Ház, táj
Ház, táj

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! II. rész – a talaj fizikai félesége

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! II. rész – a talaj fizikai félesége

Agrofórum Online

Ne a növényhez válasszuk a helyet, hanem a helyhez válasszuk a növényt! A körülmények diktálnak, nem elsősorban az ízlésünk! – ezzel az intelemmel búcsúzott a cikk első része. Most a terítékre kerülő talajtextúrák megismerésénél is szem előtt kell tartanunk, hogy azok a megvásárolt növények fejlődhetnek a kertünkben egészségesen, amelyeknek megfelel kertünk talajának fizikai félesége.

A cikk első részéből megtudhattuk, mit befolyásol a talaj kémhatása, melyik fontosabb növényfajok kedvelik a savanyú, melyek a lúgos talajokat, hogyan állapíthatjuk meg, hogy kertünk talaja milyen kémhatású, illetve hogyan befolyásolhatjuk egy bizonyos mértékig a kémhatást.

A cikk második részében kiderül, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a talajok különböző fizikai félesége, hogyan állapíthatjuk meg, kertünk talaja melyik típusba tartozik, valamint mely növényfajok termeszthetők az egyes típusok esetében eredményesen.

Eltérő textúra, eltérő tulajdonságok

A következő táblázat röviden összefoglalja az egyes talajtextúrák (fizikai féleség) előnyeit és hátrányait.

Fizikai féleség Előnyei Hátrányai
Homok – művelése könnyű
– tavasszal gyorsan felmelegszik, így hamarabb művelhető
– alkalmas korai zöldségtermesztésre
– gyorsan elvezeti a vizet
– a tápanyagok gyorsan kimosódnak
– hamarabb elsavanyodik
Iszap – ha szerkezete jó, sok vizet képes tárolni – nedves állapotban művelése nehéz
– nedves állapotban történő művelés esetén levegőtlenné válik
– könnyen erodálódik
Vályog – általában könnyen művelhető
– nagy mennyiségű vizet képes tárolni
– hajlamos cserepesedésre, felszíne nagyon keménnyé válhat
– nem megfelelő művelés esetén tömörödötté válik
– nedves körülmények között művelését kerülni kell
Agyag – jellemzően sok tápanyagot tartalmaz
– hasznosítása igen sokrétű
– tavasszal nagyon lassan melegszik fel
– a kötöttebb agyagtalajok vízelvezetése rossz
– nedves állapotban ragadós, nehezen művelhető
– száraz állapotban rögösödik, a felszínen mély repedések keletkeznek

A talaj textúrájának meghatározása gyúrópróbával

A következő talajvizsgálattal meghatározhatjuk, hogy homokos, vályogos, iszapos, agyagos vagy ezek valamilyen keveréke a kertünk talajtípusa. Nem mindegyik, fent említett kategóriát tudjuk így meghatározni, de mindenképpen érdemes ennek a gyors vizsgálatnak alávetni a talajt.

– Vegyünk mintát lapáttal a talaj felső rétegéből.
– Egy kis darab nedves földet vegyünk a kezünkbe.
– Morzsolgassuk a hüvelyk- és mutatóujjunk között.
– Figyeljük meg, milyennek érezzük ujjunkkal a föld anyagát.
– Ha iszapos vagy ennél tömörebb a talaj, gyúrjuk össze egy hurkává.
– Hajtsuk karikába a tenyerünkön.

A következő események történhetnek, eszerint vezessük végig a kísérletet, és határozzuk meg a talaj textúráját!

Amikor kutakodtam saját jegyzeteimben és a szakirodalomban, rájöttem, hogy ezerféleképpen adják meg az ehhez hasonló, érzékszervekre alapozott vizsgálatok beosztását, így tekintse a Kedves Olvasó az általam felvázoltat is egynek a lehetséges megoldások közül. Már az is nagy előrelépés, ha a fő textúrára (homok, vályog vagy agyag) meg tudjuk határozni a kertitalaj típusát.

Agyagos talaj

Homokos talaj

Iszapos talaj

Milyen növényeket termeszthetek sikeresen?

A korszerű növénytermesztésnek, -védelemnek és –nemesítésnek, illetve a választható fajták garmadájának köszönhetően egyik talajféleség sem marad parlagon a kertünkben. Mivel hazánk bővelkedik a kiváló talajokban, az iszapos területekkel kiskertekben nemigen kell számolnunk, így az ebből a felsorolásból kimaradt. A vályog- és agyagtalajok esetében nem tettem különbséget, mivel ebben az esetben a talaj pontosabb agyagtartalma differenciálhatná még a választékot, amit laboratóriumi vizsgálat után tudunk meg.

Talajtextúra Cserjék Lágyszárú növények Gyümölcsfélék Zöldségfélék
Homokos szeder, borbolya, madárbirs, zanót, ezüstfa, napvirág, orbáncfű pázsitviola, cickafark, kutyatej, varjúháj, gólyaorr, kakukkszegfű citrusfélék, szeder, szőlő, héjas gyümölcsök paradicsom, futóbab, sárgarépa, spárga, pasztinák, hagymafélék
Vályog és agyag mahónia, mogyoró, törpeberkenye, hóbogyó, díszribiszke, japán babérsom, szkimmia nadálytő, kaukázusi nefelejcs, borostyán, hunyor, bársonyvirág, májvirág körte, szilva, málna, egres, ribiszke burgonya, cukkíni, bokorbab, póréhagyma, fejeskáposzta, kelkáposzta, articsóka, csicsóka

Eredményes, örömteli kertészkedést kívánok!

Mindent a primuláról

Ennél a pompázó évelőnél még azon is elgondolkodtam, hogy melyik nevével említsem a cikk címében. Hogyan ismeri a legtöbb ember? Primula vagy kankalin? Lássuk, mi mindent rejtenek ezek a szép nevek!

Jön a tavasz - ehető virágokkal színesebb a konyha

Elsőre bizarr bolondságnak tűnik, hogy a salátánkban, esetleg hidegtálak díszítéseként ibolyát vagy körömvirágszirmot használjunk. De ha belegondolunk, hogy mióta fogyasztunk kamillateát, vagy használunk körömvirág krémet, már nem tűnik annyira ördögtől valónak az ötlet.

Mindent a hunyorról

Akármikor eszembe jut, látom valahol vagy olvasok róla, mindig úgy érzem, körüllengi valami titokzatosság, valami varázslat ezt a növényt. Pár éve jött divatba, tudatosan keressük a kertészetekben, virágüzletekben. De mennyit tudunk róla pontosan? Íme a páratlan hunyor!

Mindent a hóvirágról

Én még ahhoz a szerencsés generációhoz tartozom, akiket gyerekkorunkban a szüleink jól felöltözve bepakoltak a kocsiba, elfurikáztunk az erdőszélre, és egy hatalmas kirándulás alkalmával szép kis csokor hóvirágot vihettünk haza emlékbe. Kisiskolás korom óta a hóvirágot tartom az egyik legbájosabb és legkülönlegesebb növénynek, róla szól ez az összefoglaló.

Megjelent a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyv

Célja a gazdálkodók és a szaktanácsadók környezettudatosságának növelése, ezáltal hozzájárulva a hatékony víz- és talajvédelem gyakorlati megvalósításhoz.

2019. január 15. 12:47

Változó mélységű talajművelés – AutoDepth

A talajművelés során a talaj fizikai tulajdonságainak megváltoztatásával elsősorban a víz- és levegőgazdálkodási jellemzők javítását célozzuk. Javulnak ezáltal a vízkapacitási jellemzők az altalaj és a művelt réteg között, növekszik a vízbefogadó képesség és az oxigénellátás, mindezek pedig összefüggésben vannak a hő- és tápanyag-gazdálkodási jellemzőkkel.

Lényeges a talaj széntartalmának növelése

A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést.

2018. november 19. 09:33

Számoljon le a szármaradványokkal!

A kultúrnövények termesztése során a termés mellett jelentős mennyiségű gyökér- és szármaradvány is keletkezik.

2018. február 23. 08:40