26℃ 16℃
szeptember 1. Egyed, Egon, Noémi, Tamara
Ház, táj blog

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! II. rész – a talaj fizikai félesége

Agrofórum Online

Ne a növényhez válasszuk a helyet, hanem a helyhez válasszuk a növényt! A körülmények diktálnak, nem elsősorban az ízlésünk! – ezzel az intelemmel búcsúzott a cikk első része. Most a terítékre kerülő talajtextúrák megismerésénél is szem előtt kell tartanunk, hogy azok a megvásárolt növények fejlődhetnek a kertünkben egészségesen, amelyeknek megfelel kertünk talajának fizikai félesége.

A cikk első részéből megtudhattuk, mit befolyásol a talaj kémhatása, melyik fontosabb növényfajok kedvelik a savanyú, melyek a lúgos talajokat, hogyan állapíthatjuk meg, hogy kertünk talaja milyen kémhatású, illetve hogyan befolyásolhatjuk egy bizonyos mértékig a kémhatást.

A cikk második részében kiderül, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a talajok különböző fizikai félesége, hogyan állapíthatjuk meg, kertünk talaja melyik típusba tartozik, valamint mely növényfajok termeszthetők az egyes típusok esetében eredményesen.

Eltérő textúra, eltérő tulajdonságok

A következő táblázat röviden összefoglalja az egyes talajtextúrák (fizikai féleség) előnyeit és hátrányait.

Fizikai féleség Előnyei Hátrányai
Homok – művelése könnyű
– tavasszal gyorsan felmelegszik, így hamarabb művelhető
– alkalmas korai zöldségtermesztésre
– gyorsan elvezeti a vizet
– a tápanyagok gyorsan kimosódnak
– hamarabb elsavanyodik
Iszap – ha szerkezete jó, sok vizet képes tárolni – nedves állapotban művelése nehéz
– nedves állapotban történő művelés esetén levegőtlenné válik
– könnyen erodálódik
Vályog – általában könnyen művelhető
– nagy mennyiségű vizet képes tárolni
– hajlamos cserepesedésre, felszíne nagyon keménnyé válhat
– nem megfelelő művelés esetén tömörödötté válik
– nedves körülmények között művelését kerülni kell
Agyag – jellemzően sok tápanyagot tartalmaz
– hasznosítása igen sokrétű
– tavasszal nagyon lassan melegszik fel
– a kötöttebb agyagtalajok vízelvezetése rossz
– nedves állapotban ragadós, nehezen művelhető
– száraz állapotban rögösödik, a felszínen mély repedések keletkeznek

A talaj textúrájának meghatározása gyúrópróbával

A következő talajvizsgálattal meghatározhatjuk, hogy homokos, vályogos, iszapos, agyagos vagy ezek valamilyen keveréke a kertünk talajtípusa. Nem mindegyik, fent említett kategóriát tudjuk így meghatározni, de mindenképpen érdemes ennek a gyors vizsgálatnak alávetni a talajt.

– Vegyünk mintát lapáttal a talaj felső rétegéből.
– Egy kis darab nedves földet vegyünk a kezünkbe.
– Morzsolgassuk a hüvelyk- és mutatóujjunk között.
– Figyeljük meg, milyennek érezzük ujjunkkal a föld anyagát.
– Ha iszapos vagy ennél tömörebb a talaj, gyúrjuk össze egy hurkává.
– Hajtsuk karikába a tenyerünkön.

A következő események történhetnek, eszerint vezessük végig a kísérletet, és határozzuk meg a talaj textúráját!

Amikor kutakodtam saját jegyzeteimben és a szakirodalomban, rájöttem, hogy ezerféleképpen adják meg az ehhez hasonló, érzékszervekre alapozott vizsgálatok beosztását, így tekintse a Kedves Olvasó az általam felvázoltat is egynek a lehetséges megoldások közül. Már az is nagy előrelépés, ha a fő textúrára (homok, vályog vagy agyag) meg tudjuk határozni a kertitalaj típusát.

Agyagos talaj

Homokos talaj

Iszapos talaj

Milyen növényeket termeszthetek sikeresen?

A korszerű növénytermesztésnek, -védelemnek és –nemesítésnek, illetve a választható fajták garmadájának köszönhetően egyik talajféleség sem marad parlagon a kertünkben. Mivel hazánk bővelkedik a kiváló talajokban, az iszapos területekkel kiskertekben nemigen kell számolnunk, így az ebből a felsorolásból kimaradt. A vályog- és agyagtalajok esetében nem tettem különbséget, mivel ebben az esetben a talaj pontosabb agyagtartalma differenciálhatná még a választékot, amit laboratóriumi vizsgálat után tudunk meg.

Talajtextúra Cserjék Lágyszárú növények Gyümölcsfélék Zöldségfélék
Homokos szeder, borbolya, madárbirs, zanót, ezüstfa, napvirág, orbáncfű pázsitviola, cickafark, kutyatej, varjúháj, gólyaorr, kakukkszegfű citrusfélék, szeder, szőlő, héjas gyümölcsök paradicsom, futóbab, sárgarépa, spárga, pasztinák, hagymafélék
Vályog és agyag mahónia, mogyoró, törpeberkenye, hóbogyó, díszribiszke, japán babérsom, szkimmia nadálytő, kaukázusi nefelejcs, borostyán, hunyor, bársonyvirág, májvirág körte, szilva, málna, egres, ribiszke burgonya, cukkíni, bokorbab, póréhagyma, fejeskáposzta, kelkáposzta, articsóka, csicsóka

Eredményes, örömteli kertészkedést kívánok!

Segítsünk a sünökön! - Beteg vagy sérült sünt találtam! Mi a teendő?

2025. augusztus 29. 05:40

Cikkünkben ismertetjük, hogy miként tudunk segíteni akkor, ha láthatóan beteg vagy sérült sünt találunk?

Mindent a keleti sünről

2025. augusztus 23. 05:40

A sünhöz számos közkedvelt mese, északi hiedelem fűződik, és gyakori vendég lehet a kertünkben, nem árt egy-két dolgot tudnunk róla.

Szőlő aranyszínű sárgaság betegség – amit a kerttulajdonosoknak is tudniuk kell!

2025. augusztus 21. 05:40

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.

Mit kell tudni a fitoplazmáról?

2025. augusztus 19. 05:40

Miután hazánk szőlőültetvényei is sorban fertőződnek a szőlő legpusztítóbb, bejelentésköteles kórokozójával, a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmával, sajnos érdemes közelebbről is megismerkednünk ezzel a kórokozóval.

A mérget termelő mikroszkópikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talajéletre

2020. október 14. 13:10

Nemrégiben látott napvilágot annak a kutatásnak az eredménye, amely a mikroszkopikus gombák toxinjainak a talajéletre gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására az ún. ugróvillások – amelyeknek fontos szerepük van a növények növekedésében és a humuszképzésben – szaporulata jelentősen lecsökkent, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve.

Talajlazító ajánlat hazai referenciákkal és videókkal

2019. július 4. 13:51

A talajlazítás fontosságát nem lehet elégszer kihangsúlyozni, a megfelelő időben és módon végzett lazítás látványos eredményeket hozhat a termelésben. A talajlazító alkalmazásával javíthatjuk talajaink állapotát, megszüntethetjük a károsan tömörödött eke- és tárcsatalp réteget. A lazított talajrétegben a víz mélyebbre jut, növekszik a talaj levegőtérfogata és felgyorsul a talaj biológiai élete.

Gépészet Videó

Kényes, de meghálálja a törődést a burgonya

2019. április 27. 05:36

A sikeres növénytermesztés minden esetben a jól megfontolt fajtaválasztással indul. Nincs ez másképp a burgonyánál sem.

A mikroműanyagok a talajtulajdonságokra is hatással vannak

2024. november 21. 06:40

Honnan jut a legtöbb mikroműanyag a talajba? Nem, nem az eldobált szemét a fő forrás. Érdekes kutatási eredmények a mikroműanyagokról.