A cikk első részéből megtudhattuk, mit befolyásol a talaj kémhatása, melyik fontosabb növényfajok kedvelik a savanyú, melyek a lúgos talajokat, hogyan állapíthatjuk meg, hogy kertünk talaja milyen kémhatású, illetve hogyan befolyásolhatjuk egy bizonyos mértékig a kémhatást.

A cikk második részében kiderül, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a talajok különböző fizikai félesége, hogyan állapíthatjuk meg, kertünk talaja melyik típusba tartozik, valamint mely növényfajok termeszthetők az egyes típusok esetében eredményesen.

Eltérő textúra, eltérő tulajdonságok

A következő táblázat röviden összefoglalja az egyes talajtextúrák (fizikai féleség) előnyeit és hátrányait.

Fizikai féleség	Előnyei	Hátrányai
Homok	– művelése könnyű – tavasszal gyorsan felmelegszik, így hamarabb művelhető – alkalmas korai zöldségtermesztésre	– gyorsan elvezeti a vizet – a tápanyagok gyorsan kimosódnak – hamarabb elsavanyodik
Iszap	– ha szerkezete jó, sok vizet képes tárolni	– nedves állapotban művelése nehéz – nedves állapotban történő művelés esetén levegőtlenné válik – könnyen erodálódik
Vályog	– általában könnyen művelhető – nagy mennyiségű vizet képes tárolni	– hajlamos cserepesedésre, felszíne nagyon keménnyé válhat – nem megfelelő művelés esetén tömörödötté válik – nedves körülmények között művelését kerülni kell
Agyag	– jellemzően sok tápanyagot tartalmaz – hasznosítása igen sokrétű	– tavasszal nagyon lassan melegszik fel – a kötöttebb agyagtalajok vízelvezetése rossz – nedves állapotban ragadós, nehezen művelhető – száraz állapotban rögösödik, a felszínen mély repedések keletkeznek

A talaj textúrájának meghatározása gyúrópróbával

A következő talajvizsgálattal meghatározhatjuk, hogy homokos, vályogos, iszapos, agyagos vagy ezek valamilyen keveréke a kertünk talajtípusa. Nem mindegyik, fent említett kategóriát tudjuk így meghatározni, de mindenképpen érdemes ennek a gyors vizsgálatnak alávetni a talajt.

– Vegyünk mintát lapáttal a talaj felső rétegéből.
– Egy kis darab nedves földet vegyünk a kezünkbe.
– Morzsolgassuk a hüvelyk- és mutatóujjunk között.
– Figyeljük meg, milyennek érezzük ujjunkkal a föld anyagát.
– Ha iszapos vagy ennél tömörebb a talaj, gyúrjuk össze egy hurkává.
– Hajtsuk karikába a tenyerünkön.

A következő események történhetnek, eszerint vezessük végig a kísérletet, és határozzuk meg a talaj textúráját!

Amikor kutakodtam saját jegyzeteimben és a szakirodalomban, rájöttem, hogy ezerféleképpen adják meg az ehhez hasonló, érzékszervekre alapozott vizsgálatok beosztását, így tekintse a Kedves Olvasó az általam felvázoltat is egynek a lehetséges megoldások közül. Már az is nagy előrelépés, ha a fő textúrára (homok, vályog vagy agyag) meg tudjuk határozni a kertitalaj típusát.

Milyen növényeket termeszthetek sikeresen?

A korszerű növénytermesztésnek, -védelemnek és –nemesítésnek, illetve a választható fajták garmadájának köszönhetően egyik talajféleség sem marad parlagon a kertünkben. Mivel hazánk bővelkedik a kiváló talajokban, az iszapos területekkel kiskertekben nemigen kell számolnunk, így az ebből a felsorolásból kimaradt. A vályog- és agyagtalajok esetében nem tettem különbséget, mivel ebben az esetben a talaj pontosabb agyagtartalma differenciálhatná még a választékot, amit laboratóriumi vizsgálat után tudunk meg.

Talajtextúra	Cserjék	Lágyszárú növények	Gyümölcsfélék	Zöldségfélék
Homokos	szeder, borbolya, madárbirs, zanót, ezüstfa, napvirág, orbáncfű	pázsitviola, cickafark, kutyatej, varjúháj, gólyaorr, kakukkszegfű	citrusfélék, szeder, szőlő, héjas gyümölcsök	paradicsom, futóbab, sárgarépa, spárga, pasztinák, hagymafélék
Vályog és agyag	mahónia, mogyoró, törpeberkenye, hóbogyó, díszribiszke, japán babérsom, szkimmia	nadálytő, kaukázusi nefelejcs, borostyán, hunyor, bársonyvirág, májvirág	körte, szilva, málna, egres, ribiszke	burgonya, cukkíni, bokorbab, póréhagyma, fejeskáposzta, kelkáposzta, articsóka, csicsóka

Eredményes, örömteli kertészkedést kívánok!