0℃ -1℃
november 23. Kelemen, Klementina, Kolumbán
Ház, táj blog

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! II. rész – a talaj fizikai félesége

Agrofórum Online

Ne a növényhez válasszuk a helyet, hanem a helyhez válasszuk a növényt! A körülmények diktálnak, nem elsősorban az ízlésünk! – ezzel az intelemmel búcsúzott a cikk első része. Most a terítékre kerülő talajtextúrák megismerésénél is szem előtt kell tartanunk, hogy azok a megvásárolt növények fejlődhetnek a kertünkben egészségesen, amelyeknek megfelel kertünk talajának fizikai félesége.

A cikk első részéből megtudhattuk, mit befolyásol a talaj kémhatása, melyik fontosabb növényfajok kedvelik a savanyú, melyek a lúgos talajokat, hogyan állapíthatjuk meg, hogy kertünk talaja milyen kémhatású, illetve hogyan befolyásolhatjuk egy bizonyos mértékig a kémhatást.

A cikk második részében kiderül, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a talajok különböző fizikai félesége, hogyan állapíthatjuk meg, kertünk talaja melyik típusba tartozik, valamint mely növényfajok termeszthetők az egyes típusok esetében eredményesen.

Eltérő textúra, eltérő tulajdonságok

A következő táblázat röviden összefoglalja az egyes talajtextúrák (fizikai féleség) előnyeit és hátrányait.

Fizikai féleség Előnyei Hátrányai
Homok – művelése könnyű
– tavasszal gyorsan felmelegszik, így hamarabb művelhető
– alkalmas korai zöldségtermesztésre
– gyorsan elvezeti a vizet
– a tápanyagok gyorsan kimosódnak
– hamarabb elsavanyodik
Iszap – ha szerkezete jó, sok vizet képes tárolni – nedves állapotban művelése nehéz
– nedves állapotban történő művelés esetén levegőtlenné válik
– könnyen erodálódik
Vályog – általában könnyen művelhető
– nagy mennyiségű vizet képes tárolni
– hajlamos cserepesedésre, felszíne nagyon keménnyé válhat
– nem megfelelő művelés esetén tömörödötté válik
– nedves körülmények között művelését kerülni kell
Agyag – jellemzően sok tápanyagot tartalmaz
– hasznosítása igen sokrétű
– tavasszal nagyon lassan melegszik fel
– a kötöttebb agyagtalajok vízelvezetése rossz
– nedves állapotban ragadós, nehezen művelhető
– száraz állapotban rögösödik, a felszínen mély repedések keletkeznek

A talaj textúrájának meghatározása gyúrópróbával

A következő talajvizsgálattal meghatározhatjuk, hogy homokos, vályogos, iszapos, agyagos vagy ezek valamilyen keveréke a kertünk talajtípusa. Nem mindegyik, fent említett kategóriát tudjuk így meghatározni, de mindenképpen érdemes ennek a gyors vizsgálatnak alávetni a talajt.

– Vegyünk mintát lapáttal a talaj felső rétegéből.
– Egy kis darab nedves földet vegyünk a kezünkbe.
– Morzsolgassuk a hüvelyk- és mutatóujjunk között.
– Figyeljük meg, milyennek érezzük ujjunkkal a föld anyagát.
– Ha iszapos vagy ennél tömörebb a talaj, gyúrjuk össze egy hurkává.
– Hajtsuk karikába a tenyerünkön.

A következő események történhetnek, eszerint vezessük végig a kísérletet, és határozzuk meg a talaj textúráját!

Amikor kutakodtam saját jegyzeteimben és a szakirodalomban, rájöttem, hogy ezerféleképpen adják meg az ehhez hasonló, érzékszervekre alapozott vizsgálatok beosztását, így tekintse a Kedves Olvasó az általam felvázoltat is egynek a lehetséges megoldások közül. Már az is nagy előrelépés, ha a fő textúrára (homok, vályog vagy agyag) meg tudjuk határozni a kertitalaj típusát.

Agyagos talaj

Homokos talaj

Iszapos talaj

Milyen növényeket termeszthetek sikeresen?

A korszerű növénytermesztésnek, -védelemnek és –nemesítésnek, illetve a választható fajták garmadájának köszönhetően egyik talajféleség sem marad parlagon a kertünkben. Mivel hazánk bővelkedik a kiváló talajokban, az iszapos területekkel kiskertekben nemigen kell számolnunk, így az ebből a felsorolásból kimaradt. A vályog- és agyagtalajok esetében nem tettem különbséget, mivel ebben az esetben a talaj pontosabb agyagtartalma differenciálhatná még a választékot, amit laboratóriumi vizsgálat után tudunk meg.

Talajtextúra Cserjék Lágyszárú növények Gyümölcsfélék Zöldségfélék
Homokos szeder, borbolya, madárbirs, zanót, ezüstfa, napvirág, orbáncfű pázsitviola, cickafark, kutyatej, varjúháj, gólyaorr, kakukkszegfű citrusfélék, szeder, szőlő, héjas gyümölcsök paradicsom, futóbab, sárgarépa, spárga, pasztinák, hagymafélék
Vályog és agyag mahónia, mogyoró, törpeberkenye, hóbogyó, díszribiszke, japán babérsom, szkimmia nadálytő, kaukázusi nefelejcs, borostyán, hunyor, bársonyvirág, májvirág körte, szilva, málna, egres, ribiszke burgonya, cukkíni, bokorbab, póréhagyma, fejeskáposzta, kelkáposzta, articsóka, csicsóka

Eredményes, örömteli kertészkedést kívánok!

Mi a különbség a mikrozöld és a csíra között?

2025. november 22. 05:40

A csíráztatás és a mikrozöldek nevelése fenntartható és egészséges alternatívát jelent a lecsökkent zöldség- és gyümölcsválaszték idején.

Ökológiai sövény gondozása

2025. november 14. 06:10

Mivel az ökológiai sövény számos cserjefajból áll, azt várnánk, hogy jelentős figyelmet kell szentelni a gondozására. Pedig éppen ellenkezőleg!

Az ökológiai sövény növényei

2025. november 13. 05:40

A sövények kiterjedt lehetőséget adnak menedékként a kertünk hasznos állatainak az időszakos vagy hosszabb ideig tartó nyugalmi időszakokhoz.

Ökológiai sövény – a fenntartható, fajgazdag kert élő védőfala

2025. november 11. 05:40

Az ökológiai sövény kialakításához különböző időben virágzó, különböző terméseket hozó, lombhullató és örökzöld cserjéket kell kombinálni.

Kerti talaj vagy virágföld? Melyik a jobb?

2024. október 31. 14:10

Az élő talaj tele van hasznos mikrobákkal és szerves anyagokkal, amelyek tápanyagokat juttatnak a növények gyökereihez.

Támrendszeres konzervuborka termesztése II. - Kémiai talajtulajdonságok

2020. május 16. 04:36

Gyakran szokott a talaj sótartalmával gond lenni, amire az uborka különösen érzékeny. Bár a zöldségféléket sóérzékeny növények kategóriájába soroljuk, de az uborka ezen belül is a különösen érzékenyek csoportjába tartozik.

Vízmosások mezőgazdasági területeken

2023. május 21. 08:37

A vízrendezés a felszínen elfolyó vagy a mélyben mozgó víz elvezetésének olyan módja, mely a területek termékenységét hivatott óvni.

Mikrobiológiai önvédelem a repcében

2018. augusztus 15. 08:03

Egészséges növényállomány csak egészséges talajban nevelhető, illetve a talajhigiénia javításával a termelés biztonsága is növekszik. Napjainkban ebben nyújt segítséget a mikrobiológia technológiája.