei év tavaszától az összes kompetens hatósággal, intézménnyel és szövetséggel egyeztetve elindult és le is zajlott a permetező drónok hivatalos bevizsgálása akkreditált Intézmény által. A pozitív eredmények után, tavasszal folytatódnak a további szükséges mérések, a gyakorlatba való mielőbbi bevezetés és engedélyeztetés érdekében.

Milyen időjárási körülmények között lehet munkát végezni:

Kezdjük az elején, ma Magyarországon hivatalosan nem levegőrásegítéses permetezőgépek 4m/s-nál nagyobb szélsebességben nem végezhetnek növényvédelmi munkálatokat. Ezen felül LV kijuttatásnál a megengedett legnagyobb szélsebesség 4m/s ULV kijuttatási technológiánál pedig 2 m/s. Az elsodródás témaköréről már feljebb beszéltem így nem ismétlem önmagamat. A célfelületre való érkezést ezen felül még befolyásolja a hőmérséklet. 25 0C felett nem végzünk növényvédelmi tevékenységet, mert ilyen magas hőmérsékletnél már fitotoxicitást okozhatunk a növényeken, nem beszélve arról, hogy ezen a hőmérsékleten a permetlécseppek képesek elpárologni és ezáltal nem a célfelületre érni. Mindezeken felül a kezelések során olyan adjuvánsokat használunk, amelyek fokozzák az ülepedést és gátolják a cseppek elpárolgását. A permetezőgép bevizsgálások során szántóföldi körülmények között a cm2-re jutó fedettség minden esetben legalább háromszorosan meghaladta a törvényi keretek által megállapított minimális határértékeket.

Kérdés az alkalmazható alacsony lémennyiségek hatékonysága:

Szerencsére nem a nulláról kezdjük, a két nagy dróngyártó országban, USA és Kína, hosszú múltra tekint vissza ezeknek az eszközöknek a használata. Európai tapasztalatok is bőséggel állnak rendelkezésünkre, Svájcban már ugyanis engedélyezve van a drónnal való permetezés, több ezer hektáron alkalmazzák a technológiát. Meghívásukra személyesen győződtünk meg az eredményeikről.

Sok minden elmondható más országokról, sőt más kontinensekről, egy dolog viszont nem: a természet törvényei éppen ugyanúgy hatnak az Amerikai kontinensen is, mint az Európai kontinensen. Jó a kapcsolatunk és kimagasló segítőkészséget tapasztalunk az ottani kollégák részéről, ennek eredményeként óriási mennyiségű biológiai effektivitás vizsgálatot adtak át nekünk. Jövő évtől a kompetens hatóságokkal belekezdünk a saját vizsgálatainkba is, hogy ne csak saját belső illetve más országokból származó adataink legyenek.

Összegzésül a saját véleményem. A drónok használata a mezőgazdaságban egy következő óriási lépés afelé, hogy precízen tudjunk nagy hatékonysággal dolgozni. Nem beszélve arról, hogy a környezetterhelés ezekkel a rendszerekkel a mai technológiákhoz képest nagyságrendekkel kisebb, és ide egy régi idézetet szeretnék csak beszúrni zárásként:

„A földet az unokáinktól kaptuk kölcsön”

Remélem sok kérdésre sikerült megnyugtató választ adnom, természetesen, ha vannak még felmerülő kérdések, arra nagyon szívesen válaszolok!

Üdvözlettel: a Független Növényorvos
Morva Tamás
Agrárközösség Kft.

Kamerát működtet telephelyén? Tudta, hogy ez esetben kamerahasználati szabályzatot kell készítenie?

Kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység elsődleges, kifejezett megfigyelése céljából működtetni nem lehet, mindig valamilyen megfelelő jogalapnak kell lennie (pl.: vagyonvédelem, a veszélyes anyagok őrzése, stb.) a felvétel készítéséhez.

A teljesítési időpont helyes értelmezése és alkalmazása

Az adófizetési kötelezettség főszabályként az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontban keletkezik. Teljesített gazdasági eseményről akkor beszélünk, mikor az ügylet megvalósul.

A közvetített szolgáltatás és az alvállalkozás fogalma, helyes elszámolása

Az alvállalkozó által végzett munkát a vállalkozó a saját teljesítményéhez veszi igénybe, amely beépül egy olyan komplexebb szolgáltatásba, amelyet a cég maga állít elő, annak részévé válik, azaz megváltoznak az alapvető tulajdonságai.

A szabadság kiadásának és a következő évre történő átvitelének szabályairól

A munkaügyi hatóság komolyan veszi a munkaidőre, a pihenőidőre, a szabadságra és annak kiadására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, és habár a bírság mértékét több összetevő befolyásolja, ez 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet.

A birsalma károsítói

2018. október 1. 07:10

Mi lesz az állományszárítással? - Újabb növényvédő szereknek inthetünk búcsút

Az EU rendeletek értelmében a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el, a dikvát készítmények felhasználásának végső határideje pedig 2020. február 4.

2018. december 11. 09:04

Repce helyzetkép és aktualitások október végén

Az őszi regulátoros kezelés mellé érdemes levéltrágyát is keverni. Nehéz fejlődési körülmények esetén ősszel kimondottan ajánlott a kén, a bór, a cink, a mangán és a molibdén kijuttatása

2018. október 31. 11:08

Parlagfű elleni vizsgálatok levél alá történő permetezési technikával, napraforgóban

A levél alá történő permetezési technika régóta ismert, az 1960-1970-es években alkalmazták tág térállású kultúrákban az alapkezelések hibáinak korrigálására. Ennek, a csaknem elfeledett alkalmazási módnak az újraértelmezését a térinformatikával támogatott módszerek teszik lehetővé, melyek segítségével elkerülhetők a fitotoxikus káresetek.

2018. október 9. 14:41