Mi is pontosan a méz? Melyik fajta hungarikum? Melyik mézet nevezzük krémméznek, és melyiket vaddohányméznek? Milyen régi az ismeret a méz jótékony hatásáról, és melyik fajta méz a világ legdrágább terméke?
Sokan rendszeresen fogyasztjuk, sokan ismerik számos jótékony hatását, mégis könyvet lehetne írni a mézzel kapcsolatos érdekes ismeretekről. Lássuk, miért lehetünk büszkék a hazai mézre, és mennyi mindenre alkalmazhatjuk!
Élen járunk
Hazánk Európa egyik legnagyobb méztermelője Spanyolország, Dánia és Románia mellett, közel 20 fajta mézet állítanak elő itthon a méhészek. A leggyakoribb fajták, amelyek nálunk előfordulnak, az akácméz (hungarikum), a hársméz, a napraforgóméz, a repceméz, a vegyes virágméz és a selyemfűméz (hungarikum).
Egy hungarikum mézfajta
A selyemfűméz a selyemkóró nektárjából származik, vaddohányméz néven is ismeretes. Gyönyörű aranysárga színű, sűrűn folyó, nagyon intenzív illatú, fűszeres-vaníliás zamatú fajtaméz. Az egyik leghatásosabb gyulladáscsökkentő mézfajta, enyhe vérnyomáscsökkentő, immunrendszer-erősítő, és kitűnik a többi méz közül magas ásványianyag- és vitamintartalmával, és kiemelkedik antioxidáns-tartalmával is. Bár a világpiacon kevésbé ismert, de nálunk annál inkább keresett termék, és mivel majdhogynem Magyarországon állítják elő egyedül a világon, ezért elnyerte a hungarikum minősítést.
A méz örök
Az írásos feljegyzések és régészeti leletek szerint már az ókori Egyiptomban a méz volt az egyik legnépszerűbb gyógyszer. Hála az egyiptomi ásatások sikereinek, a sírok feltárásakor a régészek találtak is több ezer éves mézes csuprokat, amiket ennyi év légmentes tárolás után kinyitva kiderült, hogy a tartalmuk elméletben akár fogyasztható is lehetne.
A pontos meghatározás
A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint a méz „a háziméh, vagyis az Apis mellifera által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek”.
Ha a háziméh csak egyféle virágból gyűjti a nektárt, akkor nagy eséllyel „fajtamézet” kapunk. Ez olyan helyeken jellemző, ahol nagy kiterjedésben azonos fajok virágzanak (pl. akác- vagy hársfák). A legtöbb esetben azonban a különféle virágokból származó mézek keverednek, ilyenkor vegyes virágmézről beszélünk. Ha a méz legnagyobbrészt mézharmatból (nagy szénhidráttartalmú vizes oldat) készül, akkor mézharmat- vagy erdei mézet kapunk.
Az aranyok között is különleges: a repceméz
Magas szőlőcukor-tartalma miatt viszont gyorsan finomszemcsésen kristályosodik, így napok alatt krémes, könnyen kenhető, a zsírhoz hasonló állagúvá válik, ezért hívják a repcemézet krémméznek.
A repceméz értékes tápanyagokat és vitaminokat tartalmazó (emiatt kiváló immunerősítő), nagyon édes méz, mivel közvetlenül szűrés után kerül kiszerelésre, és szinte minden alkotóeleme károsodás nélkül kerül a szervezetünkbe. Ennek a mézfajtának az egyik legmagasabb a szőlőcukor-tartalma, ennek köszönheti karakteres ízét és azt, hogy a kemény szellemi és fizikai munkát végzők, és a sportolók is étrendjükbe illeszthetik energetizáló képessége miatt. Emellett fontos vérképző is magas vastartalma miatt, tehát vérszegénységben szenvedőknek igazi áldás.
Igazán nem is édessége miatt terjedt el a fogyasztók körében, hanem a kémhatása miatt: mivel a repceméz a legkevésbé savas mézfajta (azaz enyhén lúgos kémhatású), ezért a fogyasztása az érzékeny gyomrúaknak is kifejezetten jót tesz, és gyomorsavtúltengés esetén sem jelent problémát a szervezetbe kerülése. Lúgos kémhatása miatt egyes diéták kedvelt része is.
Sokrétűen fogyasztható, ugyanis enyhe zamata miatt teába, kávéba is bátran tehetjük, mert a repceméz meghagyja az italok ízét, aromáját.
A kaptár védelmére: propolisz
A propolisz ragacsos, gyantát tartalmazó, sárgásbarna anyag, amelyet a méhek készítenek el a kaptár védelme és fertőtlenítése érdekében. Az elkészítéséhez szükséges anyagok fő forrása a fekete nyár rügypikkelyein kiválasztódó enyves bevonat, de más növények, például az éger, tölgy, napraforgó és fenyő is adhatnak propoliszt a fiatal ágakról, rügyekről. A begyűjtött anyagot ezután a méhek az emésztőfolyadékukkal keverik össze, így alakul ki a méhszurok, ami olyan enzimeket tartalmaz, amelyek képesek a gyógyhatású anyagokat kioldani a növényi gyantából.
A propolisz mintegy 60 különféle, a szervezetünk számára is pozitív hatású anyagot, pl. B-, C-, E-vitamint, biotint, nyomelemeket, ásványi anyagokat és enzimeket tartalmaz. Mivel könnyen felszívódik és hatékonyan bejut a sérült szövetekbe, a propolisznak hámgyógyító, fájdalomcsillapító és baktériumölő hatása is van, ezenkívül kedvező hatással lehet a vírusos megbetegségekre, a gyomor- és nyombélfekélyre, valamint a bélgombákra.
A propoliszt ma már számos formában fogyaszthatjuk, mivel propoliszos mézet, propolisz cseppet és propolisz tinktúrát is kaphatunk a magyar termelőktől.
A világ legdrágább méze
A kilogrammonkénti 5000 eurós árával a törökországi „Elfek méz” a világ legdrágább nyalánksága, ami különleges összetétele miatt sokak szerint gyógyszerként is alkalmazható. Ennek a törökországi méznek a története 2009-ben kezdődött, amikor egy helyi méhész a méhek rajzását látva feltérképezett egy 1800 méter mély barlangot Sarıçayır völgyében, ahol 18 kg mézet talált. A későbbi elemzésekből kiderült, hogy a talált méz 7 éves és a barlang ásványokban gazdag környezete miatt maga a méz is tele van ásványokkal.
Az első kilogramm Elfek mézet egy árverésen 45 ezer euróért adták el, a következő kilogrammot egy évre rá egy kínai gyógyszerész szerezte be 28 800 euró kifizetése után. A finomságot egyébként ma már kilónként ötezer euró körüli összegért kínálják 170 vagy 250 grammos tégelyekben.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
